Dr. Detre Csaba:

HUN SZAVAK, SZÖVEGEK

magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög (K) szöveg alapján

Iszfaháni kódex, Kr.u. 500 körül :( I)

Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ezirányú lehetőségeit. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.

Krétai kódex, Kr.u. 700 körül: (K)

Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő"szküthák"-ról. A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd:(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:

A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".

Betűk a magyar átírás szerint:

a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.

Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe

ember (férfi): chun, chunkh(I,K)

(K: szküthai)

nő: inü, többes sz.: inekh(I)

úrnő, uralkodónő: aszuni(I)

 

FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA:

A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többesszáma a végző magánhangzótól függetlernül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kev ekh . A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+ KH. pl. chun, chun kh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.

FŐNEVEK TÁRGYESETE:

Magánhanzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevi t , mássalhanzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekh et.

főnevEK BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóal végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevi je, többeszám: kevekhé. Mással hangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szöm é

 

főnevEK RÉSZES ESETE:

-egyesszám:-NEKI szóvégi képző, pl. kevi neki =kőnek, többeszám: szóto+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kev ekhneki =köveknek

főnevEK ELVONATKOZTATÓ ESETE:

Magánhangzóval végződő szavaknál:tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kev etül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekh etül, szöm etül.

BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:

neilim: nyilam, neiliam: nyilaim

neilit: nyilad, neiliat: nyilaid

neilej: nyila, neiliaj: nyilai

neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink

neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok

neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentős számú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végződésű egyszótagú főnevek ragozása. Pl. sor (sor), ser (sör), bor (bor), tur (árok), zur (csermely), stb.

a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül.

birtokként:sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.

TESTRÉSZEK:

fej: phe(I), fé(K)

agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)

kéz: kezi(I)

kézfej: su(I)

szem: szöm(I), szüm(K)

arc: girze(I)

orr, hegycsúcs: ore(I)

száj: szá(h)(I)

nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)

szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)

szirünesi(I)

íny: hije(I)

ér(vérér): iri

vér: veri(I)

pénisz ("fasz"): pusz(I)

láb (alsó lábszár): bana(I)

talp: talba(I)

CSALÁDI VISZONYOK:

apa: atha(I,K)

apai: athaji(n)(I)

anya: maja(I,K)

fia v.kinek: vi(I,K)

lánya v.kinek:ani(I)

nagyapa: udatha, uda(I)

dédapa, ősapa: ise(I)

nagyanya: ike(I)

öcs: ecse(I)

vő: vede(I)

férj: peri(I)

feleség: eme, meme(I)

anyaméh: ema(I)

rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)

barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)

szeretni, kedvelni: baresin(I)

szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni (szerelemmel): szertin(I)

szerető (szerelemmel): szertigh(I)

ikrek: jerku(I)

SZÍNEK:

fehér: pé(j)r(I)

fekete: phektej(I), pekté(K)

kék: golka(I)

piros, vörös: verisi(I)

sárga: sarakh(I)

zöld: zezild(I)

szürke, ezüstszínű: szorild(I)

lila: un, üjn(I)

FÖLDRAJZI FOGALMAK:

víz: vezi(I,K)

folyó: volgjagh(I)

patak: zu(I)

csermely, kis patak: zur(I)

tó: tava(I,K)

part: ugu(I)

föld(terület): maha(I)

iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)

pusztaság, legelő: sziri(I,K)

síkság: sziris(I), szirild(I)

hegy: jagh(I)

hegyalja: soprun(I)

hegység: jaghek, jaghild(I)

lejtő: lüthü(I)

völgy: vüldi(I)

árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)

erdős hegyvidék: kert(I)

Duna: Delivolgjagh(I)

Volga: Madüvolgjagh(I)

Don: Kücsüvolgjagh(I)

Krim: Khimru(I,K)

Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)

Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)

Kaukázus: Tesjaghild(I)

Kárpátok: Karrabata(I,K)

Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)

Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)

Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)

India: Hind(I) indiai: hindi(I)

Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)

ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)

Észak: havald, északi: havaldi(I)

Dél: dele, déli: deli(I,K)

Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)

Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

ÁLLATOK:

nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)

ló: lú(I,K), többessz.: luvekh

kutya: kutha(I,K)

oroszlán: singa(I)

tigris: sira(I)

hal: kala(I,K)

madár általában: márti(I)

sas: sas(I)

ölyv: hülie(I)

bika: büka(I)

ökör: bajla(I)

tehén: inke(I)

elefánt: játi(I)

medve: hevi(I)

farkas: jugra(I)

róka: vüla(I)

teve: tüve(I)

juh: hovi, többesz.: hovekh(I)

egér: csucsa(I)

patkány: racsa(I)

majom: majmun(I)

disznó:tonzu(I), tonszu(K)

szarv: szo(a?)ru(I)

béka: beka(I)

csalogány: bulbül(I)

kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)

gyík: klik(I)

sárkány: vom(I)

NÖVÉNYEK:

erdő: vanta(I)

tölgy: büldzse(I)

alma: alma(I)

árpa: árpa(I)

fa: fo(a?)va(I)

falevél: zize, zezi(I)

to(növény töve): tüvi(I)

fű: fövi(I)

dió: dzs(cs?)ijágh(I)

virág: virágh(I)

rügy, hajtás: csüma(I)

ÉLETTELEN TERMÉSZET:

kő: kevi(I)

szikla: karra(I,K)

arany: zarani(I,K)

réz: vase(I)

tűz: teszth(I)

láng: tes(I)

jég: jéj(I)

hó: hava(I)

szél: szele(I)

só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)

ír, gyógyír, orvosság: teri(I)

kút: kutu(I)

por: poura(I)

szemét, üledék, szar: sara(I)

TÁRSADALOM:

város, település: urr(I: kaghak, K:polisz)

falu: kügü(I)

többessz.: urrukh(=állam) (I)

ország, uralom: urruságh(I)

út: utu(I,K)

ösvény, csapás: pru, puru(I)

isten(?), ősapa: isatha(I)

hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)

szellem: chá'á(I)

diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)

ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)

törzsfőnök: athama(I,K) törzsfonöki: athamaji(I)

tartományúr, herceg: ishán(I)

férfi, fiú(?): pigu(I)

szövetség: khalka(I)

ház: laka(I,K)

kapu: kapu(I)

vár, erodítmény: vara(I,K)

fal: bata(I)

ól: holu(I)

birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)

katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)

had(sereg): hada(I)

földműves: szamthagh(I)

út: hutu(I,K)

uralkodó, király: urrusi(I))

juhász: hovesi(I)

íjász, vadász: vijesi(I)

szó, beszéd: szava(I,K)

tudás, ismeret: tonde(I)

kincs: küncse(I)

kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)

bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)

kínai: chán(I)

örmény: haj(I)

örmények, Örményország: Hajkh(I)

perzsa: parszi(I)

görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)

Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)

vásár: vásár(I)

kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)

ének: jenekh(I)

őr: wuri(I)

őrség: würükh, würesi(I)

jelszó, jel: élü(I)

CSILLAGOK:

Csillag: azdigh(I)

Nap: Napi(I,K)

Sirius: Szuoi(I)

Vega: Aveni(I)

Arcturus: Szureni(I)

Capella: Golkeni(I)

Antares: Vereni(I)

Fomalhaut: Fomalhaut(I)

Rigel: Zarugh(I)

Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)

Altair: Athaira(I)

Aldebaran: Aldebaran(I)

Polaris: Egazdigh(I)

Regulus: Bájnekheni(I)

Spica: Memazdigh, Meme(I)

Pollux: Jerkeni(I)

Castor: Jerkaielo(I)

Dheneb: Arana(I)

Procyon: Somaielo(I)

Hamal: Azrateni(I)

Seratan: Ktüteni(I)

Mezartim: Oredeteni(I)

CSILLAGKÉPEK:

Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I

Orion: Würen(I)

Ikrek: Jerku(I)

Cassiopeia: Bollob(I)

BOLYGÓK:

Hold: (H)Aji(I)

Vénusz(bolygó): Feni(I)

Marsz( bolygó): Verilun(I)

Jupiter(bolygó): Prálun(I)

Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)

IDŐSZAKOK:

év: or

nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)

SZERSZÁMOK, FEGYVEREK:

fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)

kard: szurr(I)

sarló: sarlagh(I)

pajzs: vapa(I)

lándzsa: bara(I)

íj: viju(I)

íjhúr, ideg: itekh(I)

nyil: neil(I)

tegez: thegisz(I)

kés: saku, szaku(I)

buzogány: tumba(I)

balta: balta(I)

kapa: taka(I)

sisak: sisak(I)

ágy: gaja(I)

üst: hüsti(I)

amfora, agyagtartály: dengi(I)

kehely: glandi(I)

kulacs: budga(I)

kulacs dugója: thum(I)

öv: vüvi(I)

ITALOK:

ital: hümild(I)

bor:bor(I)

tea: csaj(I)

ÉTELEK:

étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem

hús: kisjú(I)

zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)

tojás: moni(I)

étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)

CSELEKEDETEK:

harc, háború: viti(I)

harcoló, harcos: vitesi(I)

érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)

élő: eleved, elevesi(személy)(I)

üzenet: isztild(I)

háború (nagy): patera(I)

vadászat: báildi(I): nagy, királyi vadászat: edibáldi(I)

vadászni: báilden:(I)

báili, báildesi: vadász(I)

üldözés: ildi(I)

üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)

vmit előidéző, kiváltó, elohívó, kiváltó: pegun(I)

vendég: vünd(I)

vendégség: vündild(I)

tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)

ELVONT FOGALMAK:

kezdet, ősállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)

koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)

Világ: Asar(I)

összes: asresi(I)

egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)

gömb: theke(I), gömbölyu: thekild(I)

egyenes, igaz: ughi(I)

szám: szan

igazhit: ughihara(I)

élet, életkör, élettér: elve(I)

halál: jala(I)

szellem: chá'á(I)

idő (mint folyamat): volgild(I)

ősz(évszak): szüvisz(I)

rés, lyuk: rási(I)

szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)

fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle(I)

ész: esze(I)

tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)

kanyar: kompu(I)

vég, vége vminek: verdzse(I)

baj: bű(I)

rossz szellem, rém: rime(I)

NÉVMÁSOK:

ez: ejsz(I)

az: ojsz(I)

az (ott távol): oti, ote, ota(I)

TULAJDONSÁGJELZŐK:

nagy: madü(I)

kicsi: kücsü(I)

kiváló, jó: bar(I)

boldog: lünde(I)

fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)

rossz: vatah(I)

hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)

szent, örök: suchü(I)

eszes, okos: eszisi(I)

kemény: dita(I)

tűzből való: teszthi(I)

tüzes: teszthild(I)

öreg: vüregh(I)

ősz(hajú): szor(I)

régi: avesi(I)

új: vuli(I)

fél (vminek a fele): vele(I)

iker-, kettős: jerki(I)

messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)

HATÁROZÓ SZAVAK:

most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)

akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)

itt ez: hit(I)

ott az: hot(I)

ki: küh(I)

be: béh(I)

iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig

együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta

külön v.k./v.m.-tol: klün

H e l y h a t á r o z ó k :

hely, a tér egy része: thege(I)

belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)

itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)

messze: mete(I)

I d ő h a t á r o z ó k :

ma: ma, bima(I)

most: hima(I)

tegnap: klümma(I)

holnap: voljma(I)

sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)

soha: sukhüne(I)

éjszaka: hosszúni(I),éjszaka (napszak): hosszún(I)

KÖTOSZAVAK:

és: aj(I)

éspedig: ajsi(I)

ha: cha(I)

mégis, ennek ellenére: idiam(I)

mégpedig (azért): ajsiam(I)

azérthogy: isiam(I)

GYAKORÍTÓ KÉPZŐ: - d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye

KICSINYÍTŐ KÉPZŐ: - r , pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány

NAGYÍTÓ KÉPZŐ: m , pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr

ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: - ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs

JELZŐSÍTETT ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: -SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi

ELVONATKOZTATÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ KÉPZŐ: -ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység

NEM: nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)

POSZTPOZÍCIÓK(I):

hen: -on, en, ön

ben: ban, ben

be: ba, be

wra: ra, re, reá

szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra

whet: val, vel

velje: vmi felé, irányában

vojle: vmi fölé

wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)

en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék elott is.

i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitol, alakitol. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.

no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben

p o s t p o s. c u m p r a e p o s.

sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:

veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol

SZÁMNEVEK(I):

Alapszámnevek:

egy: idzsi, tizenegy: tiz hen idzsi

kettő: keltü, tizenkettő: tiz hen keltu

három: khormu, tizenhárom: tiz hen khormu

négy: nijdzsi, tizennégy: tiz hen nijdzsi

öt: hütü, tizenöt: tiz hen hütü

hat: hotu, tizenhat: tiz hen hotu

hét: jeti, tizenhét: tiz hen jeti

nyolc: loncsoj, tizennyolc: tiz hen loncsoj

kilenc: klüntiz, tizenkilenc: tiz hen klüntiz

tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.

harminc: khomu ben tiz, száz: száth

negyven: nijdzsi ben tiz, ezer: hezer

ötven: hütü ben tiz

hatvan: hotu ben tiz

hetven:jeti ben tiz

nyolcvan loncsoj ben tiz

kilencven: klüntiz ben tiz

Sorszámnevek:

első: elenisi

második: keltüsi

harmadik: khormusi....N-ik:.....-si

Törtszámnevek:

egyketted: idzsi-keltüdi

egyhamrad: idzsi-khormudi

egynegyed: idzsi-nijdzsidi

egyötöd: idzsi-hütüdi

egyhatod: idzsi-hotudi

egyheted: idzsi-jetedi

egynyolcad: idzsi-loncsojdi

egykilenced: idzsi-klüncidi

egytized: idzsi-tizedi

egyhuszad: idzsi-khuszidi

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK (I):

Alanyeset:

én: ejn, mi: minkh

te: t,i ti: tikh

ő: ü(j), ők: üjkh

Tárgyeset:

engem(et): inkmüt, minket: minkhüt

téged: tinküt, titeket: tenkhtüt

őt: jüt őket: jönkhüt

Birtokos eset:

enyém: imtin, miénk: mibinkh

tiéd: tijint, tiétek: tibitekh

övé:? övék: ?

Részes eset:

nekem: nikhüm, nekünk: nikhünkh

neked: nikhüt, nektek: nüketekh

neki: nükin, nekik: nükijekh

IGÉK(I):

Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele- különösen az egy-két tagú igék esetében rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen

2. lejnin

VOJGEN és LEJNIN ragozása:

Jelenidő:

ejn vojgum, minkh vojgimunkh

ti vojgisz, tikh vojgitukh

uj von, ujkh vontukh

jövőidő:

ejn leszim, minkh leszinkh

ti leszil, tikh lesztikh

uj leszin, ujkh leszenikh

Közelmúlt:

ejn volam, minkh volankh

ti volajsz, tikh volantukh

uj volaj, ujkh volanukh

Régmúlt:

ejn voltum, minkh voltunkh

ti voltajisz, tikh voltajtikh

uj voltaj, ujkh voltukh

menni: menin

Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh

jüven: jönni

Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz. m.: jüvü!

vün: eljönni, vendégségbe jönni

Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!

látni, nézni(?): szömen

írni, szántani(?): szamthen

írást róni (fába): roven

élni: elvin

szülni: szérin

születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony), a Szent születése(Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,

Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)

(meg)halni: jalen

ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!

sijn, sivin: elpusztítani, megsemmisíteni.

sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani.

türen: eltűrni, elviselni.

türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)

enni: hentin

inni: hümin

tudni, ismerni: tondin

adni: amtin

jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh

várni vkire, vmire, vmit: warin

fújni vmit: fuvin

folyni: volgjin, volgün(?)

üzenni: iszten

nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten

enged(ni): engün

járni: járin

előhívni, kivívni vmit: pegin

kínálni, ajánlani vmit: kenájin

(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni

felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin

óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)

lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)

Régmúlt általános ragja: LT pl. antu lt = adott , antu lt muk= adtunk

Befejezett múlt: - UTTA , pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(tárgyiasított formában)

Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja: Ü, pl. ant ü = adj!

Összes további eset: -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.

Tiltó mód: felszólító mód+ NE, pl. wüljüne=ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i.a ne wüljü is helyes.

Óhajtó mód: ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.

Jelenidejű feltétles mód: hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.

Jövőidő: egyszerű meghatározott:infinitivus végződés+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.

Összetett meghatározatlan közeljövő: LEJNIN segédige+infinitivus végződés:+I pl.most majd iszom:lejszim hümini, stb.

Összetett meghatározatlan távoli jövő: VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.

Általános participium praesens: IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani-szamthagh: szántó, földműves.

Általános participium futurum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző

Pl. rendhagyó/!!!/: vün(eljönni)-vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)

Általános participium perfectum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző

Gerundium: infinitum to helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó), megíva, vüve: jőve; jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.

SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható):

"En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón,

kaj Theosz éjn ho Logosz":

"Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava"

feltételezés: "iszia"="isa" (HB)

Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tűnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.