1.

Itt egy olyan segítséget kínálunk az olvasóinknak, amelyben egy régi barátunk, ANITA csillagképi ábrázolásait találhatják meg. Ennek az a különlegessége, hogy Anita a teljességgel fantáziátlan és szabványtalan módon összekötött csillagképek helyett egy olyan képi világot igyekezett megvalósítani, ahol a vonalas ábrák valamiképpen emlékeztetnek a csillagképek nevében jelzett alakra, vagy eseményre. Nekem tetszik. A kedves olvasóink ezzel könnyebben megtalálhatják az égen a csillagképeket, amelyek persze csak az ember fantáziájában születtek egységgé, hiszen az egyes csillagok a valóságban néha nagyon messzire vannak egymástól, Miután csillagtérképeink egyenlőre teljesen síkagyúak, ezeken az egyes csillagok vagy galaxisok távolsága nincs feltüntetve vagy jelezve. De én úgy gondolom, hogy még ez is nagy segítség azoknak, akik állandóan a csillagképekről beszélnek, de a valóságban semmiféle gyakorlati ismeretük nincsen arról, hogy az égen hol is vannak azok a sokat emlegetett csillagképek. A köztudatban napjainkra az asztrológia előretörése miatt főképpen az állatövi csillagképek neve ismert, de azért a Göncölt vagy a Fiastyúkot is sokan megismerik az égen. Ezt valamikor minden nagymama megmutatta az unokáinak. Ugyanígy ismerték a Sánta Katát, a Szíriusz csillagpárost is, amely a Nagy Kutya csillagkép ragyogóan fényes (messze a legfényesebb) téli csillaga. 9 fényévre van tőlünk. Itt élnek rokonaink is. Ugyanígy nagyon fontos, hogy mindenki ismerje a sarkcsillagot, mert ez mindig biztos iránytű az északi féltekén. Az egyenlítőtől délre már nem látható. Nagyanyáink ezt is megmutatták.

A DRACO ÉS AZ URSA MINOR

Ez Anita első csillagtérképe. Bal oldalán a Draco (Dra), vagyis magyarul a Sárkány csillagképpel. Városból leginkább csak a két névvel jelölt csillaga figyelhető meg a fényszennyezés miatt. Fényszegény megfigyelőhelyről nagyon szép csillagkép. Ugyanígy elveszik a fényben a Kis Medve, latin nevén az Ursa Minor (UMi) is, és már falun is alig tudtam megfigyelni az egész csillagképet. A zárójelbe tett rövidítések nemzetköziek, és a csillagtérképeken sokszor csak ezek vannak feltüntetve. A Kis Medve Kis Göncöl néven is ismeretes, és hozzá kell tennünk azt, hogy a Göncölt Göncölszekér néven is nevezzük. A kis Göncölszekér formailag nagyon hasonlít a Nagy Göncöl alakjához, és ez nagyban segít az égen való megtalálásában. A szekér az a kis téglalapocska, és a rúdja pedig a jobbra elkanyarodó három csillag. Fontos csillagkép, mert a rúdjának a legvégén találjuk a Sarkcsillagot, amely mindenhonnan megmutatja nekünk az északi irányt ha eltévednénk az éjszakában. Ez a csillag még a városokból is látható, és sokszor megkerestem már az égen. Városból eléggé magányos csillagocska, de egész éven át ugyanott látható. A csillagtérképen az van melléírva, hogy POLARIS. Ez az ég forgó éggömbjének látszólagos tengelye, amely "egy helyben áll" az égen, és látszólag körülötte forog minden. Egyszerűen azért, mert erre a csillagra mutat a Föld forgástengelye. Így azután a Kis Göncölt akár egy óramutatónak is felfoghatjuk, amelynek tengelypontja a Polaris. Mindig észak felé látható, úgy félmagasságban a horizont és a fejünk felett lévő pont, a ZENIT között. A lábunk alatt, a déli égen a NADÍR. Ezt persze nem látjuk, mert éppen alattunk van, és eltakarja a Föld előlünk. Az égnek egy eléggé nagy darabját sohase látjuk Magyarországról. A következő csillagtérképen lesz egy hatalmas nyíl, amely mutatja a poláris égen való megkeresésének nagyon egyszerű módját. A Nagy Göncöl télen-nyáron látható a csillagos égen. Ennek két hátsó kerekét kössük össze gondolatban, és vegyünk úgy ötször akkora távolságot. Ott van a sarkcsillag.

A térképek jobb alján lévő jelzések 0-5 fényességi skálán a látható csillagok látszólagos fényességének rendjében a pontok nagysága szerint jelöli a fényességet. A két jobboldali jelzésen a kör közepén pont a változó csillagot, a kis csillag pedig érdekes objektumot, galaxist, gömbhalmazt, csillagködöt jelöl az égen. Az 'M' a Messier katalógus galaxisait Ebben csak 110 Galaxis volt, az NGC számozottak a modernebb katalógus négyjegyű számozását  jelentik. A csillagképekben a csillagokat fényességi sorrendben a görög abc betűivel jelölik, és ezért a betűk látszólag eléggé összevisszaságban találhatók. A csillagkép legfényesebb csillaga az alfa, a második legfényesebb a béta, gamma, delta, és így tovább. Ezek sajnos gyengén olvashatók a képeinken, de meg kellett alkudnunk a letöltési idő miatt a felbontás gyengébb voltával. De itt most magukon a csillagképeken van a hangsúly.

VISSZA A STARTLAPRA A KÖVETKEZŐ LAPRA