16.

Az itt domináns csillagkép a Kígyótartó, Ophiucus (Oph) csillagkép nálunk a látóhatár szélén látható, a Herkules alatt, a Nyilas és a Skorpió között, és azon a kis szigetén ül a Tejútnak, amely a Tejút kétfelé ágazó végén van a láthatáron. Tavasszal látszik a látóhatár felett az említett két állatövi csillagjegy felett. Érdekes, kiterjedt csillagkép a galaxisunk csodálatos hátterén.

A kígyótartón keresztül vonul egy hosszú kígyó, amelyet tart. Ez a Kígyó, Serpens (Ser). Előzőleg már szerepelt egy lapon, mert nagyon kiterjedt csillagjegy.

Van még egy nagyon kis kiterjedésű csillagjegy a térképen, a Pajzs, vagyis a Scutum (Sct). Mintha az M 11 gömbhalmaztól óvná a kígyótartót.

NGC 6633

M 12

M 10

M 17

NGC 65 72

M 11

M 23

NGC 6210

A baloldali felvételen az M10-es gömbhalmaz, a jobboldalin pedig az igen kiterjedt csillagköd, az M 17 szerepel.

Az M 11 és az M12 egy az M10 -hez hasonló gömbhalmaz, az M 23 egy nagyon ritkás nyílthalmaz, ami úgy harminc fényév átmérőjű lehet, és 4500 fényévnyire lehet tőlünk és mintegy 120 csillag társulása.

A Kígyótartó lába alatt van egy X-el jelölt Röntgen-pulzár. Ez persze nem látható, csak a röntgentávcsövekkel, és a nem látható tartományokban dolgozó megfigyelő eszközökkel lehet érzékelni. A Kígyótartó jobb karja felett van három galaxis, de ebből a baloldali inkább csak infravörös távcsővel figyelhető meg. Nagyon érdekes, ha egy kézi infravörös távcsővel nézegeti az ember az eget, mert sokkal, de nagyon sokkal több csillagot lát az égen, mint látható fényben. Ez azért van, mert a világűr nem egészen légüres tér, hiszen rengeteg részecske száguld benne. Ezek a részecskék a sok fényévnyi távolságokat beszáguldó fénykvantumokat úgy szórják, mint egy prizma, és miután a prizmán a kék szín is sokkal jobban elkanyarodik mint a vörös, ez így van a világűrben felénk indult fénykvantumokkal is. A vörösből sokkal több jut el hozzánk, mint a kékből. Így van ez az infravörössel is. Abból sokkal több ér el minket, mint a látható fényből. A többi szóródik a kozmoszban kóborló atomokon, amit minden túlzás nélkül összemérhetünk egy légkörrel, méghozzá egy igen vastag légkörrel is. Még akkor is, ha olyan ritka lenne a kozmosz, hogy köb-kilométerenként csak egy-egy kóborló atom lenne benne. De sokkal több van.

STARTLAP KÖVETKEZŐ