36.

Suprun Ikva hozományából felállították Suprun őrhely legékesebb szentélyében a “Hősök Aranyoszlopát”, amely szerint -mint Veszprém sámánközpont szentélyében-, az aranyoszlopra rótták, hogy Lajta a 3263. medvetoros esztendőben (Kr.e. 777), Radóc a 3285. medvetoros esztendőben (Kr.e. 755), Vejke a 3298. medvetoros esztendőben (Kr.e.742), míg Pomógy a 3300. medvetoros esztendőben (Kr.e. 740) és Suprun apja, Horpács és felesége Ankir a 3310. medvetoros esztendőben (Kr.e. 730) hősi halált haltak Lajta-kapuban. Devecserhez Pannonföld legfőbb vezéréhez rossz hírek érkeztek. Pécs-Tórem városában az avar és kabar harcosok összetűztek vallási Tórem-kérdésekben. Devecser vezér a kabarokat a Lajta-őrségbe vezényelte. Ekképpen a 3310. medvetoros esztendőben (Kr.e. 730) Aranyasszony ünnepén 124 pelyhes állú, feleség nélküli lovas kabar állított be a Lajta-kapuba. Suprun örömmel fogadta a kabarokat, akik javarészt kőfaragók és ácsok voltak, küzdelemben helytálló harcosok. Devecser fia Halimba, veje Farkasd vezette Suprun táborába a kabar tizedeket, akik ősi szokás szerint Suprun-őrhely védőinek a hősi halált haltaknak özvegyeit vették feleségül. Jog volt az is, hogy a hősi halált haltak özvegyei, mind a tizenketten maguk választották ki eljövendő férjüket, mivel szálláshelyről az asszonyoknak kellett gondoskodni.

Az újonnan jött kabaroknak az volt a kérésük, Suprun vezér engedélyezze, hogy Ruda-Tórem, legfőbb istenségük tiszteletére kegyhelyet építsenek. Suprun őrhelyen kemény szolgálat közben elkészült a Ruda-Tórem kegyhely. Megtörtént a férjválasztó özvegyekkel a házasság is. Először az egyisten hívő Ata-Isis, majd Ruda-Tórem kegyhelyen. Bögölyös, Cenkes, Ágas, Hepés, Hupás, Ilmic, Kopjás, Rákos, Rámeld, Szutor, Somos és Tacs kapott feleséget. Suprun, 3312. medvetoros év (Kr.e. 728). Suprun vezér és felesége Ikva, Ata-Isis szentélyét sátruk mellett megépítve, azt családos, sokgyermekes kabar harcosok sátraikkal vették sokszoros gyűrűvel körbe. Suprun vezér és Ikva, velük Ata-Isis szentélye így védve volt minden hírtelen támadás ellen. Suprun-őrhelyen azonban és igen hamar, belső ellentétek csaptak fel, éppen az őrhely elnevezése miatt. Az egyisten hívő parszi-szkíták, majd az Ikva asszonnyal jött pamír-szkiták a Lajta-kapu táját őriző Suprun vezér nevét a maguk módján így, míg a kabar hadinép nyelvjárása szerint kabarosan, Sopon néven említették. Ellentét ellentétre következett. Sűrűekké váltak az összecsapások a más és más törzsbeliek közt. Különösképpen a kabarok nem nyugodtak. Békességet, sürgős békességet kellett Suprun, a kabarok szerint Sopron vezérnek teremtenie, ezért a legverekedősebb úz nyílhegy-kovácsokat és a kabar vasforralókat az aranyművesekkel elindította Kőszeg őrhelyre, hogy nyugalomba kerülve a tarkósok rézformáló mesterségében jártasságot szerezzenek. Suprun vezér bölcsen tudta, fegyverek, szerszámok, egyéb fém-és aranytárgyak készítői közt munka közben mindig nagy az egyetértés és az akkor sem vált haragra, ha idegen nyelvűek. Kőszeg lovas kabarjai a hegyek közti kalandozásaik során vasércet találtak, amelyből az Arnót szerinti módon vasat lehetett forralni. Nyomban bőrtömlőket készítettek fújtatóknak, majd kabar-földi módon “Pest”-eket, hozzá hordozható koholókat készítettek, elegendő faszenet is égettek.

Bölénytor havában Kőszeg Suprun vezérnek Suprun őrhelyen jelentette, hogy a Veszprém fősámánnak jött, hozzá csatlakozott kabarok ordoszi módra elkészítették faszén használatával, éjjel-nappali fújtatással a kovácsolható kabar vasat. Suprun vezér lovasaival almavirágzás előtt átvonult Kőszegre és Kőszegnek elrendelte úz hadicsákányok és kabar buzogányok készítését. Ugyanakkor elrendelte Suprun vezér Ikva tanácsára minden féle réz és egyéb vas szerszámok készítését, hogy könnyebbé váljon a föld művelése. Medvetoros hónapban Suprun vezér és Ikva házasságából megszületett első fiuk, akit az egyisten hívő szkíták az ördögűző nap emlékére, amelyen született, Esztyerhás névvel illettek. Az Esztyerhás elnevezés Ruda-Tórem kabar híveinél nem talált tetszésre, ők Estorás néven említették Suprun és Ikva újszülött fiúgyermekét. A kabarok a névadás örömünnepén erős ostordurrogtatással űzték az ördögöt, amit a szkíták ellenséges cselekedetnek vettek, mivel legtöbbjük Ata-Isis sokkaréjos szentélyeiben akkor és éppen akkor csendes elmélyüléssel adóztak istenasszonyuknak, akitől azt kérték, szabadítsa meg mindannyiukat az ördög hatalmától. A szkíták szentélyeikből kitódulva a kabarok ördögűző székeit tűzre vetették, amely miatt éjszakán át reggelig tartó öldöklés következett. Suprun vezér nehezen tudta megfékezni az elszabadult indulatokat, de végül is győzött. Suprun a bűnösöket pellengérre állította, majd a főbenjáró bűnökben vétkeseket börtönre vetette. Ezután Suprun vezér és Ikva Aranyasszony az egyisten hívő szkítákat a széki-hunok Sas őrhelyére vezette, majd a kabar és úz kézműveseket Suprun vezér Kőszegre küldte, hogy valamennyiüket saját foglalkozásukban dolgoztassa. Suprun vezér a maga területén elrendelte az őrhelyek magas látóhelyein a pergős figyelők szolgálattételét. Ezt a sámánok végezték, akik minden hetedik napon rovásban jelentették, milyen események történtek. Jelentéseiket az Ikva Aranyasszony által megkezdett, aranylemezekre rótt Arvisura folytatásaként Ilmic és Rámel sámánok rótták a kabar nyelven elnevezett Soproni Arvisura aranylemezeire.

Tíz esztendő telt el. Kelták, másik nevükön káldorok csaptak Kőszeg-őrhelyre, véres fejjel menekülve vissza. Több kelta esett fogságba, akik nyelvükre Suprun vezér fiát, Estorást megtanították. A kis Estorás nemcsak a káldorok, a tarkósok beszédét is megtanulta, mivel nemcsak valamennyi törzsbéli lovas, hanem a tarkós kőfejtők előtt is igen kedves fiúcska volt. Suprun vezér parancsára a kis Estorást tizenkét éves korától évente kabar, úz, parszi-szkíta és pamír-szkíta lovascsoportokhoz parancsolta szolgálattételre. Estorást, tizenhatodik életévét elérve, Suprun vezér rendeletére beosztották Detrekő-őrhely szikul lovasaihoz. 3328. medvetoros év (Kr.e. 712) Tavasz és Detrekő-őrhelyre menekülők érkeztek, akiket a kabar lovasok tót népnek neveztek. Kalandozásaik idején a hozzájuk csatlakozó szikul lovasok találkoztak ezzel a néppel és mivel ellenséges szándékot sohasem tapasztaltak, csak ellovagoltak kis településeik mellett. Suprun vezér a hetednapos pergős jelentés alkalmával Ilmic fősámánt küldte el Detrekő-őrhelyre. Ugyanakkor Suprun vezér Estorás biztonságát megteremtve elrendelte: a menekülők őrizetét Estorásra és a mellérendelt lovas népre bízzák. Egy-két ezer év… Tavaszutó, megszűnt az árvíz. Véget értek Estorás, a menekülő befogadottakkal sok mindenről folytatott tájékozódó beszélgetései. Két holdevés, nyolc vasárnap, ötvenhat pergős nap múltán Estorás a tótok beszédét megértette. Estorás így a kilencedik vasárnapi rovásjelentésben közölte apjával, Suprun vezérrel, a tótok a káldor hadinép előörseinek újabb félelmes megjelenése miatt menekültek Detrekő-őrhelyre ötnapi járóföldről. A menekülők morva és cseh törzsekből származnak, néhány menekülő asszonyt és gyerekeiket azonban szluvák néven emlegetnek, akik ezért igen haragszanak. A szikul lovasok a kabar lovasoktól tót népnek emlegetett menekülőket szőr néven emlegetnek, mivel sokkal szőrösebbek voltak, mint a huszonnégy hun törzs szövetségéhez tartozó népek. Nyár, eljött a gázlós úsztatás ideje. Suprun vezér Estorást Suprun őrhelyre küldte, mivel újabb menekülők híreket hoztak a közeledő káldorok hadmozdulatairól. Estorás a hírek gyűjtése közben, mivel beszélte a káldorok nyelvét, rájött, a menekülők közt magát betegnek tettető káldor búvik. Estorás az elfogottból kivette: a termés betakarítása után a káldor hadinép az úzok Joli-Tórem Aranyasszonyának folyama, a Duna mindkét oldalán megindultak Pannonföld irányába. Mindezt időben megtudva, az úzok áldozatot mutattak be a Supruni Joli-Tórem kegyhelyen, mivel az előrelátó Suprun vezér parancsára a káldor hadinéppel nem a harc, a béke útját kellett keresni. Suprun vezér Kőszeg-őrhelyen a régebbi harcok idején fogságba került káldorokat Estorás lovasnépéhez küldte. Az előrelátás meghozta Suprun vezér számára az eredményt, mivel a szabadon engedett káldorok révén előzetes egyezséget kötött Bángor káldor vezérrel, a minden addiginál erősebb káldor hadinéppel.

Suprun vezér azonban mindenre kiterjedő óvatossággal csaknem minden őrhely aranytárgyát, értékét Veszprémbe vitette. Suprun vezér egy holdevés egy holdtölte után Bángor káldor vezérrel személyesen kötötte meg a békességet biztosító szerződést, amely szerint a káldor hadinép Dunna-Istenasszony folyama mindkét oldalán haladva annak termékeny partjait birtokukba vehetik. A vérontás elkerülésére minden ezutáni vitás kérdést Suprun-őrhelyen békességben megbeszélve eldöntenek. Továbbá azt az egyezséget kötik, hogy harci, hadiszerszámaikat az elkövetkező időkben közösen készítik Pannonföld törzseinek és a káldor hadinép részére. Suprun vezér és Bángor káldor-kelta vezér egyezsége számos új érclelőhely feltárását eredményezte. Így az úz és a többi hun törzs vasforralói, a káldor vasforralók tömérdek kovácsolásra alkalmas vasat gyártva, hatalmas szolgálatot tettek népünknek. Lajta-kapuban Suprun vezér és Bángor kelta vezér barátkozását követően azonban baj történt. A nyári boza-sör, méz-sör készítéséhez telepített vadméh kőkasokat a mézre éhes káldorok összetörték, hogy mézzel jóllakjanak. Eközben az egyik Ordoszból hozott nekivadult méhcsalád Bángor kelta vezér egyik főemberét halálra marta. A nekidühödött káldorok ezt ellenséges cselekedetnek vették, míg Estorás békítően elmondta, hogy a veszélyes vadméhek rajait azért teszik gyékény és nádkas helyett kőkasokba, mivel azokat ősszel, a méz begyűjtés végeztével füstöléssel elpusztítják. Viszont a szelíd méhcsaládokat nád és gyékénysátorral takargatják, hogy a zimankós télidőn át életben maradjanak. A káldorok ezt hallva megbékéltek, méz-sör mellett kezdtek mulatozni, de akkor és később óvatosan elkerülték a vadméhek kőkasait. Estorás ezután a supruni Joli-Tórem szentélyből a még ott lévő Hősök Aranyoszlopát, a szentély aranyedényeit lovasaival Veszprémbe vitte, biztonságba helyezve az egyisten hívők Ata-Isis szentélyében. Változás és óriási változás Estorás életében. Estorást, a bátor, mindig küzdő lovast, vele tíz társát a Veszprémben összeülő Öregek Tanácsa Ordoszba rendeli sámánképzésre. Estorás öt esztendő múltán az ordoszi sámánképzésről sámántársai közt, hatalmas nyelvtudása miatt rangelsőként érkezett haza. Estorás kiváló zenei képességei miatt annyira megnyerte Bángor káldor vezér leányának tetszését, hogy az feleségül ment hozzá.

3337.medvetoros esztendő (Kr.e. 703). Estorást választják az új pannon-káldor szövetség fejedelmévé. Három esztendő hull át az idő rostáján, amikor Estorás átveszi a Dunna-Istenasszony folyama melletti káldor seregek fővezérségét. Erő és boldogság Pannonföldön, Estorás igazi fejedelem. Eltelik ezer és még rá háromszáz esztendő, Boza-Györke fősámán a 274. Arvisura aranylemezre rovásában befejezte a 274. Arvisurát a 4640. medvetoros esztendőben (Kr.u. 600)-úgy emlékezik Estorás fejedelemre, hogy sokáig uralkodott és fejedelemsége idején Suprun híres volt a kardforgató harci játékokról, az éneket, zenét kedvelő fejedelem pártfogoltjainak, a regélő énekes igriceknek, egész Pannonföldön zengő ének-regemondásáról. Ma és itt a 6012. medvetoros esztendőben (Kr.u. 1972) Szalaváré Tura szerint Veszprém város alapítása 2700. esztendejében abbahagyom a régiekre emlékezést

Háromszáznegyvennyolc Arvisura, igazszólás, több ezer oldala, tömérdek történése várja, hogy az ősi monda-regeszó napvilágra kerüljön. Némely kritikai hang elé: ha Szalaváré Tura, vele Paál Zoltán találta volna ki mindazt, ami most még háromszáznegyvennyolc Arvisura titka, akkor a földkerekség napjainkig élt és napjainkban élő valamennyi íróját messze túlszárnyalná képzelőerőben, meseszövésben. Napjainkig senki sem szállt perbe Andersen, Grimm meséinek világával, a népmesék szépségeivel, megtörtént-e vajon mindaz, ami bennük gyönyörködtető. Csipkerózsika száz évig aludt és mikor csókkal ébresztették, éppen olyan fiatalon ébredt, mint mikor elaludt. Vegyük Szalaváré Tura ősi időkbe érő világát ugyanilyen mesés szép emlékezést ébresztő világnak, a mi kedves Dunántúlunk legyen a Csipkerózsika, “akit” regélő csókjaival Szalaváré Tura számunkra ébreszt. (Veszprémi Napló 1972. II. 20-27.) Levélkivonat (Ózd, l974. aug. 20.) Pusztaszerről több helyen megemlékezik az Arvisura. Ott folyt le, pl. az Atilla temetése, ott állott Bősárkány Fehér-tó parti aranyasszony-palotája és ott született Ilona-Gyilyó (Daru sámán és Homokos bán tolmácsolása).

A Jászvásáron elkezdődött Nagyszala valóban 5 évig tartott és Pusztaszer medvetorán fejeződött be. A sámán-szervezetnek megfelelően az egész pusztaságot 24 részre osztották fel. Minden ágazatnak mindig megvolt a megbízottja. Pusztaszer 575 óta kétharmadnyi részben mindig a Bakáti földrengés miatt útnak indult Béla törzs birtokában volt, a Szögedig terjedő többi rész mindig a széki-hunok hatalma alá tartozott. Az Aranyasszonyok palotája a Fehér-tó partján állott. Szeren voltak a tanácskozó helyek, sövénnyel elkerített külön területen pedig a Tiszáig sámán-bát-táltos szállások voltak. Szögedig tartottak a fővezéri szállások, majd széles karéjban a Fehér-tóig a 24 törzs szállásai terültek el. 896-ban a színhely az ulcsák sámán, azaz nemzetség-sámán elrendezése szerint a 8 törzs elkülönítésének megfelelően részekre tagolódott; de két törzzsel ott volt még az őslakosság és a 24 hun törzs többi tagjainak a töredékei is. Ez a tízes szám arra vezethető vissza, hogy valamikor (nagyon régen) a törzsek száma 30 volt. Az a nagy szövetség később megfogyatkozott, de egyharmad része megmaradt a tíz nyíllal jelölt ataiszi-szumíros szövetségben. Abban a “pateszi-pap” a menekült uruki keresztény püspök volt; Ugrinnak hívták. Szeren csak az Öregek tanácsának tagjai székeltek; a tárkányok távolabb, de 5 napi járóföldön belül. Ha Árpád sértődöttségében nem is volt jelen, Tiszavárkonyon keresztül mindennap jelentést kapott a történtekről. Ugrin úgy gondolta, hogy mivel az új szövetségben 100 lélekből 9 fő máris az uruki kereszténység híve, ez a hit mind jobban terjedni fog, mihelyt az Ordoszi és a Dabosai szellemi áramlat kerekedik felül. Akkor a nagy többség az uruki egyház szerinti szeretet-vallást fogja követni és nem fog Róma és Bizánc példája szerint tizedet követelni. Mert az igazi kereszténység nem az aranybornyú, hanem a szeretet. A sámán-bát-táltos kérdésben Pusztaszeren Ugrin a táltos elnevezés mellé állt. A táltosképzésen a növendékeket papoknak nevezték.

Kőrösi Csoma Sándor Tibetben lemásolta a pusztaszeri országgyűlés, illetve a befejező Nagyszala elhelyezkedését feltüntető rajzot. Aki tanulmányozta Csoma Sándor feljegyzéseit, annál meg kell lennie “Pusztaszer vázlatának”. Ha ismeretessé válik a rovósámáni és fősámáni Arvisurák tartalma, az aranyasszonyok létszámjelentése és a beavatott papok helyzetjelentése, s az azokban megemlített hittételek, bizonyára megbízható kép alakul majd ki a vallások keletkezéséről. István királynak például annakidején megígérték, hogy minden 25 római pápa közül legalább egy magyar lesz. Az erről szóló oklevelet Esztergomban, Székesfehérváron, vagy Pannonhalmán felváltva őrizték (ha ugyan a Habsburg-házhoz húzó főpapok meg nem semmisítették). Az Arvisuráknak a beavatottakat illetően sok titkuk van.

Ilyen, pl. az, hogy a vegyes származású Jézus az egyiptomi Hetavarett, azaz Hétvár sámánképzésén “Nazir pap” fokozatot ért el, azaz “istenidéző pappá” lett. Ordoszban lett beavatott főpap. Tibetben megtalálta az eddig ismert legvastagabb Orchoda-gyökeret. Indián és Iránon keresztül Uruk városába ment és megalapította az uruki szeretet-egyházat, majd 30 éves korában a mai Izrael területén kezdett tanítani. A 700-as és 800-as Nagyszala anyagát sokan nemigen tudnák elfogulatlanul tudomásul venni. A Bibliában sok olyan adat, esemény szerepel, amelyek évezredekkel korábban történtek, vagy jóval előbb ismeretesek voltak, amikor Ábrahám Úrban, vagy a zsidó próféták a babiloni, vagy asszír fogságban hallottak róluk.

Az ókori történelem nem tud sem Mózes, sem Jézus létezéséről, mivel ők nem voltak 100%-os zsidók. Ezért tagadják is a létezésüket. Azt tudják, hogy régen az átlagos emberi életkor 20-30 év volt, de nem hiszik el, hogy a beavatottak ésszerű étkezés mellett akkor is eléltek akár 100 évig is. A hosszú élet titkát Pusztaszeren is törvénybe iktatták a beavatottak. “Gyakran enni könnyű ételeket, de csak keveset, inni pedig tudókalandozás és otthoni munkád közben csak Öthegyen szedett csipketeát szabad, mert a mélyről jött rovarok és halak a vizet az Alsó-világ hatalmasai parancsára megrontják!” Kővár a Nagypályi vonalában lévő Alduna-térségben volt.

Kiegészítés (Levélkivonat 1974. VI. 15.)

Kusály-Kurszán-Kurtán 899-ben hunyt el. Utána közmegelégedésre Árpád lett a vezető fejedelem. Kurtánvárban Kusály fia, Kurszán lakott, de az egyik kalandozás után beteg lett és nemsokára meghalt. Felesége, Szavárdi (Gyeretyán /898-952/ besenyő vezér leánya), mint beavatott fejedelemasszony Kurtánvárában maradt. Amikor Zsoltot 942-ben kisebb agyvérzés érte, Szavárdi, a Kurszán volt felesége kigyógyította, de állandóan mellette kellett maradnia. Szavárdi Kurszánnal gyermekházasságban élt. Ebből a házasságból nem is lehetett gyermeke, de a megbénult Zsolt gondozásának ideje alatt egy fiú- és egy leánygyermeknek adott életet. A gyermekek a Gilgames ivadékok hagyományainak megfelelően a Subad-Szavárdi, illetve Vazul-Szavárdi nevet kapták. A két gyermek a beavatott-központban, Kurtánvárában élt. Subad-Szavárdi fia a Vászoly-Szavárdi nevet kapta (965-999). Vászoly 986-ban fősámán lett. Leánytestvérének, Söpte-Szavárdinak a fia az uruki kereszténységben a Szavárdi Mihály-Vászoly nevet kapta. Budavárán Buda beavatott sámánfejedelem kiépíttette a felső és az alsó világot is. Középső, ma is lakott részén mindig laktak; Buda idejében itt laktak a 1egképzettebb gyógyítók, közöttük a Zsoltot gondozó Szavárdi is. A beteg Zsolt itt kérte a besenyő származású Szavárdit, hogy a beavatottak törvényére való hivatkozással vegye igénybe a besenyők segítségét. Szavárdi közbenjárására jött is 40 ezer besenyő vitéz és megszállták Budát a nyugati határral együtt. Tehát Szavárdi (942), Subad-Szavárdi, de főként Söpte-Szavárdi és fia mögött a besenyő-kun országnak közel 100 ezer lovasa, meg az egész Gilgames család ereje és hagyománya állott. Vászoly-Mihálynak volt a gyermeke Endre, Béla és Levente.

A beavatottak Gilgamesig visszamenő hagyománya szerint teljesen közömbös volt, hogy Szavárdi, Subad-Szavárdi és Söpte-Szavárdi kitől vette a Gilgames-családbeli eredetét. Ezt a fejedelemasszonyok is tudomásul vették. Így tartották a sámán-táltosok és az uruki keresztények is, de aztán véget vetett neki a római-bizánci kereszténység. Róma természetesen tudott róla. Vajk nővére, Piroska szintén gyógyító beavatott volt. Amikor egy harcoson műtétet hajtott végre Nyitra várában, nem vehetett részt a Veszprémi Nagyszalában. Amikor egyenlő lett a szavazati arány, a Nagyszalát áthelyezték Nyitra várába és Piroska szavazatával 13:12 arányban döntöttek a nyugati kereszténység látszólagos felvétele mellett. Subad-Szavárdi apaságával Botondot, Csákot, vagy Taksonyt lehetett gyanúba fogni a rovósámánok szerint; Gádor beavatott viszont Karcsu mongol vezért tartotta apának. Így Subad-Szavárdi fia, Vászoly a beavatottak engedélyével akadály nélkül vehette feleségül Piroskát, majd később Gortvát (905-1012). Söpte-Szavárdi származásával kapcsolatban a rovók Gelyzát, ifjabb Csákot és Tart, vagy Kopasz Lászlót gyanúsították az apasággal, de Kurtánvár beavatottjai szerint a szellemvilág Gelyza-Géza-Istvánt mondta apának. Gelyzának csak egy fia volt, Söpte tehát, mint Gilgames-leány további biztosítékot jelentett az Árpád-ház fenntartásához. Szükség is volt rá, a Csákok egyre szaporodtak. Az Árpád halála és István megkoronázása közötti időben a katonai és szellemi megmozdulásokat Buda, Baján és Kurtánvár beavatottjai irányították. Intézkedési területük kiterjedt Magyarka, Vas-Szabir és Kazán háromszögének nagy részére. Vas-Szabir volt az avar törzsszövetség területén az uruki kereszténység központja. Ez a vallás a Pannon-kori Szabari környékén, főként a szabir vasművelők körében terjedt el. Szabarit a rómaiak Sabáriának, a magyar törzsszövetség Szombathelynek nevezte. Az uruki keresztények ugyanis heti ünnepüket szombaton tartották.

Amíg Vajk (a későbbi István) Esztergomban, majd Székesfejérváron székelt, Söpte-Szavárdi egyszer sem jelent meg Budavár táján, Söpte és Géza fia, Vászoly, az Erős Csák leányát, Korpona beavatott leányt vette feleségül. Három fiuk született: Endre, Béla és Levente; 5 leányuk Kurtánvárban nevelkedett. A kurtánvári beavatott központ titkos anyagának kimenekítése 1022-1034. között ment végbe. Közben a véráldozatot Imrén követték el 1031-ben. Csak ezután helyezték el a rejtett kincset Urálbérc-Öregén, vagyis Urál-Budán. Ezt azonban Kopasz László már nem élte meg. 1026-ban meghalt Keveváron. Kurtán fejedelem első fia, Szabolcs tárkányfejedelem, Kurszán nevű fia pedig beavatott lett. A 12 éves Szavárdinak nem volt Kurszántól született gyermeke, de a Gilgames-származású Karcsunak igen.

Ilyen beavatott környezetből származott Endre, Béla és Levente. A nagyon elszaporodott Csákok megmenthették volna az Árpád-házat a kihalástól, ha a római pápa hozzájárul. De ez nem történt meg, mert Csák Máté megtagadta a pápai tized fizetését.

Levélkivonatok Ordoszi kő: cserepesek-göröncsérek kiégették az agyagba rótt jeleket.

- Ataiszból mind a 24 törzs elküldötte lovasait. - Az úzok részéről Úzon vett részt a törzsszövetség megalakulásának medvetorán. Úzapani a fia volt, Agaba nevelt leányának férje. - Agaba az első medvetoros évtől Ordoszban tartózkodott. - Fekete lepel alatti oktatásban csak azok vettek részt, akik átestek a sámánpróbán. Vallási kérdésekkel foglalkozó oktatás volt. - Az árjákat az avarok szorították ki a Pamírból, hogy aztán a mai Indiában nyerjenek teret. - Biharék a Himaláján való átkelésük közben találkoztak a kecsketenyésztő árjákkal és akkor kezdték “német”-nek nevezni őket. - Nyílhegykovács-citeráshad: cigányok. - Szolgálatban állóknak a homokóra adta a pergő időt. 1-2 óra volt. - Az alánok rokonságban állottak a hunokkal. A szkítákhoz hasonló nyelvet beszéltek és csak Kr.e. 2600 körül keveredtek a jászokkal. - A Huni folyó és Bombon hegy mongólia déli részén van. Marhabelet citerahúrnak és jóslásokhoz használtak. - Gyalogbirodalom: a sumérok, egyiptomiak harcosai gyalogosok voltak, pajzzsal, dárdával. - A kinajok agabákkal, a kitajok 400 hun családdal keveredtek, akik között menekült szumírok is voltak. - Bugát Kazahsztán mai területén volt. - Az úzok 18 kisméretű vitorlát alkalmaztak, a székelyek 3 nagyot; ugyanígy a kaza-hunok. Ma közülük került ki a fővezér, akkor 25 kis vitorlát használtak. Csaba ifjúsági fővezér apja után kun törzsbeli lévén, 16 vitorlát használt vezéri hajóján. - Déli manzsuák a mai dél-Mandzsúriában éltek. Tennó birodalma a mai Japán területén volt, az ajnóké az Ochotszki-tenger mellett. Tana szoros a mai Japán és Dél-Korea között volt. - Csirula város Szuméria fölött, az akkád birodalomban volt. - A “szúrós-szemű” álommagyarázó a Kargamis városbeli Opos nevű látóember volt, akinek tanítványa volt Dávid. - Szavárdiában volt Bajalán városa, a Káspi-tó alatt. A marami birodalom ekkor még Magyarka térségében volt, s a Volga könyökhöz innen vándoroltak észak felé. Mazara a turáni alföldön volt. - Kusán legelőször a Káspi-tavat érintette és a derbenti kapun át érkezett az ős Magyarka városba, a marami-föld székhelyére.

Magyarka volt a marami fejedelemasszony fővárosa a Kubán síkság és a Kaukázus találkozásánál. Romjai még megvannak. Innen a Van-tó környékére mentek, a Kurdisztáni kaszuk fejedelemségeibe, ahol kaszu harcosok lettek az “idegenvezetők”. - Arvisuráinkban 20 törzs hikszosz népnek nevezte az Egyiptomban élő kultúrnépet. Más népek is laktak ott. - Marami föld a Volga-könyök mindkét oldalán volt. Tőle a mai mordvin föld felé volt a mundák birodalma. Az Oka folyó mindkét oldalát lakták. Tula volt a székvárosuk és a mordvákkal, moksákkal keveredve a Volgáig (Etilig) erős birodalmat alkottak. Gandás 300 éves uralmának megszűntével vándorolt Magyarkán át ez a népes, erősen szuméros csoport. Kisebb részük az Altáj-féle kabar földre ment, majd felszívódott a 24 hun törzsbe. - Az egyiptomiak a zsidókat kiűzték földjükről, az asszírok folytatták üldözésüket, míg a Derbenti-kapun át a Volgáig nem kerültek, ott a folyó mindkét oldalán letelepedtek. Az úzok Já-hívőknek nevezték őket. Később kaza-hunokkal keveredve alkották a kazár népet. - Matyó úz származású volt, utódai a mezőkövesdi matyók. - Matyó birodalma a Sárga-, Fekete- és Fehér-tenger között terült el. - Jürcsikkel főként a fekete-hun zsuánok és manzsuk, kisebb mértékben az ujgurok keveredtek és juponoknak, majd a kabarok japánoknak nevezték őket. - Kassát Kr.e. 2800-ban alapították a kabar kalandozók. - Bolhás, vagy Balhás hegység a Bükk és Mátra között van, később a barkó törzs Bolhádnak nevezte. - Már az elpusztult Ataiszon is megtiltották a rokonok házasságát.

Marami és merija törzs a Zab folyó környékéről a Volga-könyökbe vándorolt. Egy erélyes asszony parancsolt egy 200-350 főnyi nagy családnak. A férfiak vadásztak, halásztak, az asszony-népek csak ház körüli munkát végeztek. Mivel a vadászok a veszélyes élet miatt hamarabb meghaltak, a nagyasszony szívesen fogadta idegen férfiak jövetelét a nagycsaládba. Ezek az asszonyok csak más származású férfit fogadtak be. Marami, azaz pór származású férfi csak mos, azaz merija származású törzsbe léphetett be és viszont. - Legtöbb törzs Dúló fejedelemnek nevezte azt az alán-bolgár fejedelmet, akinek a népe volgai bolgárokkal, csuvaszokkal keveredett, viszont az alán fejedelmet Dúl-Begának nevezi az Arvisura-rovók többsége. Valójában jobb lenne Dúló bolgár fejedelmi háznak nevezni, mert ebből fejlődött ki a Dúló uralkodói ház. - Ice, Gice, Suvatice közös neve volt az úz Gerlice őskohó. - A fősámáni székhelyet “lélek-kegyhelynek” hívták: 24 székhellyel volt körülvéve. - Sajó-Ordosz áttért a háromnyomásos földművelésre. Addig kétnyomásos földművelés volt: köles-zöldség, köles-kert-búza. - Boza-sör, mézes sör, azaz mai nyelven maláta-sör, de mézzel ízesítve. Árpasör. - Rátó: ma is rátónak hívjuk az aludttejes köcsögöket. Ha egy tejesrátót befogtak, utána már csak édes tej megaltatására használták. -

Vasvár a mai Ózd város egy része, a várheggyel. - Budát a mai budai várhegyen, Buda-kegyhelyen temették el. - December, január, február, március: disznótor, medvetor, szarvastor, bölénytor hava. - Atilla fiai: Ellák, Dengezik és Csaba. Aladár visszament Tyumenbe. - Ordosz hegye: Sajópüspöki hegy, Németvár, Sajónémeti hegy. - 3 kabar, 3 úz tyumen és a többiek közösen 4 tyumennel (kaza-hunok, avarok, széki-hunok, bolgárok) itt maradtak a Kárpát-medencében. - Buda után Nekese, majd Szanka lett a fősámán. Sámánközpontok: Budán és Bugátban. - Nekese az ogúzokat Ordoszba (farkas) és a szemben levő Szekszárd környékére telepítette, majd a daragúzokkal való összecsapás után Gömörbe küldte őket. - A Dunántúl Budaváráé maradt, Dunna asszony uralma alatt. A kalandozókat beengedték, összeházasodtak velük. Ellenben Deédes birodalmában: Losonc, Kassa, Ungvár, Debrecen, Szeged szögében az úzok a kabarokkal együtt uralkodtak. - 50 ezer harcos hiányzott. Bősárkány e hiányt 1 palóc tyumennel csökkentette. A tárkány-tyumen élére Szurdok hadnagyot tette. Így a hiány 40 ezerre csökkent. Amíg Buda élt, 5 tyumen hiányról beszéltek. - A német csajkások a bolgárok által Volgának, a hunok által Etilnek nevezett folyó partjáról érkeztek (Berlinbe). - Amikor Bősárkányt temették 451 kora tavaszán, kegyhely-őrzőnek úz rimalányokat hagytak hátra. Ezeknek vőlegényeikkel “Arvisura”-házasságban meg kellett esküdniük. Ezek között volt egy Szil nevű vitéz, aki egy Sárkányka nevű rimalányt vett el feleségül. Az rakta a piócákat a haldokló fejedelemasszonyra. - A csomabetegség a döghalál egyik fajtája; a lábak és a karok tövében daganattal jelentkezett. - Damaszkuszi Anna a kazár uralkodó felesége volt; nem úz származású. - Kazáriából leghamarabb a Nyék törzs vált ki, majd a magyariak után a magyarok, vagyis kabarokkal keveredett Kéri, Keszi és Kürt törzs. - Kabar szorosok: Vereckei, Uzsoki, Rohói; úz szorosok: Borgói, Radnai, Ojtozi. - Oguz-Barkó (szumíros), kunmagyari (szavárd) törzs. 9.-10. törzsként jöttek. - IV. Csaba a magyari törzsből való volt. - Damaszkuszi Anna elődei kaszu törzsbeli Gandás-féle lovasok voltak, akik 300 évig uralkodtak Hamurápi utódaival együtt. - Damaszkuszban zsidókkal keveredtek.

Maga Anna is vegyes származású volt. - Kazárföldre menekültek (a kaszuk). A Tigris felső vidékén a Zab-folyó vizei mellett a Van-tó és Mari város háromszögében volt a főfészkük, vagyis Mezopotámia felső részén. - Úz völgye a Maros-vidéken van, jelenleg az Aklos-csárdától vezet oda az út. Legközelebbi úz település a Borgói-szorosban. Tőle nem messze egy Sajó nevű község is létezett. A Hoanghó vidéki Úz völgye Ordosztól Vasvárig terjedt a mai Patou-Huhest völgyében. - 500 ezer lélek beszélte az ordoszi birodalmi, azaz a mai napig beszélt úz nyelvet. Ebbe tartozott 400 ezer hun-avar birodalomból visszamaradt fő és 100 ezer kaszu-birodalmi Madaj-Bodor, Hülek, Barkó törzsbeli mezopotmiaiak, Van-tó környékiek és az ún. szavárd-magyarok. 400 ezer lélek értette a Kazár birodalomból kiszakadt Magyarok szövetsége nyelvét és 100 ezer lélek beszélte a Nyék-Muroma-Mari-Mescser nyelvet; ennek a népnek Árpád volt a feje. Ezek a baszkokhoz hasonlóan körömszakadtáig védték a nyelvüket. Szívósságuk miatt a hatalom a Magyarok szövetsége kezébe került, de a nyelv mérlegét a 25-40 ezer besenyő harcos és a vele később bejött 100 ezernyi lélek döntötte az ordoszi (úz) nyelv javára. - Abaújvár-kegyhely Kassa alatt 25 km-re, Gönc fölött 5 km-re van. Abaújvár volt a kabarok medvetori szenthelye. - Avar-vésznek Alpár nevezte a 600-as Nagyszalában azt az előre megérzett veszélyt, hogy a Pannonföldön átengedett szlávok, illetve az általa tótnak nevezett népek befogadása az avarok vezette Égi birodalom vesztét fogja okozni. Ugyanis Pribina, Kocel és Braszláv benősült avar fejedelmi családokba és a kereszténység felvételével a frankok érdekközösségében megtámadták az avar birodalmat. Az elrabolt aranyak visszaszerzése volt később a magyarok kalandozásainak a célja Zsolt alatt. - Halics és Ladoméria Kassa és Kővár közötti fejedelemség volt. - A magyarok az udmurtokéhoz hasonló nyelven beszéltek és a honfoglalás után is csak 40%-át tették ki a dunavölgyi hun törzsszövetség lakóinak. A városokba nem engedték be őket, csak Szolnok és Székesfehérvár lett 10 év múlva igazán magyar város. De a tatár és török dúlás után ezek is átvették a törzsszövetségi palóc nyelvet. - Fősámáni teendők: fősámán kenéz, horka. - Név szerint sehol nem említik az Arvisurák a szláv fejedelmet, csak Králnak és Királnak. De ez inkább nagyurat, mint uralkodót jelentett.

Minden folyóvölgyben más volt a Král. - Árpád vára a mai Gellért-hegyen volt. -Árpádot egy vízmosás végén levő forrásnál temették el. Ez volt kedvenc vadászóhelye. Pontos helye az Arvisurákban nincs megjelölve. - Veszprém Pejte Aranyasszony óta a királynők városa volt. Itt több Veszprém nevű ifjú is született. Volt, aki felesküdött, hogy városát soha el nem hagyja. Sarolt Gelyzától ajándékba kapta és ettől kezdve újból a fejedelemasszonyok és királynők városa lett. Gizella vallásos udvarhölgyei is itt készítettek papi és püspöki palástokat. - Pajca: a hun törzsszövetség jelvénye volt. Akkor Csadáj rovásával. - Pósa András először tárkányképzésen, majd sámánképzésen vett részt. Bugátból vezényelték Karakórumba, ahol a rovást kibővítették. - Bárszil törzs: Nyék-féle törzs volt. A mundáknak és a mescsereknek a leszármazottai. Ez volt a legszumírosabb törzs. Később előkelő avar menekülőkkel is keveredtek. Nyék vezér után ezt a törzset leánya, Abacil, Árpád első felesége örökölte. Utána Levente (Laád). Később házasság címén Koppány tulajdonába ment. Legharciasabb törzsük volt. - Pósa Andrást még kiskirály korában IV. Béla küldte, illetve jelölte ki a bugáti sámánképzésre. - A kunok királyát, Köttönyt, osztrák papok és Róma kémszolgálata végeztette ki, mivel a mongolok előörsének tartották. IV. Béla a gyilkosság miatt kénytelen volt a felkínált szövetségtől elállni. Ezért a mongolok halálra keresték és országát feldúlták. - A mescserföldi Győr Kievtől északra, a Gyeszna folyó partján 10 tyumen lépésre (70km). Avar-barszil keveredés folytán a mindig szabad Nyék törzs székhelye volt. Mescserek még mindig élnek igen kis számban Moszkvától 50 km-re nyugatra. - Baskíriában a magyariak fejedelemségének székhelye Kara-Szakál korában Füzesgyarmat volt. Ataiszi anyagok. - Az ataiszi Uruk városát elborította a tenger. - Amur kézműves-vezér volt, mint Szavárd. - Sirgula város Babilon északi részén terült el. Káldi-föld Szumériától nyugatra volt, az arab félszigeten. - Szumériában lecsapolt mocsarak kiemelkedő dombján építették fel az új Uruk városát. - Indijó-óm az Indus torkolatában volt, az indijók alapították; Samasna-Pisti innen érkezett. - Ataisz és Amu szigetvilágával a Csendes-óceánban volt. Marja az Indiai-óceánban; a jégkorszak végével mindhárom földrészt elborította az özönvíz. - Parszi-óm Kalkutta-Bombay környékén volt. - Kuszkó még az özönvíz előtt indult el Ataiszból. - Emberevő szigetek voltak: Borneó, Celebesz, Új-Guinea. A menekülteket megették.

Malabán szorosnak azt a szigetvilágban levő tengerszorost nevezték, amely Malaka-Szumátra között ért véget. - Fiaik: sámánok (papi rend). - Tárem-tó. A Külün hegység és Tibet között volt, de áttört a puhább kőzetű hegyeken és elöntötte a Jang-Ce-Kiang völgyét. Az elpusztult kinajok földjére a hun jellegű kitaj törzsek vándoroltak a Huanghó és Jang-Ce-Kiang közé, 300 család. - Hatti elnevezésű (hun, avar, kabar, úz, hanti) kirajzásunk (Észak-Mezopotámia) sokáig fenntartotta magát, rovásos tárkány-emlékeik maradtak. - Az arabok parszi-szkíta számokból fejlesztették ki a számrendszerüket. - A főniciaikat, etruszkokat az Arvisurák Árpád birodalma révén ismerik, onnan származott a Van-tó környéki Madaj-asszony. - Az Arvisura névtár minden napra 2 nevet tartalmaz, pl. Június (eper-hava) első tíz napjára a következő nevek estek: Úz név: Kabar név: Árpád-Aranka Acsád-Abádka Győző-Győzike Gyalmaz-Gyöngyvér Csoma-Csillavér Csörsz-Csöpi(ke) Botond-Bíborka Bénye-Büvellő Aladár-Árvácska Árvád-Aboska Géza-Gordáska Gorda-Gilvácska Paksony-Piroska Pakocs-Pintyő Jenej-Jolánka Jákó-Jenke Koppány-Kati Karád-Kücsike Enyed-Édeske Előd-Eperjes Magyar név: Avar név: Álmos-Aranyos Aracsa-Ajbars Gyula-Gyöngyike Györke-Gyöngyvirág Csák-Csilla Csaba-Csengellő Béla-Borsika Béld-Bogárka Arács-Adonka Ajándok-Aran Gelyza-Galambka Gügy-Gerlice Pató-Pillangó Pélő-Pátika Jenő-Jelcsőke Jártán-Jilla Kömlőd-Kölpénke Keve-Kártika Elemér-Emese Etil-Erdike Levélkivonatok II. A szumérok véget vetettek az emberevésnek. Azelőtt az orvul megölt, vagy csatában elesett emberek húsát megfőzték és csontjaikból kiszívták a velőt. A szumérok a hadifoglyokat 24 holdtölte alatt megtanították földet művelni és állatokat tenyészteni, később pedig megszabadították őket koloncaiktól. A szumér elnevezés a baszkoroktól származik. Mi Nippur és Uruk népét mindig csak uruk-népének hívtuk. A baskír eredetű baszkor hajós néppel sok mindent elfelejtetett a kereszténység, de a szavuk járását nem. Az az alapja annak, hogy Párizsban a kövér polgárokat szuméroknak, azaz kövéreknek nevezték.

XXX A Volga-könyökben sohasem éltek oroszlánok, de Árpád birodalmában és Paripa-Dabósa térségében igen.

A mezopotámiai oroszlán combján a nyolcágú margaréta a Magyari-magyarok nyolcgyermekes szaporodási törvényére utal. Ez azt jelenti, hogy ha az új törzsszövetség élni akar, minden családnak nyolc utóddal kell szaporodnia. Volt olyan fanatikus fejedelem, mint a 462-510-ig uralkodó Bolári, akinek 8 leánya, majd újabb 8 leánya és harmadszor is 8 leánya született. Utána első veje: a bűnét vezeklő Daróc fia, Gerenna lett a vasművelő fejedelem. Bolárinak a többi leányát is fejedelmi személy vette el. A családi tanács 528-ban úgy döntött, hogy Balog-Bolári közös fejedelme legyen mind a Hunyor, mind a Magyor leszármazottaknak. A magyar törzsszövetség megalakulása azzal kezdődött, hogy a kabarok a mai Irán területére kalandoztak, ott meghódítottak egy ezüstműves várost és sok rabnővel tértek haza. De közben a tatárok feldúlták szállásaikat. Az Iránból hozott, arany-ezüst tárgyakat készítő nők, hogy rabtartóiknak kedveskedjenek, elkezdtek szép ékszereket, tarsolylemezeket és fémes övcsatokat készíteni. Erre megtanították gyermekeiket is. Káma nagyfejedelem felesége, a mezopotámiai Mari városából való Mirina teljes erejével a művelt rabnők mellé állott és pártfogása új színezettel fejlesztette az Ananyinói kultúrát. Az iráni nők befolyását az is növelte, hogy legalább nyolc-nyolc gyermeket szültek. Ez erősítette az új törzsszövetséget, de tápot adott a helyváltoztatás gondolatának is. A törzsszövetség lassankint dél felé vette az útját, amivel a tárkányfejedelmek: Berény, majd Megyer és Tass-kende is egyetértettek. Amikor a Kazár-szövetség a magyariakat és a magyarokat a birodalom védelmezésére a Kubán és Kuma vonalába vezényelte, a veszteséget az arabok elől menekülőkkel pótolták. A 825-ös arab győzelem után a határvédők kb. 25 %-os veszteségét kaszu és szavárd-magyar ifjúsággal pótolták, a Gyula és Béla törzs pedig kénytelen volt etil-besenyőkkel, etil-kunokkal és szavárd-úzokkal összeházasodni. Több térképet rajzoltam le: ezeken nem politikai határok szerepelnek, hanem a feltüntetett népek érdekterületeit mutatják: azt, ahonnan sámán-, bát- és táltosképzésre küldték ifjúságukat. Annak a vidéknek az ifjúsága már 560-tól kezdve készült a Pannonföldre, de megvárták, míg a beavatott ifjú fejedelem eléri a 20. évét. A kalandozásnak nagyon ellene voltak a Türkös kaza-hunok.

Ezek a kőből épült déli Bakátban székeltek. A Bakáti első tömény, az ún. Síksági Turgáj-Bakát sátortáborában várta az indulást. A maradni akarók voltak többségben. A hun törzsek Etilvárával szemben építették ki Alkazár révét, a kereskedők és más elvonulók ellenőrzésére. Albéla bal oldalán pedig kiépítették Sárhelyet, a meótiszi átkelő révet. Mivel 563-ban az etil-bolgárok voltak a vámszedők, összes aranyukkal Bat-Baján mellé álltak, az elvonulókhoz. Nagypályi szkíták “hátország” címén csatlakoztak az avarokhoz, a muroma és mordvin törzsekkel együtt. Összekötő törzsként a Nyék törzset vezényelték a megfelelő helyre, 880-ig ki is tartottak a helyükön. Az avarok nagy kalandozását is csak beavatott fejedelem vezethette. Telenának Bakátban (a Bátor türk vezérrel kötött házasságából) született Bat-Baján nevű első fia már ifjú korában is látó volt. Hiába kérlelte az apját, hogy ne induljon vérbosszúra a tatárok ellen, mert elpusztul, Bátor nem hallgatott rá. Az Irtis mellett lelte halálát. Bat-Baján (545-602) már gyermekkorában túljutott a bugáti és ordoszi sámánképzésen. 560-565 között végrehajtotta az avar törzsszövetség felvonultatását. Baján fejedelemmel ellentétben ő a Derbenti kapun át akarta felvonultatni a 9 tyumenes haderőt. Ezért részt vett a Káspivári és az Etilvári táltosképzésen, hogy meggyőződjék terve helyességéről. Jól ismerte a kazárokat, révpénz nélkül akarta felvonultatni a harcosokat. Elgondolása helyes volt. Az ordoszi avarok, a balhási széki-hunok és a szavárd-úzok már 560-562-re rév- és vámpénzfizetés nélkül értek a derbenti kapun át az Albéla-magyari révhez, de a Baján vezette altáji avarok és kabarok, meg a turgáj avarok, az ordoszi besenyők és az embai kaza-hunok csak aranyban lefizetett vám- és révpénz ellenében tudtak átkelni az Etilvár-alkazári réven. Az élelmes, kereskedő kazárok nagyon meggazdagodtak ezzel az ügyeskedésükkel a Bakát fővárosban. Ebben az időben az Etil-bolgárok adtak őrséget Albélán (Al-Baida). Bat-Baján úgyanúgy megegyezett velük, mint 562-ben a Szolnok nevű magyari révész-parancsnokkal. Vid tyumenvezér egész haderejével és az 563. évi révpénzzel csatlakozott Bajánékhoz, a kalandozókhoz. Az etil-bolgárok 9. töményként indultak útnak Bajánékkal. Bajánék a Nagypályi szkíták és jászok beleegyezésével vonultak be Atilla birodalmának örökébe.

II. Ilona fejedelemasszony 6 töménye nemcsak, hogy nem állott nekik ellen, hanem egyesülve Baján 9 tyumenjével megalapította az avarok vezette Égi birodalmat. Bat-Baján, mint a beavatottak fejedelme, mindenben jó előrelátással gondoskodott az avar birodalom jövőjéről. De nem minden egyedül csak tőle függött. Ugyanúgy, mint a rév- és vámpénz kérdésében, nem fogadták meg a tanácsát a szlávoknak Pannon földjén való átengedése dolgában sem. Nem javasolta az engedélyt, mert előre látta, az fogja az Égi birodalom vesztét okozni, hogy a határőrizetet vállaló szlávok előbb-utóbb összeesküvéseket fognak szőni és a klérussal egyetértve mindent el fognak követni az Égi birodalom megdöntésére.

Legnagyobb tette az volt, hogy Ordosz sámán-világát össze tudta fogni az avarok bát-világával és a magyariak táltos-hiedelmét a sumír Anahita-Anina és a szkíták Pécs-Tórem hitével. XXX 385 előtt még fennállott, mint önálló törzs, a Szkíta birodalom szkíta törzse Nagypályi székhellyel (Neapolis, Szimferopoly). Nem szűnt meg a hun birodalom sem, mert Aladár menedéket talált a legelőterületek védőinél. Dengeziket Nagypályiban fogadták. A Prut és Dnyeper közötti gótok összecsaptak az alánokkal és Dengezik az alánok mellé állt. Ebben a bolyban először Gyula fia, Béla alapított várost Alsó-Béla néven (Al-Baida, v. Belaja-Vezsa). A szkíták, alánok és bolgárok házassági, vérségi kapcsolatok révén ekkor már fejedelmükként tisztelték Duló-Gyulát, aki székhelyét 2.Alsó-Béláról (Al-Béla) Itelbe, azaz Itilvárába tette át.Az Alsó-Bélai védelmi vonal vízzel való ellátás okából 50 km széles volt. Ebben egy kiemelkedést hívtak Sárhelynek.3. Sárkel, avagy Al-Béla helyén Bizánc erődöt épített. Magyor, Hunyor öccse Turgájban székelt.4. Uruk-Dargin Magyarkán székelt, de Paripa és Van hozzá tartozott. 5. Dengezik Nagypályiban rejtőzött, innen irányított.6. Bolgárok két törzse északon, 1 törzse a Volga alsó részén a magyariak szomszédságában sátorozott.7. Urgaj fia, Ogura volt a kazárok első fejedelme. Ogurd 528-ban Gordás néven vonult be a kazár birodalmi székbe; Ugor pedig 721-ben adta át Oposur nevű fiának az avaros magyari rész fejedelmi hatalmát. 650 táján a kazárok véget vetettek a magyari-bolgár-alán-avarok legelőterület-biztosító jogának és az összes törzseket felvonultatták Magyarka vonalában Kazária védelmére, míg csak Edemen-Ügyek és Álmos fokozatosan ki nem vonta a Magyar Törzsszövetséget Kazária befolyása alól.8. Legelőször a maramik hagyták el Szumériát és felállították az Anina-keremet kegyhelyet.

Később a muromák költöztek a mordvinföld térségébe. Ezeknél Ananyinó városa volt az istenanya székhelye, de mindkettő ugyanazt a célt szolgálta.9. Meriják a manysik, komik, merja-mordvinok, hegyi-marik, vótok, vepszék, lívek stb. Nyelvrokonaink közé olvadtak be.10. Anina-Keremet a Káma-Béla-Iker folyók által bezárt beömlés közelében állott, de abban az időben nem lakott hely, hanem csak nyári kegyhely volt. Olyan, mint pl. Szentkút (Mária-kegyhely).

XXX Ahogyan a 20-éves Bat-Baján megszervezte az avarok Égi birodalmának felvonultatását, ugyanígy minden beavatott ifjú fejedelem elkészítette az ő 20. évében elindítandó kalandozásának tervét. Ezt egyívású-emberöltöző-féle néven nevezték. A fehér hunok, fehér avarok, majd a fehér magyarok: Albélán, Bélaváron, vagy ahogyan a szavárdok nevezték, Albeilán keresztül, Etilvár révén át érkeztek, a fekete hunok, fekete avarok pedig Káspiváron, a Derbenti kapun át érkeztek, Kuma-Magyarián keresztül. A tanácskozások helye a vezérek részére Lovas-Bakátban volt, a sátortábor székvárosban, a Szikel folyó jobb oldalán (Szir-Darja). A beavatott fejedelmi személyek tanácskozó helye a kőből épült Bakátban volt, a Szikel folyó bal oldalán. De itt csak rövid ideig tartózkodtak, mert ritka év volt, hogy a föld meg nem indult volna. Ezért ezt a Bakátot többször újjáépítették. Ha fehér tücsköt alkalmaztak, sohasem történt haláleset. Beavatott-képzés mindig a két Bakátban folyt. Sámánképzés Bugátban és Ordoszban. Bátképzés Alkazáron és Ordoszban. Táltosképzés Káspiváron és az Ordoszi Élet templomában, magasabb fokozaton, kevés létszámmal, de mindhárom részt egyesítve. Tárkánykiképzés a három csoportnak egyesítve Albélán. Ezt az avarok a magyarokkal együtt Bélavárnak hívták; a kuma-szavárd magyarok és magyariak Al-Beilának nevezték. Itt építették ki a kazárok görög építészek vezetésével a magyar törzsszövetség ellen Sarkhelt. A besenyők gúnyosan Szarhelynek, a Gyula törzsbeliek Sárvárnak nevezték. Ezen a révhelyen mindig folyt a vér és minden szörnyűség. A beavatottak, azaz kispapok a mindenkori kalandozások megörökítésére térképeket készítettek. Van olyan, amelyik pl. az avarok elindulását ábrázolja.

A Gyeszna-Győr területén összekötő kapocsnak hagyott Nyék törzs fenntartotta a beavatott láncolatot. Árpád első apósa, Nyék, az avar birodalom beosztottjainak is fejedelme volt. Lánya 4 fiút szült, akik az életfás-oroszlános tabu-állatjel használatával mutatták a kapcsolatot az Élet templomával. Használták az Árpád-házi királyok is. Paál Zoltán, Ózd, 1972. okt. 31. Nyomán Az Arvisurák sok érdekes részét kézművesek, ácsok, kőfaragók, szabók, nyílhegykészítők, vasművesek írták. A magyarok törzsszövetségének kialakulását, pl. Varga (lábbeli készítő) Győző (ez sámán név) fősámán rótta (Ragály napján született). A 347. Arvisura 347 fősámán, 998 rovósámán és 2012 amazon (rimalány) közreműködésével született meg. Mai nyelvünkön csak a palóc (úz) nyelven rótt Arvisurák érthetők. Annál több gondot okoz a 216 tárkány-rovás (runák) megfejtése, 210-et már megfejtettek belőle. Madaj asszony rovása kaszu-tárkányok rovása volt. Ezt a nyelvet átvette az Árpád-ház és Csák, illetve Szilasi ága még 1500-ban is használta. A budai Kőhegyen a pannon vitézek még a káldorokkal való szövetség előtt, Kr.e. 728-ban őrhelyet állítottak fel. Amikor 433-ban Atilla a római városrészben szállt meg, hogy onnan irányítsa a hunok honfoglalását, az a terület attól kezdve kegyhelynek számított. A pannonok vitézeit nem háborgatta a Kőhegyen. Buda fősámán a mai vár helyén építette fel Budavárát. Baján az avar bátokat az Avar-bástyára telepítette. A magyar törzsszövetség honfoglalása után Kurtán fejedelem a 892-ben tartott jászvásári Nagyszala rendelkezésének megfelelően a mai Bécsikapu-téri részen építette fel Kurtánvárát. Így a Kőhegyen 575-től kezdve Budavárán a sámánok, az Avarbástyán a bátok, Kurtánvárában a táltosok játszottak főszerepet. Alpár ugyanis az 575-ben a Tisza mellé jött magyari tyumennel behozta a táltosokat is. Ezek Kolozsváron székeltek, de tanácskozások céljára magyari fővezéri szállást tartottak fenn Budán. Az avar korban hozzánk került Kurd bátnak a szumír kérdésre vonatkozó rovásai megegyeznek a 2. Arvisurában olvashatókkal. Amikor Kurtán fejedelem Kurtánvárában meghalt, a táltosok a várat teljesen birtokukba vették. Árpád fejedelem a komi Sziktivár hegyén felépíttette Árpádvárát a mai Citadella helyén. Nyáron, Csepelen tartózkodott.

XXX A keszi törzs 180-ban alakult meg. A férfiuralom alatt álló ún. Magyarok egyik törzse volt a Béla és Emba folyó térségében. Innen a kazárok később a Kéri és Kürt törzzsel együtt a mai Don mellé vezényelték szolgálatra. Amikor 720-ban a kazár hátőrizeti szerveknél Oposur ragadta magához a hatalmat, az arabok erős támadást indítottak a Kazár birodalom ellen. Ezért a kazárok Kuma-Magyarországot megalapítva Magyarkán állították fel a határvédelmi központot. Oposur 3 fia: Megyer, Jenő és Csaba közül csak Csaba maradt életben (758), akinek Ond nevű második fia örökölte a Keszi törzset; majd annak fia Ond, azután pedig Kond (aki korán elhalt) és Keszi nevű fia követte a vezérségben. Keszi ikerfiai közül csak a harmadik Keszi maradt életben. Ennek a fia volt Töhötöm. A Keszi törzs a Csallóköz környékén telepedett meg. Keszi régi Arvisura-szokás szerint elvette Tétény fekete-hun vezér özvegyét és Budavárába került, a sámánok központjába. Vitézei ellenben Budakeszi községből jártak Budavárába testőrségi szolgálatra. A törzs vezetését Keszi után a fia, Harka vette át. Egyúttal átvette a nyugati határőrizeti parancsnokságot is. Először Kapuvár lett a székhelye, de vitézei megalapították a Harka nevű községet. Később a Dráva folyóig kellett kiterjeszteni a határvédelmet. Ekkor a hunokhoz és avarokhoz hasonlóan Velem község várát tették meg székhelynek. Ott még vót harcosok is őrködtek. A következő családokat osztották be határőrizetre: Harka-őrség: Balla, Becsker, Bökös, Dongó, Bertók, Barta, Finta, Farkas, Fajta, Folta, Gördők, Höbök, Hegők, Jáki, Josti, Kálti, Ördög, Megyer, Mertál, Rödön, Lantos, Bükkös, Dobra, Kuzma, Petróc, Mencser, Burgó, Rada, Csalogány, Talmos, Tanka. Velemi várőrség: Bakolc, Ragyolc, Tapolc, Rámolc, Dolinc, Kupolc. Felső-őrség: Kazimir, Kis, Kondor, Kollár, Vas, Zabola, Nagy, Zarka, Medves, Léb, Varga, Zámbó, Setefia, Tornyos, Fabula, Osvát, Olti, Hegedűs. Hisba: Pajor, Paál, Patyi, Mügeri, Pongor, Pürkös, Sajtal, Siskó, Tót, Sajcsel, Török, Pongó, Horváth. Amikor 955-ben a besenyők átvették a határőrizetet a lövőkben és lővérekben, a kabar őrség tagjai a szokásos 24 évi szolgálat után az ország különböző részein kaptak egy-egy házhely-földet. Így a kabar harcosok sokfelé elszármaztak.

Kiegészítés a 135. Arvisurához Levélkivonatok

Az “égi származású” Arpach a rajcsúrban a Jób nevet vette fel. Később, mint hős elnyerte a Gilgames nevet. Reá ezért a szavárdiak évi tűzszerzési időszámítása volt érvényes. Mivel 3 névnapi evést tartott, 3x42 névnapnak megfelelően csak 120 évet élt. Gilgames halála után családja a Tigris melletti Arpachban lakott. Arpachot az Umma és Szavárd-vidéki úzok Árpádnak nevezték. Gilgames még a második nagy özönvíz előtt született. Kétharmad részben “isten”, vagyis szellem és lélek, egyharmad részben ember. Napi kétszeri evés mellett 63 évig élt, de az Arvisurák szerint ez kétszer annyit, vagyis 126 évet jelentett. Ha tehát naponta ötször étkezett volna, az Égi tűz melletti “ételmelegítéssel” 315 évig élt volna. Ummában többször járt udvarolni, mint “isten”. 25 gyermeket mondtak utódjának. Kedvenc éneke volt: “Tenger fia vagyok, városok bikája!” Tőbb utóda oroszlánnak született. Mazarehi beavatott aranyasszonynak, az iskola anyjának a tanítványai között volt egy beavatott ifjú, Matarios, akit Jézus néven vettek fel az egyiptomi beavatottak tanítványai közé. Apjaként egy római Gandás-féle kaszu harcost emlegettek Hétvárosban. Hétváros, egyiptomi nyelven Hetevaret, a hikszoszok szerint Bothonban volt a Nílus deltája és a mai Kairó között. 30 puli még az erdélyi új Torockó településen tartott Ordas-hegyi népünnepélyen is úgy szerepelt, hogy embernéven említik őket. Az 1700. évi Nagyszala idején Sumér Úz-országban nyilvántartott élőlények voltak.