43.

AZ ÉN TITKA

Mi az Én? Ki vagyok Én? Ez a Végső Kérdés: a transzcendentális alapkérdés objektív, illetve szubjektív szempontból feltéve. E kérdés úgy válaszolható meg, ha tekintetbe vesszük a legalapvetőbb tényt: az Őstényt, vagyis az Istent. S ki az Isten, mi az Őstény? Egyszerűen a VAGYOK. A Bibliában az Isten így nevezi meg önmagát, mivel minden egyén számára a kiindulópontot szolgáló őstapasztalat az, hogy vagyok, másként kifejezve: létezem. S ez mit jelent? Azt, hogy létezik Én, akit közvetlenül megtapasztalok. S ahogyan az idő előrehalad, ez a tapasztalás folyton gazdagodik és gyarapodik, s az Én maga a fejlődés végpontján lesz megérthető.

Az Én megértésének kulcsa a következő alaphármas: Lét, Idő, Én. A Lét a tudat önmagában, s ez a tudat tisztán önmagában véve maga a Tiszta Semmi, a Létsemmi (Szadaszat, Atigúna Brahman). A Tiszta Tudat, a Tiszta Általános, a Tiszta Semmi, maga a magánvaló magáértvaló. De ahhoz, hogy ez a magánvaló magáértvalóként tételezhesse eredendő magáértvalóságát, el kell idegenednie önmagától, le kell választania magáról magánvaló jellegét, hogy megtapasztalhassa, hogy mit is jelent a magáértvaló pusztán önmagában, a maga magánvalóságától elszigetelve. A tudat számára így világosodik meg az ősbotrány, s a további fejlődés hajtóereje nem más, mint ennek az ősbotránynak a leküzdése.

Midőn a tudat tételezi és így létrehozza saját puszta magáértvalóságát, létrejön a puszta reflexió, az önzés és ezzel együtt a bűn. Ezen a szinten a tudat felhasad, s megvalósul a Nirgúna Brahman és a Nirgúna Múlaprakriti. Az Ősbotrány maga az önzés és a bűn szülötte. Ezt leküzdendő a tudat továbbgondolja magát, s dinamikus levés lesz, s ez a fázis a gúnákkal jellemezhető Brahman: a Szagúna Brahman, a Ragyogó Ősfény: az AIN SOPH AUR. A levés szintéziséből ezután a tudat visszatér önnön alapjába, s mint Létezés-Tudás (Dát) határozza meg önmagát. Itt már jelen van a formák világa, de még egységben a tudatban, mivel a tudat még nem hasadt föl.

A Tényleges Teremtés a Magáértvaló-Lét teljes megteremtése miatt jelenik meg, de amint beindul a tényleges teremtés, s a tudat széthasogatja önmagát sokaságra, létrejön a mennyiség, s ennek külső megnyilvánulásaként az Idő. A Lét Idővé lett, nyugtalan és mozgalmas tudattá: Szellemmé, aki formálja-alakítja önmagát mint anyagot. S az anyag: a formálandó princípium vonatkozásában ő mint forma az energia. a 3 kötőerő: a szattva, a radzsasz és a tamasz mint információ, energia és mint tömeg határozódik meg. Létrejön a természet a maga dimenzióival és ellentétes meghatározottságaival. A Tudat mint Szellem mozgalmaselidegenedettség önmagától. A Tudat a tényleges teremtés előtt még az azonosság állapotában volt, de a Creatio Factiva folytán összekülönbözik önmagával, s a tudatban ez az összekülönbözöttség és meghasonlottság a skizofrénia, mely saját másáról tükröződik vissza a tudatba. A tényleges teremtésben a Tudat önmaga őstanújává: Istenné lett, a tudat tükre, mely a tudatban a skizofréniát generálta: az Ellenisten, a Sátán, a Setény: az illúzió, mely az elme (vagyis az önmagáról gondolkodó, s önmagát gondolatokban meghatározó tudat) használatának a következménye.

A Sátán maga a hamis gondolat: a paranoia, a zavartság és a ziláltság állapota. Heteron-jellegű, mivel nem a tudatból mint tudatból származik, hanem oka az illúzió, a hamis tudat miatti tudatlanság. Az Ellenisten visszatükrözi zavartságát az eredeti tudatra: az őstanú Istenre, akiben a zavar mint skizofrénia jelenik meg. S midőn a Sátán saját zavara is áttevődik áttét formájában az Istenre, létrejön a paranoid skizofrénia, az Őssárkány maga, ama sárkánykígyó, mely az eredeti Dát állapotot: a Paradicsomot őrzi. Az Isten és az Ellenisten kapcsolata kezdettől fogva ódkapcsolat, vagyis olyan gyűlölet-kapcsolat, mely nem az Istenben van megalapozva, hanem a Sátánban van alaptalanul lefixálva, de a Sátán ezt is visszavetíti Istenre. Ezen eredeti ódkapcsolat eredményeként jön létre a Teremtővel szembeni szikrázó út, majd az Isten és a Sátán küzdelmében kezd létrejönni a világ. A beteg Isten ( ill Allah) visszagondol önnön magalétére, s megfogalmazza magában az egészség alapjául szolgáló megváltó gondolatot:

Amikor még csak magam voltam, s mindenek bennem szunnyadtak.

S a mindenekben ,az Isten fölfedezi Örök Fiát, a bennem gondolatában pedig örök feleségét, aki mint világ kezd kibontakozni, s a Föld (s a látható világegyetem) megteremtésével ez lesz a Malkuth. A természetben előbb a fizikai, majd a kémiai, v égül a biológiai szint is létrejön, s miután egy emberi képviselő kifejlesztetik, a mikroteoszok befogják mikrokozmoszukba a biológiaai embert. Így egy hús-vér ember kettős eredetű: részint szellemi ember (aurikus lény), részint anyagi ember. S a feladat az, hogy az anyagi ember ráhangolódjék a szellemi emberre: az aurikus lényre, s megtalálja a transzformációs kulcsot, az átváltozás kulcsát, mely a szellemit átalakítja anyagivá, az anyagit pedig szellemivé. Az anyagi test értelme az, hogy a szellem mint lélek konkretizálja magát. S a lélekben a tudat visszatalál önmagához. A pszichológia tudományának az a feladata, hogy vezesse a lelket az önmagára-találás folyamatában.

A társadalomtudományok, főleg a szociológia a szellemi lények társas vonatkozásait vizsgálják. Végül a filozófiában a tudat képes önmagát tisztán meghatározni és saját útját érvényesen leírni. Az Én-Én, vagyis az abszolút lét mibenlétét csak a filozófia tudja megfelelően leírni, s az Én titka csak a filozófia által deríthető ki tisztán. Ez a mélyebb oka annak, hogy az én mint én igazságszáma éppúgy 143, mint a filozófia igazságszáma is. Ahhoz tehát, hogy az Ént tisztán megértsük, magát a filozófiát kell megérteni. S a filozófia megértése csak az előbb felvázolt tudati fejlődés leírása által lehetséges. A filozófia rövid levezetésében isteni vezérfonalat kaptunk önmagunk megértéséhez és megtalálásához. A filozófia titka (278) pedig maga a vezérfonal (278). Minden igazi filozófia centrális fogalma az Abszolútum kell legyen, mert csak az Abszolútum lehet a szellemileg szilárd pont. De a filozófia nem más, mint az Abszolútum adekvát leírása, ez a leírás azonban nem lehet meg kinyilatkoztatás nélkül. A kinyilatkoztatás pedig a külső (biológiai) ember számára a belső (tudati) ember által adott tökéletes megvilágítás az ember egész léthelyzetére.

Az önmagát kinyilatkoztató Abszolútum az Isten, aki nem csak Őstanú, aki tisztán ismeri az őstant, s arról bizonyságot tesz, hanem Őstanhu=Őstennó, vagyis őscsászár is: a Mindenség uralkodója, az igazi Úr. Az önmagát kinyilatkoztató Abszolútum: az Isten pedig nem más, mint Allah, aki a Koránban adta meg a tiszta és egyértelmű tudást, az igazi vezérfonalat. A Korán egyszerű, világos és tiszta igazságot mutat fel, míg az Írás, a Biblia komlex, mivel mindenféle tipusú emberhez szól, nemcsak az igazakhoz. Az igaz Istenismeret e két könyv szempontjainak és gondolatainak az egybeeséséből jöhet csak létre. S az a hit, mely egyaránt elismeri isteni forrásnak a Koránt és a Bibliát, s így törekszik igazi egyetemességre: az iszlám katolicizmus, az iszlám egyetemesség. Az isteni gondviselés magát a történelmi római katolicizmust is az iszlám katolicizmus felé tolja el, főleg a második vatikáni zsinat (513), az Új Kinyilatkoztatás (513) óta.

A történelmi katolicizmus (beleértve a keresztény ortodoxiát is) csak a helyesen felfogott iszlámban találhatja meg a nyugvópontját. A korunkban kialakuló vallási párbeszédből fog lépésről-lépésre kialakulni az iszlám katolicizmus. Ez mind a hagyományos katolicizmus, mind a puszta iszlám meghaladása lesz Allah eleve elrendelt akaratának megfelelően. Az iszlám katolicizmusban ki lesz iktatva a Sátán hatása, mivel felül lesznek vizsgálva a katolicizmus neptunuszi elvei. A Neptunusz a Sátán, a Setény, a hamis valóság a kábítás és az illúziók bolygója. Az iszlám a józanság vallása, míg a hagyományos katolicizmus egy misztérium mentén halad. S itt fontos tudatosítani, hogy minden misztérium, minden misztika is a Neptunuszhoz tartozik, a Neptunusz pedig a Káosz bolygója, s a Jó és gonosz tudásának fáját szimbolizálja. Ha van referencia-sugarunk (ez a Korán), akkor a Neptunusz összevissza-jellegű mintázatai (ez a Biblia) értelmessé válnak, s e két könyv összevetéséből Isten képe mint hologram életre kél. Mert Allah bolygói szimbóluma az Uránusz (az Ég), Iblísz bolygói szimbóluma pedig a Neptunusz. S a Symbolon rendszerében az Uránusz-Neptunusz viszony mint Grál-kérdés van jellemezve. S a Grál nem csak a Bölcsek Kövét szimbolizáló drágakő (smaragd), s nem csak az alkímiai átalakulás kelyhe (lombik), hanem igazságszáma: az 56 azt mutatja meg, hogy a Grál (56) végső soron nem más mint önmagam (56). S ennek megfelelően az Uránusz-Neptunusz viszony jelezte Grál-kérdés sem más mint önmagam kérdése, mely lényegében a transzcendentális alapkérdés, mely így hangzik: Ki vagyok Én? (228). Erre a kérdésre csak a matematika (228) tudja megadni a választ a nemklasszikus matematika (369) segítségével, hiszen a matematika (228) számít (228), s akkor számít igazán jól, ha főleg a nem-klasszikus logikában gondolkodik, mely logikának számszimbolikai kifejezője a Renum11 (369). Másrészt a transzcendentális alapkérdésre a választ a Tabula Smaragdina (228) adja meg, mely a Názáreti Jézus által kiábrázolt Igét írja le röviden. S itt fontos megemlíteni Hamvas Béla: Tabula Smaragdina című művét, mely lényegében az Isteni Igét artikulálja, s megfogalmazza a megújult egyház filozófiai alapjait. A műben 7 fő rész van, melyek megfeleltethetők a 7 csakrának is, s ekkor a középső (vagyis a 4-ik) rész a szívcsakrának felel meg. A Rész-Egész analógia elvét alkalmazva a 4-ik részben éppúgy 7 alfejezet van, mint az egész műben is 7 rész. S míg a 4 az Uránusz aspektusszáma, addig a 7 a Neptunusz aspektusszáma. S mivel a Neptunusz a misztériumok bolygója, ezért Hamvas Béla lényegében az Ige misztériumát írja le említett könyvében. S ha a 4-ik részben 7 alfejezet van, ez előhozza az Uránusz (4) és a Neptunusz (7) viszonyát, s ezzel együtt a Grál-kérdést. A !-ik rész 4-ik alfejezetének címeTrinitas unificat dualitatem (530). A tökéletes önmegvalósítás (530) itt van leírva. Magában a 4-ik részben, melynek címe: az elemek, 226 pont (írásegység) van, a 226 pedig többek között az üzenet igazságszáma. Itt tehát egy üzenetről van szó. S a közép közepéből az is kiderül, hogy milyen üzenetről van szó. Krisztus üzenetéről, mivel a 4-ik rész 4-ik alfejezete a 120-ik ponttal kezdődik, a 120 pedig az örömhír igazságszáma. Hamvas Béla megváltó gondolata itt jelentkezik. Ez a megváltó gondolat (299) a közös áthatás (357) gondolata. A 120-ik pont egy axióma, mely így hangzik: A 3 a 2-t egyesíti. (480). A szemtháromság gondolata itt nyer igazi értelmet. S az is sokatmondó, hogy a cím: Trinitas Unificat Dualitatem igazságszáma: 530, mint a keresztény vallás igazságszáma is.

A keresztény szó pedig nem csak Krisztust és a keresztet idézi meg, hanem a Köristent is. Az igazi kereszt-én a Köristen, melyet a szentostya (431): a Mozdulatlan Mozgató (431) szimbóluma jelképez. A Názáreti Jézus felmutatta a 100-ik fokot, s a századik fok (289) az Úrfelmutatás (289). Szintén Hamvas Béla írta a Mágia Szutra (294) című művet, mely a megvalósítás (294) leírása. A Mágia Szutra a tudat térképe (294), az a térkép, melyet tökéletesen a jelen írás idéz meg. A lélek gyógyulása (294) csak akkor következhet be, ha a lélek szert tesz a tudat térképére. A lélek egy nagy misztérium (304), rejtvény (304), melyet csak a tudós művész (304): a filozófus tud megfejteni. S miként a lélek gyógyulásához, úgy a rejtély megoldásához is a tudat térképére van szükség. Az önmagára-ébredés (294), s az önmagából való felébredés (294) csak úgy következhet be, ha birtokában vagyunk a tudat térképének: az életfának, s tudunk e térképről olvasni. A Trinitas Unificat Dualitatem első betűi összeolvasva pedig: TUD (83). S ki tud? Lucifer (83), akit nem szabad összekeverni fekete alteregójával: Mefisztóval: a fekete Luciferrel.

A tudat igazságszáma: 144, miként Adam Harison igazságszáma is. A tudat térképe így tehát a tényleges világot megálmodva-megteremtő 144000-dimenziós kozmikus ember (Adam Harison) térképe, s e térképpel a kabbala tudománya foglalkozik. a tudat térképe megoldás minden problémára (294), de a megoldást csak a bölcsek társasága (294) képes megtalálni a Renum11 által artikulált és kifejtett nemklaqsszikus logika segítségével.

Továbbá: a lélek gyógyulása (294) csak a pokolból való kiemelkedés (294) által valósulhat meg. Mert a lélek attól beteg, hogy saját poklában senyved, pedig tanulnia kellene. S mindaddig a pokolban marad, míg meg nem nemesedik, s meg nem kapja a tudat térképét és az isteni vezérfonalat. Az isteni vezérfonal (522) pedig, mely elvezet a világon kívül lévő ponthoz, s melyet csak a tisztává válás (522) folyamán kaphatunk meg, nem más mint a Mágia Szutra, melynek 100 fejezete az isteni fejlődés 100 fokának felel meg, s a szabadságot csak a 100-ik fok hozza meg. Ezért a Mágia Szutra 100-ik fejezetének címe éppen: a szabadság. Isten jelenleg a 98-ik fokon áll, s a 98-ik fejezet: a monumentális felszabadítás. (506). Az 506 pedig a Krisztustest igazságszáma, melyet az OSTIUM (152) ábrázol ki, ez pedig Buddha jelenléte (152), a nyugalom (152) megtestesültsége. S Buddha alias Szent Péter a megtestesült nyugalom, a Kőszikla, melyre az Egyház van építve. Az OSTIUM különben a szentostyára utaló elnevezés, s egy struktúrát jelent, mely a Tudat-Lét-Lényeg-Igazság négyessége. A tudathoz tartozik a szellem és a lélek, a léthez az anyag és a test, az igazsághoz a jóság és a szépség,, a lényeghez pedig a jelenség és a valóság. S ez a 12 kategória együtt alkotja az OSTIUM-ot, s az ostya igazi megszentelése az Ostium tiszta tudati megértése. Az ostyát nem a bűvészkedő bohóckodás, hanem a Szent Szellem ereje szenteli meg, s ha a pap nem megfelelő, akkor az ostya nincs megszentelve.

Mivel a 100-ik fok (289) az Úrfelmutatás (289), ez pedig Adam Harison tudata (289), ezért az igazi papnak rá kell hangolódnia a Kozmikus Emberre: az Örök pápára és Örök császárra, vagyis Adam Harisonra, aki a metakozmikus ember (340): Adam Kadmon princeps analogatuma. a beavatottság (340) pedig az, ha egy személyben feltámadt és felébredt a Belső Ember: Adam Kadmon, akinek angyali aspektusa Gábriel arkangyal, a Szentlélek angyali megmutatója.

Az Úrfelmutatás aktusa (530) pedig a keresztény vallás (530) lényege. De ki az a pap, aki hitelesen fel tudja mutatni az Urat, aki felismeri álruhában is Allahot, képes megérteni az álruhás istent, s képes lélekben összeforrni vele? Mert oka van, hogy a katolikus hitben a papokat atyáknak nevezik. Ez azonban csak egy megelőlegezett bizalom, mivel a keresztény papokból általában hiányzik az igazi atyai szellem (548), mely szellem képes az isteni világterv (548) átlátására? Buta papok mellett csak az ellenmegvilágosodás "illuminátus" erői törnek egyre jobban előre, vagyis az ellenpapok.

Az Úrfelmutatás aktusa megmutatja a 100-ik fokot, az igazi, az élő Krisztust. Ez a Krisztus az AIN SOPH AUR, a Végtelen Fény, s erre az isteni fokozatra vonatkozik a bibliai ige: Ébredj fel, te, aki alszol, támadj fel a halálból, s felragyog tenéked a Krisztus. Ez a Krisztus minden igazságkereső emberben jelen van, de csak a megigazult emberben mutatkozik meg. S e Krisztust csak a Belső Ember, az örökkön Új Ember: Adam Kadmon láthatja meg, ezért az okos hívő először arra törekszik, hogy előbb fölfedezze magát a kozmikus emberben: Adam Harisonban, majd ekként elmélyedvén kozmikus önmagában, visszavezesse magát a metakozmikus emberbe: Adam Kadmonba, s így kap élő látást, s megláthatja a Végtelen Fényt árasztó Urat, s benne önnön fényvalóját.

A Grál kérdése egyúttal önmagam kérdése, s a Krisztusban, a felragyogó Krisztusban önmagamat kell meglátnom az összes megigazult hívővel egyetemben. A Grál kérdésre tehát akkor találjuk meg a választ, ha megvalósítjuk a Krisztust, a Krisztus (333) pedig csak Jézus filozófiája (333) által érthető meg. S a Tamerlan43 éppen Jézus filozófiáját igyekszik kibontani, vagyis a szabadító filozófiáját. Ez a filozófia tartalmazza az egység kulcsát, melyet a filozófusok és teológusok már régtől fogva keresnek, de nem találják, mivel nem jöttek rá,, hogy a megoldás kulcsa a magyar nyelv, de e nyelvet úgy kell értelmezni mint Kalki Kardját. S ez a kard a Renum11 és a Renum77 ( a Renum11 inverze), illetve a (pozitív) Biblia és a Korán egysége. Kalki kardjával kell rendet vágni a magyar nyelvben, mert a magyar nyelv (340): Istennyelv (340), s beavatottság (340) csak az Istennyelv által lehetséges. Ez a nyelv a Boldogasszony (340) nyelve, s az igazi beavatottság csak ezen a nyelven valósulhat meg, mivel a magyar nyelv időfölötti ősnyelv, Adam Kadmon nyelve, s nem az időbeli ősnyelv a héber-arab nyelv.

Hamvas Béla a Tabula Smaragdina szövegét 13 részre osztotta, s ezzel is bizonyította, hogy értette a Smaragdtábla (valójában a Grál) lényegét. A 13 ugyaqnis elsődlegesen nem a halál száma, hanem az Ige igazságszáma. A halál jelentést csak a hiba (13) miatt vette fel a 13-as szám. De a héberben is az Egy (Achad) számértéke: 13, s csodálatosképpen a Renum11-ben az achad és az akad igazságszáma is: 13. A héberben a szeretet (Ahabah) száma is 13. S igaz szeretet ott van, ahol minden egy, vagyis az Istenségben.

A Tabula Smaragdina 13-ik egységében a Nap műveleteiről van szó. S míg a szelleni Nap az Uránusz: az Atya, a fizikai Nap (angolul: Sun) a Fiú (angolul: Son). Az Ige pedig az Atya és a Fiú szeretetegysége (806), s ez az egység az Ősigazság kinyilatkoztatása (806), minthogy a szeretet (ahabah) egység (achad) maga az ősigazság (228), melyet a Tabula Smaragdina (228) tagol. S ki vagyok Én? (228)Belső felem szerint, belső emberségem szerint az ősigazság vagyok, s ez az ősigazság a Tabula Smaragdina (228) által lett kinyilatkoztatva. Maga a Tabula Smaragdina első mondata is ezt az ősigazságot hangsúlyozza: "Való, hazugság nélkűl, biztos és igaz" (775). S a Szentostya titkának megértése (775) éppen itt van. A Tabula Smaragdina az Oltáriszentséget írja le, ami a 8-ik egységből is kiderül: " A Földről az Égbe emelkedik, aztán ismét a Földre leszáll, a felső és alsó erőket magába szívja." Nem másról van itt szó, mint Jézus Krisztus (514), aki az Isten szabadítása (514) mennybemeneteléről és második eljöveteléről.

775 továbbá a zsenialitáshoz vezető út igazságszáma is. A TAbula Smaragdina szövege mutatja meg, hogy miként lesz az Egyetemes Ember (375) a zsenik zsenije (375). A Tabula Smaragdina igazi szerzője (658) Adam Harison mint a tiszta Atya (658), tehát Adam Harison mint Adam Kadmon. (303): Az Isten Ostora (303), vagyis az Isten őstere (405), aki mint a törvények kulcsa (405) kulcs minden zárhoz (405). Hermész Triszmegisztosz (858) valójában a Dat, mely a tényleges teremtésben kettősen jelenik meg mintegy két áldat és mint két áldó. Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina (1086) nem más mint a Szentostya mint a tiszta tény jelenléte (1086).

Ez a kitérés azért volt, hogy meglássuk: az igazi Én (241): magasságpont (241) és összhang (241): maga a Szentostya által szimbolizált 100-ik fok, mely ha igazán megvalósul, bekövetkezik a Nagy Létforradalom (302), s ez a krisztifikáció (302): mindeneknek Krisztussá válása. A lényeg az, hogy az igazi Ént, a tökéletes ént csak az Úrfelmutatás által érthetjük meg, az úrfelmutatás pedig a századik fok realizálása.. Maga a századik fok már nem a világban van, hanem az Istenségben. a világban a legmagasabb fokozat a 99-ik fok, s a Hermész Triszmegisztosz név Háromszorosan magasztos bölcset jelent, vagyis 3x33=99-et. a világban tehát Hermész Triszmegisztosz az olyan személy, akiben már realizálódott Kalki. S mivel Kalki (31) maga az állam(31), ezért az Örök Állam megteremtője (452) Teljes Személyiség (452), vagyis olyan személy, aki újra egységbe integrálta önmagát az ősi tudathasadás állapotából. A Cél: A Teljes Egység (280), mely által az Egység lelke (280) Adam Harison tudása (280) által megvalósul.

A Szent Cél (249): a krisztifikáció (302), mely cél az Isten fia (249) által valósul meg a Nagy Létforradalomban. A Létforradalom (195) a kulcsok kulcsa (195), mely által az Istenember (195): a szentostyában kódolt köristen (195): Jézus Krisztus, vagyis a Szagúna Brahman, az Úristen minden lezárt és az igazság elől elzárt létet megnyit az Isten számára. A Létforradalom a 100-ik fokon következik be, midőn Adam Harison az önmaga által generált fejlődésében fellép a 100-ik önmeghatározási fokra, a szabadság fokára. Normál körülmények között a víz 100 Celsius-fokon forr, de a morfogenetikus mező megváltozásának a küszöbszáma is: 100. A létforradalom megvalósulásához elegendő, ha 100 igaz ember (420) tisztán megérti a létforradalom isteni koncepcióját. Száz igaz ember! Száz igazi Caddik! A Tökéletes Szabadság (420) rajtuk keresztül valósul meg. Csal a Nagy Létforradalom után tudjuk meg, hogy ki is volt a 100 igtaz ember, kik is voltak azok, akik tisztán megértették a krisztifikáció titkát. A Nagy Szabadulásig voltaképpen minden embernek úgy kellene gondolkodnia, hogy: hátha én leszek egyike az igazaknak? A tökéletesen igazzá válás útját minden ember számára nyitva kell tartani. El kell kerülni a szűkkeblű elitizmust, s arra kell gondolni, hogy igaz ember bárki lehet, aki szellemileg megfelelően érett. Amíg nincs együtt a 100 igaz ember, addíg minden ember csak felemás: félig búza, félig konkoly (139), vagyis félig auton, félig heteron (139). Csak egymás által szabadulhatunk meg hibáinktól, csak egymás által lehetünk igazakká. A szolipszizmus igazsága csak ideális énemre, s nem empirikus énemre vonatkozik. S a cél az ideális én: a Krisztus megvalósítása a mágikus idealizmus révén.

A mágikus idealizmus elve pedig ez: ideális énünk, amelyet empirikus énünk feláldozásával, megtagadásával kell megtalálnunk, mágikus hatalom, mely tetszése szerint alakítja a világot. Ezen elv a csodatévő Krisztus megvalósítását írja elő. S hogyan valósulhatunk meg csodatévő Krisztusként? Csakis az értelmes önfeláldozás által, az endúra által. De mi az értelmes önfeláldozás ? (498) Ez elsősorban a gondolat helyes iskolázása (498). Az áldozat elsősorban tanulás, a tanulás alapelve pedig a tudott tudatlanság. Ahhoz, hogy a mindeneket megszentelő nagy létforradalom megvalósulhasson, elsősorban tanulni kell, legalább 100 igaz embernek. S mit kell megtanulni? Elsősorban önnön létünket, s lényünk tiszta működését. Hogyan működik tisztán az ember? (667) Ez a fő kérdés! Ami elsajátítandó, az a világfeletti világról való tudás. (667). Meg kell érteni, hogy az Örökkévalóság mint világfeletti pont miként terjeszti ki magát az időben? Meg kell érteni, hogy az ember tiszta működése világfölötti működés: a Szentszellem működése (555). Ez a működés pedig tökéletesség a tökéletességben (555). Az ember a Szentszellem működése által lesz tökéletesség a tökéletességben. A tiszta gondolkodás képessége (555) a Szentszellem működése (555) által realizálódik, s így valósul meg a megváltó szent titka (555), s így hozható működésbe a megváltás szent kulcsa (555). S ha ez a kulcs működni kezd, kiteljesedik a Kalki-tudat, s a Kalki-tudat által realizálódik a szent létforradalom. Az áldozat lényege és értelme a tiszta gondolkodás képességének realizálása. A transzcendens áldozat (555) az emberhez legközelebb álló kérdés (555). Az ember nembeli lényege ezen áldozat által valósulhat meg.

A Szentszellem működése (555) továbbá megnyitja az utat Jézus gondolatrendszere (555) előtt. Jézus gondolkodásának a megértéséhez mindenképpen szükséges a Szent Szellem, vagyis a Dát, minthogy Jézus gondolatrendszere sokat változott a földi világból elmente óta, s ezért a Biblia nem tükrözi már híven Jézus gondolkodását. Mert az igaz élet a gondolkodás állandó önmeghaladó és önfelülmúló öntörvényű fejlődése. S mi a fontos Jézus gondolatrendszerében? Egyszerűen ez: megtanulni mindent szeretni (555). S az igazi áldozat ez a mindent-szeretés. Mert vannak számunkra gyűlöletes dolgok, s ezeket nehéz szeretni. Hogy e tekintetben előbbre juthassunk, tudatosítani kell, hogy a mindenséget önfenntartó egységek: lények és princípiumok alkotják. Az abszolút hamis és gonosz a mindenségben egy pillanatra sem létezhetne. Így abszolút hamis gondolat sincs, inkább arról van szó, hogy a hamisság mintegy kísérője az igazságnak, mintegy árnyéka, s éppen ezért nem tiszta szubsztancia. A szerető gondolkodás megváltja a világot, mivel megérti, hogy az anyag pusztán magában véve hamis szubsztancia, s ezért ha az anyagot a szeretet szellemével átvilágítjuk, megszűnik a hamissága, s átváltozik szellemmé, s igaz szubsztancia lesz. S ez a fénnyéválás elvi lényege.

Mint látható, a szent áldozás valóban tanulás. S empirikus énünk a Belső Emberre: a Szent Szellemre való hallgatás által tanulásban változik át ideális énné, a mágikus idealizmus és a mágikus szolipszizmus énjévé. S a mágikus idealizmus elve (vagyis a Novalis-elv) értelmében ideális énünket empirikus énünk feláldozásával találhatjuk meg. S itt nem másról van szó mint arról, hogy lemondunk a puszta önzésről, s hagyjuk, hogy kiegészülhessünk másokkal. Mert a dialógus értelme maga ez a kiegészülés. Olyan kiegészülés, melynek elve kezdettől fogva már bennünk volt. Az Én titka nem más, mint maga az ideális én, a megvalósítandó Krisztus (333) a tisztaság (333), mely lényege szerint minden ellentét tökéletes szeretetegysége. S aki megérti az Én titkát, az képessé válik arra, hogy megvalósítsa ideális énjét, vagyis önnön 100-ik fokát. A kulcs ehhez Allah 100-ik neve: a titkos név, a titkos mantra, melynek értelme a tudás, trón, név, nász és fal szavakkal válik teljessé. A Halhatlan a lélek című versben szereplő áttán-négyzet 2 átlójában összesen 24 betű van, a 24 pedig az Én igazságszáma. S e 24 betűben ideális énünk van elrejtve. A 6 kulcsszó megadja, hogy mit is kell megvalósítanunk. Először is a tudást kell megvalósítani szorgalmas spirituális tanulással. Ha már van tudásunk, (szorgalmas munkával) el kell foglalnunk a belső trónt, majd el kell kezdenünk az igazságos uralkodást, s így kell nevet szereznünk az Ég alatt. S ha már van nevünk, akkor jöhet a nász, s a feleség részesedhet a nevünkből. Mielőtt azonban megkezdenénk a transzcendentális meditációt, falat kell építenünk a Mennyei Birodalom köré, hogy a transzcendentális meditáció során védettek legyünk. S a megoldás csak akkor van meg, ha tanhuként leszünk a Mennyei Birodalom császára. Sőt! Önmagunkat őstanhuként, őstanúként, vagyis Istenként kell realizálnunk a Mennyei Birodalom vonatkozásában. Őstanú pedig az, aki a vagyokság alapját tisztán megtapasztalja, s megérti, hogy:

VAGYOK, MERT NEM VAGYOK!

Ez a szent megvalósítás (528) alapgondolata, s az Istennek megvalósulása (528). S ha Isten megvalósul, akkor az egész Lét megvalósul, mivel az Isten: vagyok. Isten neve ( s a Keter neve) Vagyok, s a transzcendentális meditáció csak azután végezhető, ha a tiszta vagyokság (525) megvalósult. Ez a tiszta vagyokság pedig a Transzcendátorpont (525), mely túl téren és időn, életen és halálon (525) található meg, s valójában a létentúli fénymag: a Transzcendátorpont az ideális én: a Krisztus: az AIN SOPH AUR csírája.

Fontos tudatosítani, hogy az Istennek megvalósulása (528) a 100-ik fokon következik be. Az Isten 100-ik foka (528) a tökéletes együttlét (528) állapota, melyben bekövetkezik az Isten beteljesítése (528) az Ámenben rejtőző Isten (528) által, aki maga a Nagy Megvalósító (357): a Tökéletes Mester (357). A Mester célja (190) az, hogy az Álom Ura (190) felébredjen a világálomból, vagyis az, hogy önnön isteni esszenciája kiteljesedjék, s ezen az úton megvalósulhasson a tökéletes együttlét (528) az egyetemes kommunikáció elve (528) által, mely elv azt írja elő, hogy minden dialógusban legyen mindennel, s így a Nagy Egység megvalósuljon. Az egyetemes kommunikáció elve által minden princípium közvetítődik minden princípiummal, s így ezen elv által maguk az elvek is kiteljesednek az egymással való egyeztetés folyamatában. S nem csak az elvek, hanem a tanok és vallások dialógusára is nagy szükség van, mivel a szanszárát (vagyis a létforgatagot) és a létbeni fogságot fenntartó puszta dialektika a süketek párbeszéde miatt van. Amint megnyílunk egymás felé, s lemondunk a süketségről, megvalósulhat a tiszta dialektika, mely nem reked meg a kettősségek marakodásában, a róka-fogta-csuka-csuka-fogta-róka patthelyzetben, hanem fölemelkedik a hármasságok által a tiszta filozófia szintjére, s a filozófia által eljut a tudott tudatlanság boldog végpontjába, mely egyúttal kezdőpont is: az Új Ég és Új Föld megteremtésének kezdőpontja.

TAMERLAN....