Teremtés történeti "mesék" a földkerekség népeitől.

A mesék hátterének ma a tudományos világ nem tulajdonít különösebb jelentőséget. Azt mondja, hogy gyerekeknek való a mese, de valójában nem ismeri létrejöttüket és a történeti hátterét.

Minden mesének üzenete van, és elérkezett AZ AZ Idő, amikor elmondhatjuk ezen üzenetek rejtett tartalmát azoknak, akik látni és hallani akarják.

Az atomkor embere valamilyen furcsa okból kifolyólag tudatlannak állítja be elődeinket, őseinket. Egyesek még azt a kijelentést is megengedik maguknak, hogy az ember a majomtól származik. Az én ősapám nagyon okos volt, hiszen olyan csodálatos történeteket hagyott örökségül, amelyek manapság nem születnek. A mesékben, mítoszokban, regékben, valamennyi kontinens és nemzet népeinél az éleslátású ember észreveheti azt az összefüggést, hogy ugyanarról van szó. Másként nevezik a hősöket, más a helyszín, de a lényeg ugyanaz.

Azt tanították nekünk, hogy ezek a történetek szájhagyomány útján terjednek és az élénk népi fantázia szüleményei valóság alap nélkül. Ez mentette meg e csodás tanításokat attól, hogy a cenzúra eltörölje őket. a föld színéről.

A mondákban, regékben, mesékben, furcsán hangzó kifejezésekkel találkozhatunk úgy, mint héroszok, tűzimádás, fétistisztelet, fák kultusza, állat alakú istenek, óriás istenek, kyklopszok, titánok, hekatoncheirek, gigászok, chimairák, kentaurok, hárpiák, sellők, és nimfák. Fontos tudni tulajdonságaikat ahhoz, hogy jól tudjunk tájékozódni a mese és mondavilág berkeiben, hiszen mindenhol velük találkozhatunk, ha ilyen témájú könyveket olvasunk.

Ismerkedjünk meg velük!

A héroszok

A görögök héroszoknak nevezték, azokat az istenségeket, amelyek egy- egy szent sír mélyéről érvényesítették akaratukat. Ma úgy mondjuk e nevet, hogy hérosz. Az istenek szabadon száguldanak a téridő végtelenségén, égen, földön, levegőben, tengeren, szabadon áll előttük az út. A héroszok ellenben, helyhez voltak kötve. A sír mélyén nyugodtak. Aki tanácsot, gyógyulást, vagy segítséget akart kérni tőlük. az elzarándokolt a sírjaikhoz és ott tette meg ezt. A héroszok isteni hatalmába vetett hit végig kísérte a görög vallást a maga életútján.

Voltak olyan görög római istenképzetek, amelyek lappangó csökevények formájában tengődtek, pl.

A tűzimádás

Más népeknek főleg az ó perzsáknak a hitrendszerében épült ki a tűz erejének imádása a tűzimádás. Ezen területen találkozhatunk az égi tüzet a földre hozó Prométeussal, és a gyermekét tűzben edzőz Thetissel. A legtisztábban azonban a mese Hestiáról, vagy ahogyan a latinok nevezték Vestáról. Hestia, Vesta a tűzistennő volt. A tűz lángjának a lobogásában rajzolódik ki az istennő alakja. Róla annyit kell tudni, hogy Kronosz és Rhea legidősebb gyermeke, az olymposi istenek legöregebb tagja. Ő hozta meg az emberi civilizáció alapját a házi tűzhely nyugalmát.

Sokszor találkozhatunk a fétis szóval.

A fétis

Az élettelen tárgyaknak isteni erővel való felruházása. Ilyen például Hermész, Erósz, vagy Apollón szobra, ők isteni varázserővel rendelkeztek. Élettelen köveket is felruháztak ilyen tulajdonsággal.

A fáknak isteni erővel való felruházása

A fák kultusza

Ez a hitrendszer számos történeti korban gyökeret vert. A tölgy lombjainak suttogását Zeusz isten szellemének fuvallata mozgatja, de arról is szól a fáma, hogy maga a tölgyfa eredetileg önmagában is egy istenség volt, amelyet a nép ruházott fel később ZEUSZ szent fájává. Az Apollón hívők szerint jövendőmondáskor Apollón rezgeti meg a babérfát az isten szent fáját. Ő árasztott világosságot a jósok szemébe. Az olajfa Athena szent fája volt.

Sok mesében, mítoszban, mondában, állat alakú istenek a főszereplők. Tudjuk azt, hogy Zeuszt bikaként, Hérát tehénként, Artemiszt őzként Kasztot és Polluxot fehér lóként, s egyes Isteneket félig állat félig emberként szokták emlegetni. A mesékben megjelenő beszélő állatok rejtetten mindig egy segíteni akaró ISTEN üzenetét tartalmazzák a főhősnek címezve. Egy ilyen nézőpontból, már a beszélő állatok egészen más jelentőséggel bírnak, ők ugyanis az emberek elsődleges segítői barangolásuk során.

Óriás istenek

Uránosz, Gaia, a titánok, kyklopszok, a gigászok, és a hekatoncheirek alkotják az óriás istenek rendjét. Uránosz nem volt más, mint a meleget, világosságot adó és esőt küldő ÉGBOLT (görögül: Uránosz). Gaia volt az embertápláló föld (görögül: G). A titánok áldást és boldogságot árasztó óriások voltak. A kyklopszok homlokának a közepén egy szem volt, az ő erejük a vihar csattogó fényében és hangjában nyilatkozott meg. Nevük jelentése kerekszemű. A gigászok épp úgy, mint a hekatoncheirek a természet vad háborgásának féktelen tombolásának és a szenvedélynek voltak a megtestesítői. Mondáink szerint ezek az óriás istenek vagy egymást pusztították el, vagy egy új isten hatalmának estek áldozatul.

AZ olymposi istenvilágot megelőző kor istenei közül még három szörnyalakról kell szólni.

A chimaira

Szörnyű asszonyi testtel rendelkező (oroszlán, kígyó, kecske,) istenek voltak, akik a vulkánok dübörgését és kitörését testesítették meg. A rendkívüli félelem miatt ruházták fel az emberek a chimairákat ilyen szörnyű, testel, amit a vulkánok váltottak ki belőlük. Ma ennek a szörnyistennőnek a nevét "HIÚ AGYRÉM" értelmében használjuk.

Ősi rémlátásból született második nevezetes szörny

A kentaur

Felső testük ember alsó testük ló. Egyedüli foglalkozásuk a kentauroknak a vadászat volt. Féktelen haragú és tomboló nyers erejű istenek voltak.

Zeusz körét megelőző hitvilág tartozékai

A hárpiák

A nép ajkán nem volt egyéni nevük. Azt tartották róluk, hogy a holtak lelkeit ők szállítják át a túlvilág titokzatos vidékére.

Nagyon sok mondában, mítoszban, mesében, szerepelnek

A szirének és a nimfák

A szirének vészt hozó tündérek voltak, akik csodálatos zenéjükkel és énekükkel csábították el a hajósokat. A sellők, összefoglaló neve nimfa. Gyönyörű fiatal lányok ők, hosszú hajúak, lábak helyett hosszú halfarokkal rendelkeztek. Ők mindenhol élnek, ahol nedvesség bugyog a földből. Forrásokban, tavakban, kis erecskékben, sőt még a harmatcseppekben is megtaláhatóak. Mindegyiknek volt saját nimfája.

Ezzel áttekintettük, azoknak az istenlényeknek a sorát, akik meghatározóak voltak a görög római monda, mese, mítosz, hitvilág kialakulásában. A jövőben, ha olvasás közben találkoznak velük, akkor már tudni fogják, hogy valójában mi volt a feladatuk.

ELŐZŐ LAP:                                      KÖVETKEZŐ LAP:      

 START LAP: