ÍGE-IDŐ 33   

Az előző oldalon, és már több oldalon foglalkoztunk az élet kérdésével. Mi nem kívánunk nagy elődeinkre hivatkozni, mert teljesen eltérő utakon indultunk el az élet eredetének kutatása során. Azt már megtapasztalhatta a kedves olvasó, (aki egészen idáig jutott az olvasásban), hogy mi minden jelenség vizsgálatánál más utakat választottunk. Nem lázadásból, hanem hagyományainkból kiindulva. Azt is jeleztük, hogy mi teremtéspártiak vagyunk, de azt sem a szokásos klerikális merevséggel tesszük, hanem a régi hagyományaink logikus értelmezésével.

Az egész Univerzumban egyetlen folyamatosan változó, szaporodó, önmásoló, és meglepő módon értelmes valami van. Az Íge. Így, hosszú í-vel. Ahogy ezt leírtam, felnéztem a sorszámra. 33. Ez Isten száma. :-)

A világvallások mind hasonlót állítanak a teremtésről, és ezen az sem változtat logikailag, ha más-más nyelven teszik ezt. Az élet és az anyag nem keletkezhetett statikus dologból, mert ilyen nem is létezett soha. Sem akkor, sem napjainkban. (Csak a fejekben). Az Íge kiáradását is minden ősi vallás leírja, de magát az őslétezőt is, és csak a szűkagyú emberek csináltak ezekből antropomorf isteneket. Megalkották maguknak egy pantheon-nyi Istent a saját képükre és hasonlatosságukra. Mi ezt már háromezer éve is megmosolyogtuk a görögöknél. A paradoxnak ható kérdés tehát az, hogy akkor most az Isten lehet-e antropomorf? (Emberhez hasonlatos) Igen, az Isten lehet antropomorf. De akkor teremthet-e egy ilyen antropomorf Isten? Igen, teremthet. Az ember is teremthet, nemhogy az Isten. Mi akkor hát az Isten? Teremtmény. Mint az ember is. Minden amit látunk, a teremtés része. Minden. Jézusról gyakran prédikálják, hogy a megtestesült Íge. Az emberről vagy egy kaktuszról már nem nagyon mondanak effélét, pedig az is színtiszta igazság lenne. Csak a teljesség kedvéért idecitálom tanúnak az "eredeti" szövegeket.

Ha további Biblia kiadásaimat is előkerestem volna, úgy megannyi másképpen szólt volna. Az angolban a Word primér módon szó jelentésű, és csak mellékesen jelent szentírást is. Ez a német szövegben Wort. A Word van közelebb az eredetihez, mert a World pedig világot jelent. A szó és a világ igencsak rokonok, és ha meggondoljuk, hogy a világ nálunk pedig világosságot is jelent... (gyújtsatok világot = gyújtsatok fényt) Ezt pedig a felső jobb (sárgás) részletben találhatjuk. Itt azt is világosan írja a szentkönyv, hogy Isten vala az Íge. Ez mindegyik fordításban hasonló. De mi az, hogy benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. ?

Ha benne van az élet, akkor az Isten nem egy emberhez hasonló lény, hanem valami elképzelhetetlenül hatalmas dolog. Még akkor is, ha csak a Földön van élet. Mert az mind benne van?

De ha ilyen nagy, akkor meg miért nem látjuk?

Dehogynem látjuk! Buta vagy és nem figyeltél!! Ha minden Ígéből lett, akkor hol van az Isten? Hát mindenütt. Minden amit csak látsz; Íge. Vagy másképpen SZÓ, Word, Wort. A megtestesült szó nem más, mint az anyag. Persze ezt teljesen helyesen azonosították Jézussal (Isa) mert benne, a lelkében egy különleges térforrás tartózkodott. Egy isteni térforrás. Fény és térforrás mindenkiben van, de őbenne egy teljesen eltérő van. Van, mert most is közöttünk van. Testben. Ő a rendszerelőljáró, aki mindenki és minden felett áll, de nem emberi értelemben, hanem azért, mert Isten. Ez adja a dolgok feletti hatalmát, és nem kard, vagy atombombák. Az is belőle van. Mind. Nem valami összegyúrt emberi csont-vér és húspépből, hanem Ígéből. Ő az Íge elsője. Előbb létezett, és ezért a belőle keletkezett időrendszerek ura.

Akkor ugye van antiélet is?

Igen, persze! Te képviseled. Az a furcsa szobor a lap tetején is. A szegedi dómon láthatod. A világ kettős polaritású. Van antianyag, antifény, és antiélet is. Az sem rossz, csak mindenben tükörképes. Az anyaggal kölcsönösen megsemmisítik egymást. Egymás számára pusztítóak. Mint a szél asszony a hunok Arvisurájában, ami nem más mint az antitér. Ha valaki oda áttéved, minden anyaga megsemmisül. Végleg. Az egy másik teremtés.

Nos így néz ki egy aromás szénhidrogén az alagút mikroszkópunkban Ebben mindössze egy kis tűcske képviseli az "optikát". Nagyon közel söpröget valamilyen vizsgált anyag felett, és közben néhány volt feszültségen van a letapogató tű. Egy érzékeny elektronika felerősíti azt a parányi áramingadozást, ami mint egy koronakisülés az anyag felé tart. Az atomok kissé kiállnak az elméleti "síkból", mint valami kiálló púpok. Ezeket a parányi áramingadozásokat alakíthatjuk képpé, ami tényleg az atomokat mutatja. Itt persze gyűrűs láncokba szerveződve látszanak, és az is megmutatkozik itt, hogy a szénatomok nem egy síkban helyezkednek el a molekulákban. Vagyis az anyagban tényleg vannak atomok, csak az oszthatatlansági kritériumot egy kissé elkapkodták. Az atomok nem oszthatatlanok. További alkotóelemekből állnak, és még ezek is oszthatók.

Ennek a szép ábrának csak az a baja, hogy jobbos. Az általunk ismert örökítő anyagok 99,9 százaléka balos, mint ahogyan az anyagi részecskéink is, amiből felépülnek. A fenti mikroszkópos képen még egy kicsit nagyobbak is az atomok, mint ezen a DNS ábrán. Vagyis már régen megvalósult az ábránd, hogy meglássuk az atomokat. Én már tíz évvel ezelőtt barkácsoltam ilyen kísérleteket. Ugyan nem volt 25000 dollárom a ketyerére, de jól megnéztem a KFKI-ban, és csináltam sokkal jobbat, és sokkal egyszerűbb felépítésűt. Úgy 25 dollárból. :-)

Az eget ésszel meszelik, nem mésszel. Egy kiselejtezett Suprafon piezo-s lemezjátszó pick-upal kezdtünk neki. Ez lett a szkenner. Csak fordítva használtuk. Rákapcsoltuk az eltérítő jeleket. A két kristály még így is túl gyors volt az akkori számítógépünknek. Ez meg egy Commodore 64-es volt. Az csinálta az eltérítést is meg az AD-t is. A bontásról most nem zengenék ódákat. 200x200 pont. Két színben. Ezt ma leszólják, pedig az előbb mutatott TEM kép 210x200 képpontból áll. Ettől még eléggé informatív.

Ezek régebbi DNS ábrák, de jók, mert balra csavarodnak. Ez csak egy nagyon kis szakasz az örökítő anyagunkból. A baloldali ábrán ennek a molekulának a felülnézeti képe vehető szemügyre, és itt szembeötlik egy tízes szimmetria. Az elgondolkoztató az, hogy miért nem úgy néznek ki az élőlények, mint egy rugó? Ebből a morfológiából akár még bizonygatni is lehetne valami hasonló sületlenséget. Ha meg kicsavarodna, akkor olyan lenne mint egy rettenetesen hosszú létra. Hogy a csudába lesz egy ilyen rugószerű vacakból ember, kenguru, vagy muskátli? Mi határozza meg, és mi tartja formai rendszerben az életet?

A vicc kedvéért a jobboldali képet fejre állítottam. A balos menet akkor is balos menet marad. Csak a menetek tanulmányozásában teljességgel gyakorlatlanok hiszik azt, hogy egy balos csavarmenettel ellátott rúdra a másik végéről majd rá tudják csavarni a jobbos anyacsavart. Ez persze lehetetlen A fenti DNS is létezik, csak az antivilágban. Ott az anyag is jobbos. A kiralitás nem reverzibilis és kommutatív az élet anyagainál sem. Nagyon érdekes, hogy a fokhagyma szaganyagának szintetizálták a tükörképes molekuláját, de az teljesen szagtalan volt. Az orrunkban lévő szaglósejtek észre sem veszik. Nem találkozhattak ilyennel a természetben. Persze csak a molekula volt tükörképes, és nem az atomjai. Még az atomok világában is van ilyen fontos furcsaság, mert vannak élő és élettelen atomok is. Pontosabban azok is élők, csak egy másik élet-fraktálra tartozóak. Ezekből négy főcsoport van.