TEREMBURA lapok - ABLAK folyóirata 19 - A FÉNYKVANTUM DIMENZIÓ-SZERKEZETE

ÍGE-IDŐ 19.

A FÉNYKVANTUM DIMENZIÓSZERKEZETE

A fény mai szemléletétől merőben eltérő világban járunk, és most egészítsük ki eddig sem egyszerű gondolatainkat további fontos elemekkel is. Az előző részekben leírt szédületes dimenziószámok nem állandóak, hanem lépcsőzetes módon emelkednek és csökkennek. Ugyanez igaz a térkvantumra is, hiszen az is energiakvantum, csak speciális. A Törvény téridőn kívüli beteljesedéséből születik, ameddig az általunk ismert fény csak a téridőben alakul ki. A polarizált fény megléte utal arra, hogy a fénynek van egy síkban elrendezett forrásrendszerű változata is. Ugyanezt a térkvantumról is elmondhatjuk, hiszen ezt is két formában ismerjük.

	Ez a térkvantum ábrázolás ősi eredetű, és a legnagyobb érdeklődésünket a SICUT elnevezésű dologra kell irányítanunk, mert ez az átjáró a tér és a hipertér között, de egyúttal annak a térközötti időtlen rétegnek is az ígérete, amit nemtér-nemidő névvel illettünk. Ősi hun (és ősmagyar) neve; ahun. Ha valaha el akarunk jutni a csillagok távolába, ennek minden részlete nagyon fontos. A Dávid csillag ilyen megkettőzött ábrázolása már tévedhetetlenül mutatja, hogy jó irányban indultunk el elméletünk felállításánál. Magát a Dávid csillagot sok ezer évvel régebben is felleltük, tehát nem zsidó privilégium. A hat és nyolcágú csillagok ugyanúgy megvannak a magyar rovásban is. Vagyis valamikor tudtuk.
A másodlagos energiakvantum ősi jele. A fény.	Megtaláltam a szumír kultúrában is, vagyis nagyon is összefügg a magyarsággal is. Ha a Mindenható jele, akkor teljesen népek és kultúrák feletti. A Napisten jeleként is ismerjük, ami abból a fraktális időrendszerből fakad, hogy minden csillagrendszer centrumában munkálkodik egy ilyen rendszerű lokális Mindenható. Ezek mind egy központi rendszer függvényei a galaxis centrumában, és a galaxis-térforrások is függvényei egy még felsőbb rendszernek, amely a metagalaxisban keringő összes galaxisokat foglalja egyazon rendszerbe. Ez a hatodik terembura. A hetedik már mindenek felett áll, amelybe rengeteg alrendszer csatlakozik, Ő maga a teremtő, maga az élet és az élet hordozó alapja: A Nagy Anya. Az univerzumok úgy sorakoznak benne, mint a gyöngysor. Ezer és ezer univerzum az anya feneketlen és végtelen időtölcsérében. Nem fény, de nincsen fény nélküle. Nem anyag, de nincsen anyag nélküle. Az Atya benne teremti az univerzumát. Az öt atya és az anya, aki mind az öt atya fenntartásáért felelős. Ő kelti az atyákat, és az atyák keltik őt. A fény szüze.
A kéthiperteres fény sík (polarizált) állapota	A térben született tér az általunk ismert fény, ami szintén térforrás, amelyből spirálgömbök áradnak ki. Ennek az achitecturából jól ismerhető formából az a figyelmeztetés jelenik meg, hogy álló fény is lehetséges, mert ez az ősi jel éppen egy ilyet mutat. Az ábra közepéről itt hiányzik az a kis kör, ami elengedhetetlen a fénykvantum létezéséhez. Úgy elsőre nem szembeötlő, de ez a jel mégis a hétfejű sárkányt mutatja. Ami hiányzik, az a sárkány szíve. Ide a mennyezetdíszeken éppen egy izzólámpát szoktak tenni. Ilyen motívum díszíti a római pápai hálószoba mennyezetét is. A "díszek" közepén egy-egy villanykörtével. De, hogy hazai példát is hozzak, ugyanilyen díszítés volt a valamikori Corvin mozi mennyezetén is. Akik a "Práterbe" jártak, azok biztosan mind emlékeznek még erre.
Ez a másik fényjel közismert, de ilyen kettőzött formában nem találtuk az ősi ábrák között. Ez nem más, mint a leszólt misztika: energiajele. A néprajzunk nagyon elterjedt motívuma. Ezt is sokan lekicsinyelték. Egy újabb nagy szmájlit a szkeptikusoknak. :-)) Egyetlen vonallal rajzold meg! Itt a 7 időforrás önmásolódási rendszerét mutatjuk egy hiperteres variációban. Ez is hol ott hol itt létezik, és az is evidens, hogy szinkronban kell maradnia a térrel, mert ellenkező esetben rendszeresen látnánk dolgokat a párhuzamos univerzumokból. Nagyon ritkán, de azért vannak ilyen tapasztalataink is, de mivel véletlenszerűek, leszólják ezeket. Van egy másik, szintén ősi eredetű információ a " kéthiperteres" fényről is, amelynek forrásrendszerét itt mutatjuk.

A törvény minden energiakvantumnál könnyen megjegyezhető: Oldalt ugrik átlót ugrik. Itt a három kocka sarkait járja be a hét forrás. Minden forrás a mögötte jövő forrás "látomása", ezért nem lehet megölni a hétfejű sárkányt. Mert tükör ellen vívunk. Minden tűzokádót az előző kelti, a mögötte jövő "vetíti" maga elé. Ezen az ábrán a két-hiperteres fény három kockája látható. Minden kocka közepén van egy hely, ott ahol a testátlók keresztezi egymást, fel-felvillan egy "álló", vagyis víz típusú forrás. A mesék ezt királyleánynak nevezik, aki be van zárva a hétfejű sárkány várába. Ez egy transzporter forrás, aki átviszi a létezést a rendszer túlsó partjára. A fénynél hét törpe kelti a Hófehérkét, és a Hófehérke kelti a hét törpét. Itt és az oktaéderes ábrákon is az éleken rajzoltuk be a forrás útvonalát, de ez a valóságban másképpen halad, ahogyan a szemben megjelenő források sem haladnak, hanem megjelennek az adott helyen. Ez egy roppant bonyolult folyamat, és ezért már sejthető, hogy még nagyon sok munka vár ránk a kutatásnál.

A kéthiperteres fénykvantum
forráshelyei. 22+3 forráshely.
Ez is ősi jel

Ezt a szabályt nyugodtan bebiflázhatod: Oldalt ugrik, átlót ugrik. A körben rohanó források keletik a Hófehérkét, a királylányt, a középső pontban. Itt a két-hiperteres téridő (mitsubicsi) közepén látszanak ezek is. Itt három "királylány" szerepel. Ezek természetesen nem egyszerre léteznek, hanem egymás után a végtelenségig. A piros a Tűz, a kék pedig Víz típusú forráshely. A királylánynak nagyon fontos létezést transzformáló szerepe van, mert ő teszi lehetővé a létezés szimmetria transzformációját, vagyis ő szállítja át a foga közt tartva a szerelmet a túlsó partra. Itt a sicut a három gyémánt találkozási pontjában van (K). Figyeld meg az alanti ábrán a legalsó sort!

Itt az érthetőség miatt megmutatjuk a kéthiperteres téridő dimenziórendszerét is, és itt a dimenziószerkezet állandó változásának dimenziólépcsőit is. Ez is elterjedt a népművészetünkben. Ezen az ábrán három egymástól elcsúszott téridőrendszer látható. A 0-val jelölt fekete sávokban abban a téridőben éppen nemtér-nemidő állapot uralkodik. A felső sorban az aktuális dimenziószám olvasható le, az 0,1,2,3,4,5,5,5,4,3,2,1,0 pedig azt jelzi, hogy akkor amikor 1,1,1,1,1 (végig egydimenziós) állapot van, akkor a másik térben (az aktuális hipertérben) lépkedő dimenzióforrások egymás után átlépnek a mi téridőnk egyik (központi és közös) dimenzióhelyén, és ezzel "felrázzák" a saját (éppen kihaló) dimezió-esszenciájukat, majd bejárva a másik téridő részt, sorban visszatérnek.

A kis piramisszerű ábrákon látszik, hogy a dimenziószám nem emelkedik 5 fölé. Ezért látszik az a kis szürke kapu a piramison középen. Három ideig 5 dimenziós a tér. Ez neked is kijön, ha öt forrást végiglépkedtetsz a fenti három gyémántos ábrán. A valóságban a három gyémánt egy helyen van, de így jobban követhető a tér keletkezési folyamata. Ezen az ábrán már szerepel a Víz típusú transzporterpont az oktaéderek testátlóinak metszéspontjában (kék). Ez a sárkány szíve, amely nem tachion, hanem egy lüktető, pumpáló, helyben álló forrás (a királylány), aminek a létezés továbbítása a dolga.

A FOTÍNÓ, vagyis a FÉNY

Ha csak a "felénk eső" téridőben (én téri résznek szoktam nevezni) vizsgáljuk meg egy előbbi kéthiperteres fénykvantum (fotino) forrásrendszerét, akkor a dimenziószámunk így fog alakulni. A rovásírásunkban kétféle csillag alakú jel van, a hatágú százat, a nyolcágú ezret jelent. Ennek a számnak is nagy jelentősége lesz. Ugyanilyen jelek a szumír ékírásban is szerepelnek, értelmük Isten, Nap, csillag. A számítógépem rengeteg karakterkészlete között számtalan helyen szerepelnek. A Labat féle akkád szótáramban a hatágú csillagnak nincs megfejtése, de Labat úgy gondolja, hogy valahogy úgy ejthették, hogy "nap", vagy "nop"? No comment. A magyaron kívül sehol, egyetlen nyelvben sem találtam ezt a nevet központi csillagunkra.

A KÉTHIPERTERES FÉNYKVANTUM
A fény dimenziószáma a téridőben 0-7 ig fluktuál, vagyis
0-4-8-12-16-20-24-28 + 1 dimenziós a téri része.

Erre jó bizonyítékokat találhatsz a BABEL águnkon is. Ott a Labat szótár részleteit is kiemeltem. De aki csillagnak nevezi a napot, annak a tudása messze több, mint amit az ókoriakról napjainkban tanítanak. Az csillagnak is látta. Máshonnan, távolabbról nézve. Onnan nézve valóban csillag. De miért nevezte és jelölte volna csillagnak különben? Egy kicsit sem hasonlít a távoli testvéreihez! Talán tudta? Több mint gyanús.

A kétféle energia (fénykvantum)
ősi eredetű jelei az írásjeleink között. Megvan a rovásírásunkban is mind a kettő.

A harmadik, a hópihe-szerű alakzat sem véletlenül került a sorba. Csak azért, hogy feltehessünk egy kis butácska kérdést. Miért nincsen két egyforma hópihe, és honnan tudja a többi ágon a jégkristály, hogy ugyanolyanra kell kristályosodni?

A hópihék között nincsen két egyforma, pedig milliárdszám hullanak az égből. Az esetek legnagyobb részében hatos szimmetriát mutatnak, és csak elvétve találni közöttük másmilyet. Csodálatos változatossága mellett az is jellemző rá, hogy az egyes ágai nagy hasonlóságot mutatnak egymással, amire még nehezebb indokot találni.

A legkisebb fiam 9 éves lehetett, amikor azt válaszolta az ezzel kapcsolatos kérdésemre az utcán sétálva, hogy azért, mert: nincsen két egyforma hely miközben lefelé esik, és azért, mert a Jóisten gondolatait meséli nekünk a hópihék sokféleségében. Nem azért ültem le, mert megcsúsztam.