ÍGE-IDŐ 35.  

HA HULLÁM, AKKOR MI KELTI?
A TEREMTŐ GEOMETRIÁJA.

A mai atomtudomány rendszeresen emleget valamiféle hullámot a kettős természettel kapcsolatban, de elképzelése eléggé gyenge, mert amint írtuk, a sík hullám elképzelések nagyon messzire állnak a természetben található hullámvilágtól. A fény vagy az elektron hullámait a mai fizikában semmi sem kelti, ami igen nagy filozófiai hiányosság. Az őseink ennél sokkal részletesebben és mélyebben ismerték az atomok világát, de azt is tudták, hogy a makrokozmosz miképpen épül fel. Az élet mikéntjét ma leginkább a biológia tudománya kutatja, pedig már Szentgyörgyi Albert is jelezte, hogy amennyiben ezt érteni akarjuk, akkor minimum az elektronok szintjére kell lemennünk. Szerintem még ennél is mélyebben van az élet alapja. Itt bemutatok egy ókori információk alapján rajzolt több száz éves rajzot. Ebben a Tűz, az idő fénysebesség feletti mozgású teremtési tartományait vehetjük szemügyre.

Két teljesen eltérő helyen akadtam rá ezekre az ábrákra, és már elsőre is nagyon gyanúsak voltak. Láthatóan összetartozóak, és balról ugyanazt az formációt láthatjuk felülnézetben. A csúcson van a "földi paradicsom", egyetlen pontban. A kerek ábrán ugyanez középen van.

Alul az "ante purgatórium", (ante=előtt (lat)) amely 4+1 tartományra oszlik. "A Péter kapuja" zóna is három alrészre tagolódik, és azt is megfigyelhetjük, hogy eddig a tartományig felhők láthatók különböző magasságokban, és a hegy oldalában az utak eddig a magasságig zavaros vonalvezetésűek. A Péter kapuja egy nagyon kis bejárat a hegy baloldalán. Ez óra egyező irányú "hegymászást" jelent. Folyamatosan jobbra kanyarodunk. Vagyis ez egy "férfi típusú" Tűz.

A baloldali képen ez a vasárnap napnyugta részre esik. A teljes részletesség - az óra és ezzel a szög megadása - arra utal, hogy ez az ábra messze túlmutat a vallásinak gondolható kereteken. Az is érdekes, hogy a körökön is kapuk vannak, amelyek mellé pld. ilyenek vannak írva; 9 am, 3 pm, és ez is jelzi a folyamat időbeliségének fontosságát. Ez egyúttal pontos szögekre utal, ami a teremtés pontos modellezése során még nagyon fontos lehet a számunkra. Ezért adta meg a szerző az oldalnézet mellett a felülnézeti képet is.

A "Purgatórium" , vagyis a tisztítótűz efölötti tartományai három főrészre (alsó, középső, felső) és ezek együtt 7 alrészre vannak osztva.

A cél az Earthly Paradise, a hegy csúcsa. Ez egy pont. A JELENPONT. Az egyhegyűség pontja. ITT minden egyetlen pontban van, vagyis ez egy szingularitási pont a rendszerben. A lényeg, amit meg kell érteni. Az ITT kifejezés sem igazán találó erre a pontra, mert az itt már az Í múlt idejű állapotára utal. A múlt idő jele itt is a két T. Párja, az OTT is múlt idejű, csak az az O múltideje. Ez is jelzi, hogy két Teremtő van. Ők a világegyetem alapvető hullámforrásai, az élet alapjai és egyúttal hordozói is. Miután most is bennük van minden. Magukban hordozzák.

Kérem, vegyék szemügyre ezt a régi eredetű vortexet! Ez a kettő benn, kettő kinn fordulatú vortex a neutron belső struktúráinak félspínű áramlási rendszere lehet. Ezen az is látható, hogy a felületén 20 szabályosan elcsúszott pálya van. A baloldalán 27. A 3-3 kiemelt pálya is nagyon fontos, mert ezen követhetjük nyomon az áramlást. Ez a nevezetes források útvonala. Ha alaposan megnézzük ezt a vortexet, akkor észrevehetjük, hogy egy ikozaéder írható köréje. Persze nem szabályos, és folyamatosan változó, mert az egészet a roppant sebességű dinamizmus jellemzi. A részecske nem így néz ki, de az áramlási rendszere ilyen. Ebből az is következik, hogy (miután a felületi áramlás útvonala nem egész számú többszöröse az útvonal teljes hosszának) az egész rendszer tengelye mentén forog. Az is látszik, hogy alsó és felső tartománya eltér. Két fordulatot tesz a tengelyvonala mentén, kettőt a külső felületén, vagyis gyanúsan félspínű. Két fordulat után kerül közel alapállapotba. Majdnem. Ezért forog.

A részecske időfraktális képe pedig így néz ki. Ez a kiáramlási struktúrája. Lényegét tekintve egy kaoszfraktál térbeli változata. Ez jelzi azt is, hogy a részecske a belsejében sokkal ritkább, mint az "ágak" tartományában, ahol már felületté összeálló zóna van, és ebből az is következik, hogy a részecske tömegének hozzávetőlegesen 95 százaléka a felületéhez nagyon közel található, de belül lényegében üreges. Üresnek is mondhatnánk, hiszen nincsen benne semmiféle anyagi, miután csakis időből áll, és semmi másból. Ez itt egy neutron, közepén egy elektronnal. Kívül a proton van. Örökösen egyek.

Nagyon érdekes, hogy a több nukleont hordozó atomok egyre kisebbek. Itt az egymáshoz viszonyított atomméreteket vehetjük szemügyre. A balra eső Lítium sokszor nagyobb mint a sokkal magasabb rendszámú jobbra eső Neon. (alsó sor) De így van ez a felső sorban is.

Ha összerakunk négy golyót, akkor azt térben így logikus elrendeznünk. Érdekes, hogy két protonos hélium nincsen, de ha legalább egy neutron is betársul a rendszerbe, akkor együtt marad. Pedig a két protonnak itt is mindenképpen egymás mellett kell lennie. Valahogy ehhez hasonlíthatjuk a Hélium atommagját, amely egy tetraédert formáz a térben. De azt is gondoljuk meg, hogy két semleges neutron és két pozitív töltésű proton csak aszimmetrikusan helyezkedhet el a térben, mert a két proton egymás mellett van, és a rendszer egyik oldalán. Két elektronjának így szintén aszimmetrikus rendszerben kell keringenie.

Tizenkét golyóból egy ikozaéder alakul ki, ha minden golyónkat a felületre helyezzük. A szénatomban 6 proton és 6 neutron van, és ez kiadna egy ikozaédert a tizenkét golyóból. De ennek belseje üreges. Ennek jelentősége van az élet szempontjából. A feljebb látható atomsor közepén három egymás mellett lévő könnyű eleme, a C, N, O nem bomlékony, így az élet alapanyaga tartós. De a Litium és a Berillium valamiért mégsem szerepel az örökítő anyagokban. Valamiért alkalmatlanok rá. Pedig erősebb kötést adnának.

Az atomi evolúciós sor végén található Uránium 235-ös atom magja már eléggé terjedelmes nukleonkupac, és ebben a legalsó elektron már szinte az atommag felületén kering. Ez bomlékony, de a 238-as atomsúlyú változata alig. Az már hengerelhető, mint a vas. Nehéz, mint az ólom, és jó sugárelnyelő. Az előbbi az atombomba egyik alapanyaga. Eléggé körülményes és költséges módon választható el izotópjaitól. Ma nagyon elterjedt energiaforrás, de maradék termékei és tízezer évekig veszélyesen sugárzó hulladékok. Jó ötletnek látszott, mint az Otto motor. De nem az.