34.

Újjászületés

Az újjászületés (362) a Szellem megújulása az eredetben. S ha a Szellem megújul, megújul a Lélek, majd a test is. Az újjászületés igazi újdonság a lélek számára, hiszen az újjászületett lélek kilép a hétköznapiság és a szenvedés létközegéből, és soha nem tapasztalt csodákat kezd megélni. De mi a feltétele az újjászületésnek? A gondolkozás radikális megújítása és megelevenítése. Ha azt akarjuk, hogy pozitív változások következzenek be életünkben, akkor legelőször a gondolkodásunkat kell pozitívvá tenni, vagyis meg kell valósítani a pozitív gondolkodást. De mi is a pozitív gondolkodás? Ez nem más mint a negatív és passzív tapasztalati gondolkodás meghaladása, s az aktív alaptermészetű hitgondolkodás realizálása. Míg a tapasztalati gondolkodás a tapasztalatból indul ki, s erre építkezik, addig a hitgondolkodás a hitből, az elvárásból indul ki. A tapasztalati gondolkodás során így gondolkodunk: hiszem, ha látom. A hitgondolkodás ennek éppen a fordítottja: látom, ha hiszem. Míg a tapasztalati gondolkodás objektív természetű, addig a hitgondolkodás szubjektív. A tapasztalat mindig illúzió, s ezért a tapasztalati gondolkodás során várunkat homokra építjük. Nem a tapasztalat maga a probléma, hanem az, ha nem ismerjük fel, hogy saját tapasztalataink tőlünk függenek. Amit tapasztalunk, azt végső soron magunk akarjuk, de ha ezt nem tudjuk, akkor sokszor szembefordulunk saját akaratunkkal, s így megzavarjuk a sorsunk menetét, s ennek következtében sorsunk elidegenedik tőlünk. Rossz dolgok is csak azért történhetnek meg velünk, mivel úgy véljük, hogy még okulnunk és tanulnunk kell. Okulni pedig okkult rendszerek és események által lehet, melyeket a negatív erő irányít, s így próbára tesz minket. De ugyanaz a negatív hatalom, mely az okkultizmus által oktat minket, egyúttal meg is büntet. Mert az okkultizmusok hamis tanítások, melyekben bár van igazságelem, de e tanítások megkötözik a szellemet, s a tananyag állandó ismétlésére kényszerítik. Az okkult rendszerek mind ördögi körök, melyeket az Isten azért enged meg, hogy e körökben járva kiismerjük a hibáinkat, s így lehetőségünk legyen a javulásra. Ezek a rendszerek a hibákat felnagyítva mutatják meg, ezért az okkult rendszerek csak karikatúránkat mutatják meg. A tapasztalati gondolkodás annak a jele, hogy még okkult rendszerek tartanak fogva minket. Mert amíg súlyos hibáink vannak, addig a külső objektivitás próbál minket alázatossá tenni. De ha elsajátítjuk az igazi alázat erényét, akkor már nem kell megalázni minket, s így magától elkezd kialakulni a hitgondolkodás, s megtapasztalhatjuk a világgal szembeni isteni fölényt. Az igazi okulás az, ha mélyen megértjük, hogy a gőg, a kevélység a szellemi halottság állapota, s aki szellemileg halott, abban nincs szeretet.

Az igazi újjászületés akkor következik be, mikor megértjük az egyetemes és feltétel nélküli szeretetet, s elszánjuk magunkat ennek megvalósítására. A gondolkodást ennek érdekében teljesen át kell alakítani. S aki elindul a tökéletes szeretet útján, az többé nem hihet az örök pokolbéli büntetésben sem, mert megérti, hogy az önzetlen áldozat által minden lény visszavezethető mindenek eredendő állapotába: az üdvbe. Mert az üdv minden lény alaptermészete, s a feltétel nélküli szeretet mindeneket visszavezet az üdvbe. A visszavezető maga az Ősbuddha, aki mint tisztítótűz minden lényt megtisztít, s mindeneket felébreszt magában, hogy semmi elátkozott ne legyen többé, hanem megvalósuljon az Egyetemes Harmónia.