49. ÍGE-IDŐ  

A HOLD ÉS A FÖLD KATASZTRÓFÁJA

Egy nagyon érdekes sumer feljegyzéssel szeretnénk gazdagítani a kedves olvasók ismeretét. Ez egy merőben új színben állítja be a Holdról szóló tudásunkat. Ma olyan keveset tud erről tudományunk, hogy úgy is gondolhatná bárki, hogy a Hold évmilliárdok óta kering Földünk körül. Olvassuk hát a Hunok Történeti szentkönyvéből Szent Baraca által megmentett részleteit.

Ezen agyaglapos feljegyzések megállapították, hogy az 1856. tűzszerzési évben a Hárpia-Tórem - Kaltes-asszony viadalában vágták az isteni torzsalkodók Joli-Tórem Földjéhez a Hold-Anyát; Kr. e. 11 652-ben, de Kaltes-asszony és Joli-Tórem azt kis ütődéssel eltérítette. A másik kísérletnél, a 2066. tűzszerzési évben összeütközés nem történt, hanem a második Özönvíz öntötte el az alacsonyabban fekvő szárazföldeket. Legmegbízhatóbb az idők számításában az első Özönvíz ideje, tehát a tűzszerzési hegyi-ünnepély alkalmával történő 1856. évi hegyi-leányvásár.
A beavatottak feljegyzései alapján 432 000 evéses nemzedékváltás előtt, azaz 21 500 hegyi ünnepi évvel az első Özönvíz előtt 10 család uralkodott Joli-Tórem Földjén. A magasabb kultúrájú, Kaltes-asszony Földjéről jött 10 családos csoportok 19 644 hegyi ünnepi évvel hamarabb jelentek meg Égi-járműveiken Joli-Tórem Földjén, 2000 tűzszerzési évenként újból jöttek családos csoportok és a régebbi családoktól magasabb tudásukkal átvették a hatalmat, de mindig úgy, hogy a korábbi családok hatalmon lévőivel újabb uralkodó családokat hoztak létre. Ezen családok uralma független volt az időjárások katasztrófát okozó kilengéseitől. Ardvisura-Anyahita, az Ősanya csoportja hozta magával az Égiek egyistenhitét. Gyermekei közül első fia a fejedelmi hatalmat szilárdította meg, a második a biztonságos-földművelést, míg a harmadik az állatok megszelídítését hajtotta végre és így megszüntették Joli-Tórem Földjén az addig szokásban lévő emberevést. Többi fiai: Úr, Él és Van az édesanyjuk irányítása mellett az Égiek hitét rótták le Ardvisura-Anyahita tanításai alapján, az 5 Égi férfiú ellenőrzése mellett. Megszerkesztették Úr, Él és Van rovásai alapján a 3 x 8 személyes Nagy-Férant, vagyis az Égi szokások szerinti Névadást. Ezek közül az Úr által lejegyzett 8-as Féran most is látható Surupak titkos feljegyzéseiben. Az Él által lejegyzett Féran Agadi városának templomában látható. A Van fejedelemfi által lerótt harmadik 8-as Féran most Hun-Ómban látható a beavatottak Kegyhelyén, amelyet aztán törzsekre bontottak fel. Az Ardvisura-Anyahitától származó utódokat ezen Féranban lerótt nevekre keresztelték a beavatottak Óm-jele alapján.

A szöveghez némi értelmező szótárt kell mellékelnem, mert nagyon sok név és fogalom érthetetlen egy témában járatlan olvasónak. Az agyaglapos adatrögzítés Mezopotámiában és a rokon hun népnél, az Etruszkoknál volt elterjedt, bár más Földközi-tenger menti népeknél is megtalálhatjuk. Tűzszerzési évekből már 1856 év telt el akkor, és ez az időpont Krisztus előtt 11652-ben történt. Ez tehát 13656 évvel ezelőtt volt. Ez az adat jó közelítésben van a nagy Vízözönről terjengő adattal. Ezután a hatalmas, szinte mindent és mindenkit elpusztító katasztrófa még sokáig terjengett, mert a mindent megfagyasztó -240 C^o-os holdpor és holdszikla áradat után minden elképzelésünket felülmúló szeizmikus aktivitás is volt. Ettől a rengeteg hihetetlenül hideg kőzettől befagytak az óceánok is. Az ütődés hatására repedezhetett meg a Föld kérge, és azóta mozognak, vándorolnak a repedt földkéreg sérült darabjai. A Hold ugyan elkezdett keringeni a Föld körül, de sokkal elliptikusabb pályán, amely -a napjainkban tapasztalható- konszolidálódása előtt még egyszer olyan közel vezetett el a Földhöz (Joli-Tórem), hogy egy második Vízözönt is kiváltott 210 év elteltével.

A Kaltes-asszony bolygója a Szíriusz körül kering, kb. kilenc fényévre tőlünk. Itt kiderül az is, hogy a Vízözön előtt kaltesiek is éltek a Földön. Értettek az időjárás szabályozásához. Történetük 35156 évvel ezelőtt kezdődött. Megszelídítették az emberevéstől az itt élő őslakosságot, amely egy előző hatalmas katasztrófa következtében vadult el. Az említett Féran Névadónk még most is megvan. Mind ókori és őskori keresztény neveinkkel. Itt egy korszerű, mai hónapokhoz illeszkedő naptárt mutatunk, amely innen letölthető. Eredetileg 64 ezer nevünk volt, ebből ma a hatodát ismerjük. Ezeket a neveinket javarész már elvették tőlünk, és azt akarják bemagyarázni nekünk, hogy neveink is mind jövevénynevek. Ez egy szimpla hazugság. De nagyon rosszhiszemű. Ugyanígy jártak a szavaink is. Mára már szinte minden szavunk jövevényszóvá lett magyarázva. Amikor ezek a szavak már beszélt szavaink voltak, azok a nyelvek még nem is léteztek a Földön. Ezért pogányozták le ősrégi keresztény hitünket is. Ezek a nevek a Féran naptárban is megvannak. Ez 35 ezer éves. Az érdekessége az, hogy a toldalékként beszúrt "tárkány napok" 380 napos évre emlékeztetnek A Holdütközés elkerülése miatt megnyújtották az évet. 

Sokáig keresgéltem azt a helyet a Földön és a Holdon, ahol ez az itt említett összekoccanás megtörtént.

Az ősi Szelek-asszonya gyakran összeveszett az Ata-Isis birodalombeliekkel, ezért mérgében elküldte az üstökös sárkánykígyót az égi gyermekek bolygóinak megzavarására. Joli-Tórem Földjének szép fejlődését is megirigyelte, ezért Kemi-asszony Holdját az üstökös sárkánykígyó farkával a Földünkhöz vágatta. Kaltes-asszony és Joli-Tórem azonban ezt hamarább észrevette és a Földet kitérítette az útjából. Az üs­tökös sárkánykígyó farka azonban mégis el tudta érni a Földet és Joli-Tórem legkedvesebb földrészét, Atlantiszt a tengerbe süllyeszette. A farokcsapás következtében nagyon lehűlt a levegő. Mivel az Égiekkel keveredettek okosabbak voltak, ezért a melegebb vidékek felé iparkodtak az állataikkal és járműveikkel. Ataisz felé mentek, amely egy kissé kiemelkedett az ősvízből. Ezen katasztrófát Kaltes-asszony Földjéről is megfigyelték és újabb repülő szekeret küldtek Joli-Tórem Földjére. Tőlünk visszarepülve jelentették, hogy hozzájuk hasonlóan a Hold Joli-Tórem Földjén is állandó mozgásba hozta a vizeket.

Gyanús, hogy a Kemi asszony bolygója az elpusztult ötödik bolygó a Naprendszerben, amelyet napjainkban kisbolygók övezetének nevezünk. Már csak a törmelékei keringenek a Nap körül. De a Hold, akkor még nem keringett a Föld körül. Atlantisz az Arvisuránk szerint Gibraltártól keletre volt, amiről egy fennmaradt térkép is méretarányosan tudósít. Szíriat oszlopaitól keletre. Ez Platon szerint is itt volt. A korabeli feljegyzéseink szerint itt, Atlantisz szigeténél ment neki A Hold a Földünknek, és ez olyan óriási katasztrófát váltott ki, amelyet még a Kaltesi fejlett tudással sem sikerült elkerülni. Pedig ezért építették a rengeteg piramist a Földön. Ez a katasztrófát nem tudta megakadályozni, csak enyhítette.

A térképeimen nem volt túl feltűnő, de a Földgömbömön kiválóan látszik. Ezt a képet mellékeltem, mert ezen az is látszik, hogy hol fekszik az óceán fenekén a milliárd tonnányi holdpor, és holdkőzet. Az ívelt formájú hatalmas formációhoz pontosan illeszkedik a Hold mérete. A Hold átmérője 3476 km, tömege 73,47 trilliárd tonna. Ha telibe találta volna a Földet, ma nem írnám ezeket a sorokat. Így is alig maradt az addigi lakosságból.

Afrikától keletre körülbelül a Zöld-foki szigetek térségében látszik az leszóródás centruma, itt és az Azori szigeteknél bizonyára könnyű holdkőzethez jutni. A kéreg a sötétre satírozott részeknél szakadt be, és itt hatalmas, hat kilométer mély gödrök vannak az óceán fenekén. A szélességi háló itt kb. 1111 km-es, és ez alátámasztja az elméletemet. Az Azori szigetek  Portugáliához tartoztak,  és akkor ma az Európai Unióhoz. Akkor van nekünk elegendő holdkőzetünk, még űrhajó sem kell hozzá. A Holdnak a titokzatos túloldalán van az ütközés nyoma? Ilyen koncentrikus kráter nem egykönnyen keletkezik meteor becsapódástól. Ennek komoly esélye nincsen.

Ez egy nagyon gyanús kráter, de érdemes a kérdést még alaposan megvizsgálni. A többszörös gyűrűt alkotó hegyek túl laposak, és koncentrikusak is. Az bizonyos, hogy a katasztrófa a Holdunkon is komoly nyomokat hagyott. Az bizonyos, hogy ott, ahol a koccanás lezajlott a Holdon tengeri sót, és meszet is fogunk találni, méghozzá olyat, amiben a tizenháromezer évvel ezelőtti heves randevúnál az akkor élő tengeri állatok mészvázai is megtalálhatók lesznek. Bizonyos, hogy a távozó Hold, jelentős mennyiségű tengervizet is magával vitt, már csak azért is, mert ráfagyott. Ez a kis vonzású és levegőtlen Holdon sokáig nem maradhatott meg, mert kicsi a gravitációja, és csak a nagy fajsúlyú gázokat tudja megtartani felületén, és a víz is hamar elpárolog róla. De a só visszamarad, és maradhattak a Hold felületén is tengeri állatok tetemei. Légüres térben a víz hamar felforr, még szublimál is, vagyis gőzölög a jég is. Az ütközéskor keletkező lökéshullám a Föld túloldalán lévő Ataisz szigetét is pusztulásba sodorta. A Hold sorsára juthatott a Plútó és a Merkúr bolygó is, csak őket nem egy bolygó, hanem a Nap fogta keringési pályára. Máig is nagyon kacsáznak, de igyekeztek beilleszkedni a Naprendszer hullámvilágának zenei harmóniájába.

All rights reserved