SVÉD ŐSMONDA

A határtalan semmiben élt a titokzatos világszellem, akit soha élő ember szeme meg nem pillanthatott.

Ő teremtette messze északon a Ködök Birodalmát és délen Muspellt, a tűz országát.

A Ködök birodalmában kút keletkezett, s ebből tizenkét folyam eredt: hűvös, Harci vágy, Rohanó s a többiek. Ezek a folyamok jéggé váltak, s lassan kitöltötték a mély szakadékokat. A tűz birodalmából pedig forró lég és tüzes szikra áradt. Ott, ahol a forró levegő a fagyos folyamokkal összetalálkozott, megolvadt a jég, és az olvadó cseppekből egy óriás keletkezett: YMIR.

Ez az Ymir a déróriások ősatyja, gonosz félelmetes teremtmény volt. A Köd Birodalmából áradó dér és a Tűz Országából jövő meleg levegő találkozásánál egy óriási tehén is keletkezett, ennek a tejéből lakott jól Ymir és népe.

Az óriás tehén nyalta, nyalogatta a sós dérsziklát, s íme, a sziklák emberi formát öltöttek, kilépett belőlük a fenségesen szép BUR isten. Bur isten gyermekei óriáslányokkal házasodtak össze, s isteni gyermekeket hoztak világra: az első gyermek ODIN volt, a legbölcsebb, leghatalmasabb az istenek között.

Később harc támadt az istenek és a déróriások között. Az istenek győzedelmeskedtek, s csak egyetlen óriáspár menekült meg a csatából. Tőlük származtak később az óriások.

Ezután az istenek Ymirből, az ősi jégóriásból megalkották a földet. Koponyájából lett az ég, négy sarkán négy törpe állott: Kelet, Nyugat, Észak, és Dél. Csontjából keletkeztek a hegyek, véréből a tenger és a tavak, hajából a fák és a bokrok, fogából a kőgörgetegek és a sziklák. Szemöldökei falat alkottak, s ez választotta el a szárazföldet a tengerektől.

Az északi szigeten telepedtek le az óriások. A szárazföldet MIDGARDNAK nevezték el, ez lett az emberek lakóhelye az istenek pedig ASZGARDBAN építetek maguknak palotát.

Ég és föld és tengerek már elváltak egymástól, de még sötét volt mindenütt. Ekkor ODIN így szólt fivéreihez.

Menjünk el MUSPELLBE, a TŰZ ORSZÁGÁBA, ahol SURT kivont karddal áll őrt. Fogjunk el néhány szikrát, s tegyük fel az égre. Úgy is tettek, ahogy ODIN MONDTA. A Tűz országából felfogott szikrákból lett a nap, a hold a csillagok. Csakhogy ezek eleinte nem tudták még, hogy milyen úton kell járniuk, egészen addig, amíg az istenek pályát nem szabtak nekik.

Egy napon három isteni fivér a tengerparton haladva két fatörzset talált. Ezekből lettek az első emberek. Odin isten életet lehelt beléjük. Hönir isten értelmet adott nekik, és járni tanította őket, Loki isten pedig kiformálta arcukat, s megtanította őket látni, hallani és beszélni. Ezután ruhát készítettek az embereknek, s elnevezték a férfit ASZKRNAK, a nőt pedig EMBLÁNAK. Tőlük származik minden ember.

Ezek után az istenek várat építettek maguknak a világ közepén, ez az ASZGARD.

Ott laknak az istenek és ivadékaik. A főisten felesége FRIGG; gyermekei az ÁZOK.

A legerősebb közöttük THÓR isten, a föld fia, erősebb minden más élőlénynél.

Később az istenek hidat építettek az ég és föld között, ezt az emberek szivárványhídnak hívják. Ezen a hídon szállnak, le az Ázok az emberekhez, és a földön harcban elhullott férfiakat a valkűrtündérek ezen a hídon átviszik száguldó lovukon a Valhallába az istenek várába. Háromszínű ez a híd, közepe piros, és tüzes vasból van, hogy csak az mehessen át, rajta akit az istenek átengednek. Az óriások és a szörnyek megostromolnák az istenek várát, ha átmehetnének a hídon. Erős ez a híd nagyon, s csak akkor törik majd el, ha a világvége bekövetkezik, és Surt, a tüzes óriás, lángoló hadával keresztül vágtat rajta.

Tudjátok meg, hogy az istenek honában van egy óriás i kőrisfa, az YGGDRASIL.

Koronáján fellegek fészkelnek, innen hull a harmat hegyre és völgyre. Törzse alatt egy tágas terem, itt lakik a három SORSISTENNŐ.

Ők szabják meg az emberek születését és halálát. Ezek a Sorsistennők reggeltől estig róják a fába a titokzatos írásjeleket, a RÚNÁKAT.

A fa egyik gyökere az istenek honába nyúlik, a másik az óriások honába, a harmadik pedig a törpék honába vezet.

Az óriások országában a fa gyökere alatt van MIMIR óriás kútja. Aki ebből iszik, az a legbölcsebb az istenek és az emberek között. Mondják, hogy csak ODINNAK, a főistennek sikerült ebből a kútból innia, de cserébe zálogul adta egyik szemét.

A fa törzse alatt egy másik kút is van, oda járnak inni az istenek lovai. Odin főisten NYOLCLÁBÚ LOVA, a SLEIPNIR vezeti őket.

Ennek a kőrisfának a koronájában bölcs sas ül, a sas két szeme közt pedig egy vércse. Mókus fut fel és alá a kőrisfa törzsén. Ágai közt csodálatos szarvasok legelnek. Annyi kígyó van a fa gyökerei között, hogy nem is lehet megszámolni őket. A gyökereket a Sorsistennők öntözik, hogy ne száradjanak ki, a víz, amellyel öntöznek, olyan SZENT, hogy aki csak hozzá ér, hófehérré válik.

A fa, mézet harmatozik, méhecskék szívják az édes nedűt. A fa alatt lévő csodakútban két hattyú úszik, ezektől származik minden hattyú a vizeken.

Sok-sok tündér is él itt. A világosság tündérei olyan szépek, mint a nap, kastélyukban aranyból vannak a falak, ezüstből a háztetők. Az éjszaka tündérei viszont feketék, mint a szurok.

A főisten ODIN fiai tizenketten vannak.

A legerősebbnek THÓRNAK, a házában ötszáznegyven szoba van. Ez a legnagyobb ház a világon.

Thór fogatát két kecskebak húzza. Nagyon sok kincse van Thór istenek. Övé a csodakalapács, a Morzsoló, amellyel az istenek a jégóriások ellen küzdenek. Ha az erős kalapácsát megforgatja, az emberek azt mondják, dörög az ég. Egy csodaköve is van Thórnak, ha azt felveszi, az ereje hétszeresére nő. Kesztyűje vasból van, ezt húzza a kezére, ha a kalapáccsal ütni akar.

Az istenek között a legjobb és legszebb a szőke BALDR, a napisten. Ő a legokosabb az ÁZOK között, fenn az égben lakik. S nem tűri maga körül a szennyet és a sötétséget.

NIÖRD uralkodik a szél és a tengerek fölött, ő irányítja a hajók útját. Két gyermeke van: FREYR és FREYRA. Freyr adja az életet adó erőt, ő teszi termékennyé a földet. A szép Freyja istennő macskáktól vont fogaton utazik, ő védi a házasságot, az esküvők idején hozzá imádkoznak az ifjak és a szép leányok.

A háború istene TYR, hozzá fohászkodnak a csatában a harcosok.

A legravaszabb az istenek között LOKI. Minden csel és csalfaság az ő agyában születik meg, bajt hoz istenre, emberre egyaránt, de ravasz cselt eszel ki akkor is, ha az isteneket óriások támadják meg.

Az istenek egy másik csoportját VÁNOKNAK nevezik, ezek egyszer harcba keveredtek az ÁZOKKAL. A mikor békét kötöttek, felvágták erüket, s a vért egy közös tálba csorgatták. Ehhez azután mézet kevertek, az ÁZOK, pedig ebből az isteni italból emberi alakot formáltak ki, és KVASZIRNAK nevezték el.

Kvaszir mindenre tudott feleletet adni, ami a múltban történt. S a jövőben történni fog. Ezt a Kvaszirt két törpe orvul megtámadta és megölte, mert azt hitték, hogy így a tudása birtokába juthatnak. Vérét egy tálba csorgatták. Csakhogy ODIN új életre támasztotta Kvaszirt, véréből pedig varázsitalt készített, aki ebből ivott az tudós vagy költő lett.

Az ÁZOK szolgái a törpék, aki a kardokat, az arany ékszereket kovácsolják az istenek számára.

Szolgálólányaik, a harc tündérei a valkűrök, akiket ODIN a csatába küld, ők segítenek elnyerni a győzelmet, ők vezetik a harcosokat a szivárványos hídon át a VALHALLBA.

Sajnos az ÁZOK hatalma nem tart örökké. Eljön az az idő, amikor az óriások szövetkeznek LOKI gyermekeivel, a FENRIR farkassal, a MIDGARD kígyóval és HELLEL.

A tél győzedelmeskedik a nyár felett, farkasok rabolják el a napot, a holdat, a csillagok lehullanak az égről.

Megremeg a föld, kiönt a tenger.

Ekkor kilovagolnak hazájukból a TŰZ birodalmának fiai is. Az ÁZOK is csatasorba, gyűlnek, elöl lovagol ODIN arany sisakjában nyolclábú lován.

A Mimir-forráshoz megy tanácsot kérni, a bölcsesség forrásának azonban ZAVAROS a vize.

YGGDRASIL fája megremeg. FENRIR farkas elszakítja béklyóit, és ODINRA támad.

Hiába veszi elő THÓR isten a kalapácsát, a MIDGARD kígyóval való küzdelmében elpusztul.

AZ EGÉSZ VILÁG a TŰZ ÁLDOATÁVÁ LESZ.

Ez a történet apáról fiúra szállt egészen addig, míg be nem írták a nagy könyvbe, az EDDÁBA.

 

ELŐZŐ LAP: MAGYAR ŐSMONDA                                               KÖVETKEZŐ LAP: KELTA ŐSMONDA     

 START LAP: START LAP

ÍRJÁL BÁTRAN