27.

BIRODALMI NAGYSZALA

(A 298. Arvisurából)

Csák és Csoltó rovása

Az 5032. Medvetoros évben, azaz 992-ben összehívták a Birodalmi Nagyszalát Veszprémbe. Két keresztény irányzat között kellett dönteni. Veszprém e tekintetben független volt. A tanácskozásokon részt vett Gelyza nagyfejedelem, Csák sámánfejedelem, Fajsz tárkányfejedelem, Gyula lovasfejedelem és Vászoly horka. Jirkó a Kuma-magyarkai fejedelemséget, Koppány a Káma-magyari törzseket képviselte. Mivel ezek a Káma-magyariak csak ifjúsági lovasokkal érkeztek, Kop-pányt kérték fel, hogy érdekeiket képviselje. Magyarka, a Kaukázus északi részén levő Kuma fejedelemség székvárosa fontos védelmi központja volt a Fekete-tenger és a Káspi tó közötti Káspi-Szkíta birodalomnak. Az öregedő Jirkó azért jött el személyesen, hogy megtudja, milyen segítségre van szüksége a Magyar törzsszövetségnek. Az érkező vendégeket Sarolt-Csantavér fejedelemasszony fogadta és szállásolta el. Vajk ezen a tanácskozáson mint 20 éves ifjú fejedelem a fiatalságot képviselte; Sarolt-Csantavér az Új birodalom asszonyait. Gelyza a 24-karéjos Nagyszalában a tanácskozást így nyitotta meg: Fennmaradásunk biztosítása érdekében fontos döntést kell hozni. Bizánc kereszténysége, vagy Róma kereszténysége tudja-e inkább biztosítani létezésünket? Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két Istent szolgáljak. Buddhának és Mohamednek is maga felé hajlik a keze, hát még Bizánc és Róma kapzsi híveinek! Ahány ember, annyi Isten. Az Égiek örülni fognak, ha a keresztények délről is, nyugatról is abban a hitben ringatják magukat, hogy hozzájuk térünk. Pedig mi nem füstöléssel és szenteltvízzel kábítjuk az Égieket! Koppány, az Árpád-ház rangidőse kifogásolta, hogy délen és keleten sokan felvették Bizánc hitét és elhagyják a csillagok járása szerinti névadást. Legtöbben már kettős nevet viselnek. Bajorföld déli részein (Vízváron, ma Wasserburg) a kalandozások után a szőke németség barnává lett. Ezért sokan Atilla utódainak vallják magukat. “Ezek a keresztény hitre tért lovagok birtokokat követelnek Atilla örökségéből. Papjaik és szerzeteseik pedig csak az új istenek hazudozásaiból és a füstöléses cirkuszaiból akarnak megélni. Nekünk csak a Nagyszalában lehet megmondani, hogy csak Ráten-Tórem az egyedüli Isten, aki életet és meleget ad a földünkre és megengedi, hogy minden törzs, ezen belül pedig minden lélek az általa választott istenséggel nézzen bele a Napisten fényességébe. Három új Isten és Mária, meg a szentek éhségét a nép nem bírja elviselni. Úgy érzem, a szeretet istenét a gyűlölködés isteneivel cseréljük fel.” Csák sámánfejedelem helyeselte, hogy “ne csak Bizáncnak legyenek hívei országunkban, hanem Rómának is, de a lelkek szabadságát nem szabad feláldozni az idegen népek érdekei miatt.

Az áttérésnek lelkek mélyéről kell fakadnia, mert az érdekből való áttérés hazugság”. Csák újra megfogadta, hogy családja nem engedi kihalni az Árpád-házat. Családjában minden hit képviselve van, de egyetértve megállapították: egyik sincs olyan, mint őseik igazi szeretet-vallása. “A mi hitünk olyan fényes és meleg, mint a Napisten!”-mondta. Fajsz tárkányfejedelem helyeselte a Bizánc meg a Róma felé való igazodást, mert “vas-és bőrfel-dolgozásunk fejlettebb, de kereszténnyé lett vándorló legényeink is sok újdonságot tudnak hazahozni. Szomszédainkkal fel tudjuk venni a versenyt”. Gyula lovasfejedelem Jirkóval egyetértve azt javasolta: a harcosokat nem kell a kereszténység felvételére erőltetni, mert legkisebb veszély esetén öt tyumen, azaz 50000 lovassal a segítségükre siet. Vászoly erősen ellenezte a kereszténység felvételét, mert az csökkenti a nép tisztánlátását, és nagyon leszegényíti a lakosságot. Ezt mutatják a hunok és avarok keresztény hitre tért tömegei. Lelki szegé-nyekké váltak. A leszegényedett és sovány népen a hihetetlenül meggazdagodott papok uralkodnak. A keresztény bírák Nyugaton a néppel szemben mindig a papi hatalmat támogatták. Vajk ifjúsági fejedelem azt hangoztatta, hogy nem állhatnak meg a fejlődésben, minden új eszme csak jobbat hozhat a réginél. “Birodalmunkat a Gyulák törzsével is a hátunk mögött csak úgy tudjuk megvédeni, hogy látszólag felvesszük a keresztény hitet. Hiszen amit hirdetnek, az nagyon szép. Vagyunk olyan gazdagok, hogy a hittérítők éhségét kielégítsük!” 12 nap tárgyalás után a szavazatok egyenlően oszlottak meg. Ekkor a Nagyszalát áthelyezték a rimalányok kiképzési helyére. Ott már Gelyza leánya, Piroska is részt vett a szavazásban és az eredmény a meggondoltan, óvatosan végrehajtandó kereszténység-felvétel elfogadása lett. Az egy fős különbség azonban előrevetette az öldöklés árnyékát. A Gizellával bejött állítólagos Atilla-leszármazottak: Hunt, Pázmán és Vecelin meg a velük érkezett lovagok a hittérítés ellen fegyveresen fellépő Koppányt kivégezték. Négyfelé vágott holttestét naponként más-más város kapujára szögezték, a négy égtáj minden irányába. Amikor Sarolt-Csantavér ezt meghallotta, megmondta Vajknak, a fiának, hogy Vecelinék barbárságát azonnal meg kell szüntetni, hiszen az ősz Koppány az Arvisura-törvények szerint Gelyza után a Vajk apja lehetne. Az Arvisura-törvények szerint ugyanis az özveggyé vált fejedelem-asszony nem élhetett egyedül. Taksony feleségét, Ibolyát például Derencsény fősámán vette magához.

Ibolya halála után az agg főpap Mihály feleségét, Adelhaid keresztény asszonyt vette feleségül. Mihály fiát is először Vászolynak nevezték, csak azután lett Vazul a neve. Sarolt tudta, hogy törvényeink nagyon szigorúak. Megmondta Vajknak, hogy ezután őt ebben az or-szágban büntetlenül bárki megölheti, mert ahelyett, hogy Gelyza halála után Koppány feleségévé lett volna, inkább az öccsét, Erdeljü Gyula lovasfejedelmet hívta Veszprémbe. Vajknak még 998-ban meg kellett volna tiltania Vecelinék gyilkosságait. Ezek hallatára Judit húga öngyilkos lett, hogy eltörölje Vajk bűnét. Piroska férjhez ment Aba-Sámu-elhez (aki a Veszprém-Nyitrai Nagyszala döntése alapján mindkét nevét használta). Ilona húga Ottó dogéhoz ment nőül és egy évre megszületett a fia, Péter. Koppány végzete az volt, hogy nem tette magáévá a Nagyszala határozatát és törzsével nem tért át a látszólagos kereszténységre. Nem engedte meg, hogy 10 község építsen közös templomot. Amikor a gye-pűkön túli községekben a nép kíváncsiságból mégis elment a templomba, minden szertartást kinevettek, és gúnyosan utánoztak. Koppány birtokait Hunt, Pázmán és Vecelin hívei között osztották szét. A dézsma egy részét a pannonhalmai apátságnak ítélték oda. A somogyi népet erőszakkal megkeresztelték és az új hit gúnyolóit súlyos büntetésekkel fenyítették. Aki a keresztényeket átkozta, azt a templomba való befalazással és csonkításokkal büntették. Súlyos büntetést szenvedtek azok is, akik olyasmit beszéltek, hogy az egy igaz Isten mindazokért elpusztítja István király utódait, de ő maga nem leli majd egész életében utódaiban örömét. Amikor Vazul azt hirdette, hogy nem akar látni keresztény templomot, Vajk megvakíttatta. Így csak-ugyan nem látott. De nem volt szemtanúja többé annak sem, mit művelnek a római és szláv, de főként a német népek a kereszténység nevében. Jól mondta a 892. és 992. évi Nagyszala, hogy a jó lovasnak minden új eszme és vallás csak lovat jelent, a többi attól függ, hogy melyik nép hogyan üli meg az új lovat.

GYESZNÓ ÖLI MAGOD

298. Arvisura Levente-Báj rovása

966Tolma napján kürtök rivalgása zavarta meg a Bakony csendjét. Veszprémben megszületett Kapgán besenyő vezér Ibolya nevű leányának utolsó gyermeke, Tolma. Taksony most is fiút várt Gelyza, Mihály és Jaák után, de lánya született. Ibolya ekkor már 32 éves volt, a fejedelem 40. A kis jövevény felsírt, Taksony fejedelem pedig felsó-hajtott: bizonyára egy rossz fiúgyermek veszett el benne. Fia, Gelyza ekkor már Budavár központjában a rimalányok körül legyeskedet, Vazul fia meg a lengyel lányok körül forgolódott. Legkisebb fia Jaák, az elmúlt év nyarán 10 éves korában a Csörsz árok menti Kálon, kiképzőhelyén, leesett a lováról, eltört a nyaka és szörnyet halt. Ez a kis Tolma nem fiúnak született ugyan, de Veszprém táltosai mégis szép jövőt jósoltak neki. Derencsény fősámán bejegyezte az arany oszlopra a Tolma nevet, nem sejtve, hogy ez a gyermek mennyi gondot fog még neki okozni. Elsőnek Gelyza nősült meg, Söpte-Szavárdi beavatott rimalányt vette el. 968 medvetor 6. napján éjfél előtt megszületett Vászoly és éjfélkor Vazul. Az éppen ott vendégeskedő római és bizánci papok kívánságára Domonkos Vászolyt Vazul és Béla névre, öccsét, Vazult pedig Vászoly és Mihály névre keresztelte meg. Ezzel eleget tettek az uruki névadásnak is. De Buda várában csak Béla és Vazul néven ismerték őket. 969 medvetor 19. napján Zerind napkor Söptének újra fia született, de ekkor Söpte is Zerindke is meghalt. Szomorúság honolt Kurtán várában. Derencsény ekkor Szabolcsnak átadta a társfejedelemség nagyfejedelemségét. Szabolcs a testvérével, Gyula első leányával, az özvegy Sarolttal érkezet, a medvetorra, hogy megbeszéljék a tennivalókat. Megsajnálta az árván maradt kisfiúkat és Derencsény kívánságára elvállalta az akkor egy éves fiúcskák nevelését. Gelyza feleségül vette Szabolcs nagyfejedelem húgát, Saroltot és 969. disznótor havának 29. napján, a Tárkány-napok egyikén már meg is született fiuk, Vajk. Derencsény fősámán, beavatott táltos-fejedelem adta áldását az újszülöttre.

A kis Vajk nagyon szerette legkisebb nagynénjét, a négy évvel idősebb Tolmát, vagy ahogy Vajk mondta, Dolmát. Főként nyáron sokat játszottak Veszprémben, de a telet az új esztergomi várban, vagy Buda és Kurszán várának melegvíz forrásainál, Ispotály és Dunaordosz vizei mellett töltötték. Amikor II. Ottó 972 húsvétján feleségül vette a szép görög hercegnőt, ez a két keresztény nagyhatalom szövetségét jelentette. A helyzet most már azt kívánta Budavár beavatott központjától, hogy igyekezzék a megegyezés útját keresni. Gelyza fejedelem követei a Galleni kolostorban találták az Ottókat. Domonkos bejelentette Gelyza szándékát. II. Ottó egy Brunó nevezetű püspököt küldött Gelyza megkeresztelésére, s egyben meghívta Gelyzát a nyugati vezető körök 973 húsvétján tartandó megbeszélésére. Brunó Veszprémben az Aranyasszonyok nyári lakában megkeresztelte Gelyzát István névre, az otthoniaknak pedig a mainzi érsekség útján megüzente, hogy a következő tavasz húsvétján egy 12 főből álló küldöttség fog a tervezett értekezleten megjelenni. Budavár beavatott központjában elkezdődtek a tárgyalások. Megállapodtak abban, hogy csak öreg vezető embereket küldenek a tárgyalásra, nehogy megismétlődjön Bős-tudun, vagy Atilla esete.

Brunó közben szorgalmasan térítgetett. Gelyza öccsét, Vazult is Mihály névre keresztelték. Utána megke-resztelték a kisgyermekeket is. Esztergomban Vajk az István nevet, a látogatóban ott lévő Tolma pedig a Judit nevet kapta a keresztségben. Domonkos eredeti neve Turu volt: bizánci neve Domonkos, Eszter-gomban pedig Mihálynak keresztelték. A 973. évi tanácskozásokon a Piasztok család is képviseltette magát. Ott volt Harald dán király és a cseh II. Boleszláv is. Saruda aranyasszony 12 magyar főúrral és 48 fő kísérettel érkezett. De közben Brunó Kalocsa vidékén folytatta a térítést. Mihály a budavári beavatott központ kívánságára Lengyelországba ment. Gnézában megismerkedett Ziemonysl herceggel és annak a leányát, Adelajdát feleségül vette. Ezt a fiatalasszonyt Brunóék Adelhaidra keresztelték át, Mihálynak pedig a lengyelek a Vazul nevet adták. Mihálynak 986-ban Vazul nevű fia született, de Brunóék Budán a nevét Sebestyénre változtatták. Az öccse, László lett a későbbi Szár László (988), aki Premizlava hercegnőt vette feleségül. A magyar uralkodóházzal Meskó lengyel uralkodó kereste a kapcsolatot és fia, Bátor Boleszló részére magyar hercegnőt kért feleségül. Taksony legkisebb lányát, Tolma-Juditot adták hozzá, bár a lengyelek Gelyza legkisebb leányát, Juditot kérték. De a kis Judit sírt, hogy nem megy a vadorzó polyákhoz, inkább itt marad örökre Budán, a rovólányok között. A fejedelmi udvar és a táltosok tanácsa egyetértett vele. Úgy gondolták, hogy Tolma-Judit jobban meg fog felelni a kettős fejedelemség céljainak, ha itthon marad és Taksony legkisebb árváját Géza mint a saját lányát fogja szerepeltetni. Így aztán 985 húsvétján Tolma-Judit hercegnő lett a Bátor Boleszláv, vagy ahogy a besenyők mondták, vitéz Boleszláv felesége. Tolma-Judit igyekezett férjét a magyarság érdekei mellé állítani. Már Budán is elég hangos, szókimondó leánynak ismerték, büszke volt nyelvtudására és mindennél többre becsülte a kettős fejedelemség igaz hitét.

Teljes szívéből ellensége volt a mainzi érsekség terjeszkedő céljainak és nem helyeselte, hogy a férje háborút visel a csehek ellen. Ezen összevesztek. Bátor Boleszló élénken kikelt az ellen, hogy Judit beleavatkozik a hadi dolgokba. Judit azt ajánlotta neki, hogy ha mindenképpen háborúskodni akar, inkább az avar és lengyelekkel sűrűn lakott Sziléziát hódítsa meg. Kár volt minden szó-ért. Judit tehát útra készülődött, és amikor a magyar testőrség is azt mondta, hogy ők úrnőjüket kívánják szolgálni, Boleszló kizavarta az udvarból a feleségét. Tolma-Judit Krakkón, Trencsénen és Nyitrán keresztül testőrségével Veszprémbe érkezett. Itt Sarolt örömmel fogadta, Budavár beavatott központja pedig sokat megtudott tőle a nyugati helyzetről. Tolma 987 őszén két ikerfiút hozott a világra. Avar nevük Győr és Szolnok lett. Gézának Sarolttól csak a Vajk nevű fia született. Másik két fiának Söpte volt az anyja, akik Vazul udvarában nevelkedtek. Vazul 35 éves korában meghalt, ekkor Adelajda Derencsény főtáltos udvarába került, Kurtánvárba. Derencsény is meghalt 990-ben annak hallatára, hogy vitéz Boleszló hadat indított a csehek ellen. Adelajda-Adelhaid az özvegy Vászoly-Vazul-Béla felesége lett. A 992. évi Nagyszalában Tolma-Judit erélyesen hangoztatta, hogy a besenyő barátságot és a kettős fejedelemség ügyét nem szabad elhanyagolni, mert akkor megszakad Magyarországnak Turfánig terjedő rokoni kapcsolata, ha pedig ez bekövetkezik, akkor nem lesz kit felvonultatni a német terjeszkedés ellen.

Áttekintés:

       Veszprémben, az Öregek Tanácsában a fő helyet Gelyza nagyfejedelem foglalta el. Mellette ült Csák fősámán, jobbra-balra pedig Fajsz tárkányfejedelem, Gyula lovasfejedelem, Vászoly horka és Jirkó-Kuma magyari fejedelem, végül a bizánci várkapu miatt sokat emlegetett Botondnak a fia, Koppány vezér. Ő a Káma-magyari és a Somogyban élő törzsek nevében jött el. Az agg Jirkó azért jött személyesen, mert tudni kívánta milyen segítségre van szüksége az egyesült nyolc magyari törzs szövetségének. Géza nagyfejedelem fia Vajk, mint ifjúsági fejedelem vett részt a Nagyszala tanácskozásában. “Nyugalmunk, fennmaradásunk érdekében, -kezdte Gelyza -fontos döntéseket kell hoznunk. Ki tud rajtunk jobban segíteni, Bizánc vagy Róma kereszténysége-e? Az Öreg-Östen hitével szemben melyik az erősebb? Elég gazdagnak tartom magam, hogy két Istent is szolgáljak. Ahány nép él velünk, vagy a határainknál, annyi az istenünk. Az égiek bizonyára örvendeznek, ha látják, hogy a déli keresztények Bizáncban, a nyugatiak meg Rómában abban a hitben ringatódznak, hogy mi hozzájuk térünk. Csakhogy mi nem füstöléssel, vagy szentelt vízzel igyekszünk elkábítani a felettünk lévő Égi hatalmasságokat.” “Én, mint Árpád ivadéka-vette át a szót Koppány-kifogásolom, hogy délen és keleten sokan felvették Bizánc hitét, elhagyva a törzsi névadást. Sűrűn megtörténik, hogy egyszerre ősi és bizánci keresztény névvel is élnek. Bajorföld déli részén sokan Atilla utódainak vallják magukat. Ez így is van, mutatja az e tájon élő egykor szőke németségnek barnára válása. A magukat hun származásúaknak valló német lovagok részt követelnek a ránk, magyariakra maradt Atilla-örökségből. A barna németség szerzetesei jól akarnak köztünk élni a füstölésből, az új istennek mondott imákból, meg a cifra szertartásokból. Állítom, folytatta Koppány-hogy Ráten-Tórem, az én Öreg-Östenem az egyedüli, aki meleget és vele életet ad a Földnek, meg vele minden élőnek. Így nézek én és nézünk valamennyien az Öreg Östen fényességébe. Az Ő helyébe három új Östent akarnak tenni, az Atyát, a Fiút, a Szentlelket, de velük még Máriát es. A szentek minden papjának éhségét a nép nem tudja kielégíteni. Ne cseréljük hát fel az Öreg Östen szeretetét gonosz istenére.” “Ne csak Bizánc hite szedegessen hívőket a földünkön- vette át a szót Csák főtáltos-, hanem engedjük ide Róma hitvallóit es. A lelkek szabadsága elé ne álljon senki, akkor se, ha valamelyik magyari Bizánc, vagy Róma hitére kívánja váltani őseik hitét. Az Ősi Östen hitéről az új isten hitére való áttérésnek a lelkek mélyéről kell fakadnia. A kényszerítés csak hazugságot, gyengülést hoz. Én, mint Árpád vezér ivadéka nem engedem hitében gyengülni nemzetemet. Gelyza fejedelem, Jirkó fejedelem és az Öregek Tanácsa előtt állítom: szerintem egy új isten sincs olyan, mint a régiek Öreg Östene. Ősi hitünk olyan szép, mint maga a Felettünk lévő, meleget és fényt árasztó nap: az Öreg Östen ragyogása.” “Helyeslem Csák javaslatát, a Bizánc és Róma irányába való igazodást- mondta Fajsz-mivel szertejáró mestereink, kézműves legényeink sokat tanultak idegen földön, úgyhogy szomszédainkkal minden nemű kézművességben felvesszük a versenyt.” “Ellenzem a kereszténység felvételét- kiáltotta Vászoly-, mert az új hit elveszi népünk tisztánlátását és a föld poráig szegényíti törzsbélieinket. Mennyi ingyenélőt kell majd eltartanunk! Jól mutatja ilyesminek a következményét a régi hunok, az avarok bizánci hitre térése. Földi szegénységük mellé lelki szegényekké váltak. Bizánc és Róma hitén minden törzsünk elszegényedik. Az új isten hitén kövérre hízott papok uralkodnak rajtunk. Nyugaton és délen, a keresztény országokban, a bírák is mindig a papokat pártolják az Öreg Östennel szemben.” “Én azt javallom-mondta Gyula lovas fejedelem-, hogy ne kényszerítsük magyari harcosainkat, vagy házunk népét a kereszténység felvételére. Ha kell, én már a legkisebb veszély esetén öt tömény (ötven-ezer) lovassal segítem az ősi hit védelmezőit.” “Egyet értek Gyulával-mondta Jirkó, Kuma-Magyarország fejedelme.- Tizezer lovasomat a bajban én is hozzáadom az ő öt tömén lovasához.” “Nem állhatunk a fejlődés ellenébe- kiált oda Vajk, Gelyza nagyfejedelem fia, az ifjúsági fejedelem.- Minden új jobb a réginél. A magyariak törzseit még a keleti Gyula törzs töméneivel együtt is csak úgy tudjuk megvédeni a nyugati és a déliek hódításai ellen, ha felvesszük a kereszténységet, ha befogadjuk Bizánc és Róma papjait. Minden törzsbelinek alázattal kell vallania a szeretetet. Nyugat, Kelet és Dél ellenében csak így tud fennmaradni a magyari törzsek népe. Mi magyariak egyébként is vagyunk annyira gazdagok, hogy egyik-másik megtévedt térítő dénár-éhségét a jóllakásig ki tudjuk elégíteni.” A további tanácskozáson számtalan megoldhatatlan kérdés merült fel. Kemény, összecsapásokra került sor, se Koppány, se Vajk nem engedett. A Nagyszala tizenkét napig tanácskozott. Az utolsó napon Jirkónak, Kuma-Magyarország fejedelmének és Gyulának a szavazata döntetlenné tette a kereszténység melletti, vagy elleni szavazást.

Az Öregek Tanácsa a Nagyszala folytatását a rimalányok, a betegápolók kiképző szállására Nyitra várába tette át. Itt kimondták, hogy Gelyza nagyfejedelem leánya, Piroska is részt vesz a határozathozatalban. Több napig tartó vita után Piroska ifjúsági-aranyasszonynak a szavazatával a Nagyszala az Öregek Tanácsa a kereszténység óvatos, megfontolt felvétele mellett döntött. Ezzel az egyetlen szavazattal megszerzett többség, a kereszténység pártiak győzelme előre vetítette az öldöklés árnyékát. De ekkor még maga Piroska se tudhatta, hogy a férjével együtt ő is el fog esni a ménfői csatában. 996-ban Vajk feleségül vette Gizella bajor hercegleányt. Gizellával a magukat hun származásúnak valló lovagok egész sora jött Bajorhonból a magyariak földjére. Előbb Hunt, Pázmán és Vecelin lovag, később Vigman és társai. 997-ben meghalt Gelyza nagyfejedelem és Vajk vette át fejedelmi örökét. Udvara, kísérete tele volt németekkel. Vajk idegen országbeli lovagokkal járja, a magyar földet. Amikor Vajk a magyariak mellett részben idegenekből álló kíséretével megérkezett Veszprémbe -régi sámán-táltos központjába- ez már azt jelentette, hogy ő ill. környezete nem tartja többé tiszteletben az Öreg Östen rendelte ősi tiltásokat, vagyis hogy idegennek tilos Veszprém földjére, az ősi táltos központba lépnie. Vecelin lovag és fegyveresei az ősi Öreg Östen hitet gúnyolva törtek rá a sámánközpontra. De a magyariak is behatoltak az új isten hívők kegyhelyeire és mulatság tárgyává tették a tömjént füstölő, szentelt vízzel locsolkodó idegen papokat. Vecelin Esztergomban panaszt emelt Koppány ellen. István erre felriasztotta Pozsonykeszitől Tisza-kesziig a kiképzés alatt álló székely-palóc-kabar tárkányokat. Erdeljü Gyula a körös-zsadányi táborban a Körös partján székelt. Ajtony pedig a maroskeszi tárká-nyok táborában volt, amikor a bizánci papok jöttek hittérítő munkára. Erdeljü Gyula Gyulafehérvárra menet Ajtonnyal hallotta a bizánci hittérítőktől, hogy Domonkos püspök nem kapta meg a metropolita rangot, s ezért most Rómába ment, ahol a legmagasabb egyházi képzést kapja. Ebből Erdeljü Gyula és Ajtony arra következtetett, hogy a Róma által vezetett nyugat kereszténységének szerencsés fordulattal talán előbb-utóbb sikerül hatalomra jutnia. Vajk, annak idején nem a bihari, hanem a nyitrai országrész kisfejedelme lett. Surány és Kál kiképző táborának a legénységét volt módjában maga mellé állítania.

A két világ közötti harc tehát Veszprém és Esztergom között az ország nyugati részében zajlott, az ősi hitre esküt tevők és az új hiten lévők között a dühödt küzdelem. Koppány és Vászoly kitört a szállásáról és velük az ősi hiten megmaradt minden törzsbéli ivadék. De kemény keresztény visszavágás lett a vége Koppány ellenében. Vajk nem tudott ellenállni felesége, a bajor Gizella és az idegen lovagok követelésének, hogy az Öreg Östenben hívő pogányságot el kell pusztítani. Koppány vezér és a vele tartó surányi, káli lovasság 998-ban még erősen tartotta magát. István, Vecelinék megerősített seregét küldte Koppány ellen, aki apjának, Gelyza nagyfejedelemnek unoka-testvére volt. Koppány magyari serege a veszprémi Farkas hegyen csapott össze az István küldte német lovagok és a velük tartó magyariak seregével. Az ádáz csatában az új istent hívők győztek. Vérbulcsú végvári serege elkésett. Koppány élve került Vecelin, Hunt és Pázmány fogságába. Szerintük nincs kegyelem az Öreg Östent hívőknek, Veszprém táltosainak, az ősi sámánhelynek. Az Öreg Östent hívők igyekeztek menteni mindent, ami menthető. Veszprémet Vecelinék felgyújtották és elpusztult csaknem minden régi rovás, amit a sámánok Veszprém kegyhelyen 1726 éven át rejtegettek. Csak annyi maradt meg belőlük, amennyit Vászoly és a sámánok idejében megmentettek. Sarolt és Gizella Dunaordoszban tartózkodott, mert a kis Ottó, az első unoka, meghalt. (Fehér-egyházán Árpád mellé temették el.) Itt kellett bevárniuk Erdeljü Gyula visszaérkezését Gyulafehérvárról. Nővére, Sarolt ugyanis az ő védelme alatt állott. Veszprém, az aranyasszonyok városa napokig égett. Koppányt gúzsba kötötték és két kis fiát, az Árpád-nembélit elébe állították. “Halálé vagy Koppány- mondta neki Vecelin.-Négy tája van a világnak, négy felé vágatunk, hogy darabjaid minden égtájon hirdessék István fejedelem győzelmét. Én itt az ő szava vagyok!” “Akkor, István! Gyesznó öli magod!- átkozta meg Istvánt Koppány.- Pusztuljon el Vajk, minden jövendő magod, aki István néven az új istent szolgálod.”

Vecelin, Hunt és Pázmán intésére a bakók Koppányt négyfelé vágták, de az átok már rászállt István születendő fiára, a kis Ottóra, akit betegen vittek Budavárra gyógyítani. Koppány négyfelé vágott testét a lovagok vitték és szegezték a négy égtájnak több városkapujára, míg végül Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Gyulafehérvár kapujára került, hogy minden vezéri ivadékban rettenetet keltsenek. Koppány vezér halálának hírére a Lajta-kapu tájától Nagy-Arkáig kilenc tömén (kilencvenezer) besenyő lovas felesküdött, hogy (Koppány ugyanis besenyő volt, Kapgán fejedelem leányától, Ibolyától született.) Koppány átkát nem felejtik és Vajk fiát megölik. A besenyők esküjének híre eljutott Budavár beavatott központjába is. Sarolt és a beteggondozó rimalányok sírva áldoztak az Öreg Östennek. István fejedelem ősi hiten lévő leánytestvére megölte magát, azt remélve, hogy Istvánt ez feloldozza bűne alól. Kurszán várában Tolma-Judit ifjúsági aranyasszony fehér lovat áldozott, Sarolt-Csantavér pedig Kurszán várából hazavágtatott Veszprémbe. “Fiam,- mondta István fejedelemnek- megdöbbenve hallom, hogy Koppány vezér tetemét hogy megcsúfolták Vecelinék! Vess véget ennek a gyalázatnak, hiszen te is tudod, hogy Gelyza nagyfejedelem elhaltával magyari törvények szerint nekem éppen úgy feleségül kellett volna mennem Koppányhoz, mint ahogy Ibolya halála után Derencsénynek is el kellett vennie Mihály első feleségét, Adelhaidot.” (Taksony vezér és Adelhaid házasságából született Vászoly, aki a keresztségben a Vazul nevet kapta. Derencsény halála után a Söpte fia Vászoly-Vazul-Béla vette feleségül Adelhaid-Ada-Adelajdát). “Te tudod, fiam- folytatta Sarolt,- hogy mivel apád halála után nem mentem a magyari törvények szerint feleségül Koppányhoz, ezért engem bárki büntetlenül megölhet. Most pedig a további bajok megelőzése végett öcsémet (Erdeljü Gyula lovasfejedelmet) hívtam ide. István megígérte az anyjának hogy “mindent megteszek, amit megtehetek”. Gelyza nagyfejedelem másik leánya, Piroska, akinek szavazata Nyitraváron eldöntötte (a 992. évi Nagyszala idején) a vitát, Aba-Sámuelhez ment férjhez. István harmadik testvére, Ilona Orseolo Ottó velencei dogénak lett a felesége. Ottó és Ilona házasságából született Péter. István fejedelem udvarába is eljutott a híre annak, hogy Csoltó rovósámán annak idején összeszedette Koppány testének darabjait és az egyik besenyő határvédő őrség közelében eltemettette.