A TERMÉSZETI NÉPEK

EREDET MONDÁI

1.rész

BEVEZETŐ

Az emberiség, attól a pillanattól fogva, hogy az első ember megjelent a földön, nagy fejlődésen ment át, amíg eljutott a műveltségének mai fokára. Ebből a fejlődésből nem minden nép vette ki látványosan a maga részét. Míg a nyugat európai műveltség magas fokán álló népek a villamosság, számító és repülőgépek, rádió és televízió korszakában élnek, addig Ausztrália, Afrika, Amerika, bennszülöttei között, vannak olyanok, akik jóformán még kunyhót sem tudnak építeni maguknak.

Ezek a primitív, még most is az emberiség csecsemő vagy gyermekkorában élő népek, a műveltekhez képest tudatlanok, elmaradottak, egyszerűek, és noha éppen olyan hosszú út áll mögöttük, mint a fejlett kultúrájú népek mögött, primitívségüknél fogva közelebb álnak az emberiség őskorához, így állapotaik az ősrégi kultúra kezdeteit tükrözik vissza.

Népszokásaikban a mai napig híven őrzik őseik kialakított törzsi szokás és hitrendszerét, eredet mondáik, csodálatos világát.

A világot állandóan kutató és megérteni próbáló embernek óriási szerencséje ez, mert, e megmaradt hagyományok felkutatásával, ősrégi kultúrákat ismerhet meg.

A ma élő primitív népek eredetmondája, nagyon sokrétű, annyiféle ahány nép van. Az éles szemű kutató azonban, ugyanúgy, mint más kultúrköröknél, összefüggést talál közöttük. Sajnos a nem túl fejlett írásbeliségük miatt, nehéz, összefüggő teljes egészében írottan fellelhető eredetmondákat találni, de most kísérletet teszek ezek bemutatására, hiszen csak rajtuk keresztül lehet teljes egészében vizsgálni az eredetmondák üzenetét, amit valaha, a legújabb kor emberének üzentek ősapáik.

AFRIKAI EREDETMONDÁK

A zulukafferek, UKULUNKULUNAK hívják a főistenüket. Azt beszélik róla, hogy SÁRBÓL teremtette az embert, s mindazt, amire az embernek szüksége van. Ukulunkulu gondoskodott az ember számára védőszellemekről, orvosságról, és ő tanította őket a varázslatra. Ukulunkulu tiltotta meg a testvérek között való házasságot s ő teremtette meg a királyság intézményét.

A vanyorok KATONDÁNAK hívják a világ teremtőjét, aki sokkal nagyobb mintsem az emberekkel törődnék. Azt mondják, hogy a földtől annyira távol s annyira az emberek kicsinyes gondjai felett áll, hogy vele, sokkal kevésbé számolnak, mint, azokkal a földön lakozó erőkkel és szellemekkel, amelyek sokkal közelebb vannak az emberhez, bajt is okozhatnak neki, de segítenek is rajta. A föld, a hegyek, a források, a mennydörgés és a villám, fák, a sziklák, mind ilyen erőforrások, melyek rendkívüli tiszteletben részesülnek.

Az Afrikai dinkák például dalban őrzik a teremtés történetét. Istenük DENDID.

Mikor DENDID mindent megteremtett, megalkotá a fényes Napot. A fényes nap felkel estére válva, lenyugszik s reggelre ismét az égen, ragyog. Ő teremtette a szende Holdat is, amely felkel lenyugszik, de visszajön újra ő is. DENDID hozta létre a csillagokat. A csillag is ragyog és kialszik, de este telve velük az égboltozat. DENDID teremtette az embert is, de nem olyannak, aki újra él. Az ember születik, leszáll a sírba, de onnan többé vissza nem tér.

A busmanok a Nap és a csillagok mélységes tiszteletéről szólnak. Az égen látható csillagképeknek állatneveket adtak, s neveik eképpen őrződtek.

A hottentotta nép istene HEISTI EIBIP van egy SÁNTA istenük is, akiről nagyon humoros dolgokat regélnek.

A felső Guineai öböl közepe táján elterülő Togo gyarmat területén él, az eve nevű törzs.

Az eve törzs főistene MAVU, akit ember alakúnak képzelnek el. MAVU teremtette az embert. Az égben lakik. A kék ég az ő fátyola, amelybe beburkolódzik, az égen szétáradó világosság pedig nem más, mint Mavu testéből szétfolyó OLAJ. Mavu színe fehér, ezért minden, ami fehér színű nagy tisztelettel övezik.

Az Agu-hegy táján Mavu helyét KPASJA foglalja el. Azt mondják róla, hogy ő teremtette a napot, a holdat, a csillagokat, ő adja az esőt, ő csinálja a nappalt és az éjszakát. Tőle származik a gyermekáldás, ő rendelkezik a betegségekkel és a halállal is. A szellemek, mind tőle függnek, s az ő alárendeltjei. KPASJA Mavunak atyja, akit ezért MAVUTÁNAK, isten Fiának neveznek.

Amint a fent leírtakból kitűnik, nem igazán teljesek ezek az eredetmondák. Ízelítőül azért ezek is megteszik a magukét. Felfedezhető bennük a nagyon hasonló eredethit.

AZ AUSZTRÁLIAI ÉS A SZIGETTENGERI NÉPEK EREDET MONDÁI

Szumátra északnyugati részén élnek a batakok akik a legjobban őrizték meg eredetmondáikat.

Főistenük MULA dsadi, aki a világot teremtette, de ő azonban a világuralmat HÁROM MÁS istennek, BATARA GURU, SORIPADA és MANGALABULAN, adta át, akik a hindu Trímurti istenségekkel azonosak.

Mindhárom istent MULA dsadi teremtette.

Egy teremtésmonda szerint feleségeik úgy születtek, hogy teremtett egy FÁT, a Fára pedig egy tyúkot. A tyúk, minden reggel leszállt a fáról és három harmatcseppet csippentett fel. Hosszú idő múltán, három tojást tojt, amelyek akkorák voltak, mint egy-egy vizeskorsó. A tyúk kétségbeesve siránkozott:

- Ó én szerencsétlen! A fejem akkora, mint egy kanál, a testem, olyan vastag, mint egy pálmalevél szára, a tojásaim meg, akkorák, mint egy fazék! Mit csináljak, hogyan tudom én ezeket kikölteni?

- Mula dsadi megszánta a tyúkot, elküldte hozzá hírnökeit, a FECSKÉT, és egy BOGARAT, ezek megnyugtatták a tyúkot, mire az a tojások kiköltéséhez fogott. Egyszer költés közben megszólaltak a tojások:

- Anyánk ne csípd meg a fülünket, hogy utódaink süketek ne legyenek. Ne csípd meg a szemünket, hogy utódaink vakok ne legyenek... A tyúk borzasztóan megijedt, mikor tojásai kívánságait hallotta. "

Ó én szerencsétlen! Én tojtam őket, s ők tanítanak engem"! Kérésükre aztán, mégis segített nekik a tojásuk héját feltörni, mire a tojásokból három LEÁNY lépett ki. Mikor ezek megnőttek Mula dsadi három FIÁHOZ mentek feleségül. Ezekből származott az emberiség.

Teremtésmondákban különösen a dajakok mondakincse gazdag.

Ős Istenük Mula dsadi, aki két rögöt dobott a világ teremtésekor a földre. Ezeket eső áztatta, napfény porlasztotta. Kilenc hónapra, napfényre került belőlük a férfi és a nő, akiket Mula dsadi rögökbe varázsolt.

A világot háromemeletesnek hiszik. Legfelső emelet a menny, melyben az istenek laknak családjaikkal.

A mennynek HÉT rétege van, a középső a föld, a legalsó a halottak és a démonok lakóhelye, az alvilág. Valamikor régen a föld sokkal közelebb volt a mennyhez s az emberek és istenek sokkal közvetlenebbül érintkeztek egymással. Azonban az emberek rosszasága elidegenítette az isteneket, hozzájárult ehhez a föld kigőzölgésének rossz szaga is, amit az istenek nem szívlelhettek, így ezért a menny elérhetetlen messzeségbe távolodott a földtől. A főisteneik mellett, vannak természeti erőket megszemélyesítő isteneik.

Ilyen a földben lakó, gyík formájában megjelenő BORASPATI ni tanó, aki a föld termékenységének az istene. A mezei munka megkezdésekor, házépítéskor, sírásáskor, neki kell áldozni, részben azért, hogy a földműveléshez, házépítéshez, áldást adjon, részben pedig azért, hogy ne nehezteljen a föld feltúrásáért.

A halászok BORU SAKIANG naga nevű istennőt tartják a vizek uralkodónőjének, a halak az ő tetvei, a dajákok ezért imádkoznak hozzá, hogy állatkáit küldje az ő hálóikba. DEPETA idup a gyermekáldás isten párja. Gyermektelen házaspárok hozzá imádkoznak gyermekáldásért.

A batakok SIGAMANGARAJÁT imádják istenként.

A TOBA-TÓ mellett a BAKARAI szakadékban székel két fiával. Azt tarják róla, hogy esőt csinál, napfényt áraszt a világra, a nyelvén szőrök nőnek, alakját változtatni tudja, nem hal meg, hanem átváltozik.

Új-GUINEA szigetén élő pápuák TANGAOLA nevű főistent tisztelik.

Tahitiban, TAAROA, Újzélandon, TANGAROA, Havain, KANALOA a neve.

Azt tarják róla, hogy ő teremtette a világot és egyúttal a tengerek ura is. A pápuák szerint a világ egy óriás madár tojásából kelt ki, és azt beszélik, hogy a halászó istenek a szigeteket horgukkal húzták fel a tenger fenekéről.

Az Újzélandi hitrege szerint, a föld és az ég úgy keletkezett, hogy az egymással teljesen összeforrott PAPA és RANGI (ÉG és FÖLD) gyermekeik napfény utáni sóvárgását meghallgatván, elváltak egymástól. Az emberek így világossághoz jutottak. A föld azonban köd formájában küldi sóhajait és vágyakozását az ég felé, az ég pedig harmatot sír azért, mert a földtől el kellett válnia.

Az eredetileg óriási szárazföldet a víz árja elöntötte, úgy, hogy abból csak a magasabb részek maradtak meg szigeteknek.

A maorik hirtegéiben kimagasló szerepe van MAUINAK, aki részben TANGAOLÁVAL azonos.

MAUI a tenger iszapjából keletkezett, csónakot készített, és kitalálta a halászatot, hogy a tenger fenekéről kihalássza a szárazföldet. Nagy viharokat támaszt, a HINE-NUI-TE-PO nevű szörnyeteg szájába csónakázott, az elnyelte, mire ő az alvilágba jutott, ahol csodálatos dolgokat vitt végbe.

MAUI teremti meg az embert s megtanítja, mindenféle hasznos és szükséges dologra. MAUI mint ember vándorol a földön, hol az embereken segít, hol túljár az eszükön, komoly és humoros kalandokba bonyolódik. Az isteneknek mennyei lakásaik vannak, ahol együtt élnek.

Új-Guineában QUAT nevű NAPISTENT tisztelik, aki KŐBŐL születik a hajnal előhírnökéül kijelöli a kakast, és napcsónakján hajózik végig az égen.

Egy másik hitrege arról beszél, hogy OLIFAT, az istenfiú, a földről atyjához az égbe akar repülni, de leesik. Az után úgy segít magán, hogy nagy tüzet rak s a füst segítségével, az égbe száll.

A Fidsi-szigetek lakóinak NDENGEI az istenük, aki szolgái révén áldozatokat követel, s akinek fia hordja össze a hívek imádságait. NDENGEI a világot a hátán hordozza, ha megmozdul, az emberek földrengést éreznek. NDENGEI élet és halál ura, ő a holtak ítélő bírája is.

ELŐZŐ LAP:                     KÖVETKEZŐ LAP:     

 START LAP: