»MÁSODIK TEXTUS«

»1.« Ha vágy van a semmiben, akkor a vágy önmagában valamire irányuló akaratot kelt: ez az akarat a gondolathoz hasonló szellem, amely a vágyból kilép, és a vágyat keresi, mert anyjára mint vágyra rátalál. Amikor a valamit anyjaként a semmiben megtalálta, akkor ez az akarat mágus az anyában, és ha anyját megtalálta, van lakhelye.

Mit is rejt ez a misztikus szöveg? A teremtést az Atyához, mint unikumhoz kötötte a (keresztény) ember tudata, de itt egy relatív rendszer homályos célzásait ismerhetjük fel, mert szerepel benne egy titokzatos Anya is. Ezzel már találkoztunk. A relatív mozgást végző, egymás időterébe rohanó tachionokról - Teremtőkről - beszél, amik a relatív kölcsönös létüket egymáshoz viszonyított mozgásaikból nyerik, teret engedve egy új fejlődési szint, a tér kialakulásának, amely nem új dolog, csak egy új szerveződési szint, egy új formáció a szerencse oltárán, és egyben a kozmikus evolúció nagyszerű új lehetősége a kozmogóniai előbbrejutás útján. A lét alapja, az üres tér, ami csavarodott mivoltával felpezsdíti a lehetőségek színházának eleddig egyhangú életét. Az Anyának nevezett tachion "hasában" az Atya kettéhasad és ezekből az egyik hatforrású energiateret hoz majd létre Anyában. Csak attól Anya ez a tachion, hogy Benne születik a tér (és örökre Benne is marad) Jin és Jang. Férfi és Nő. Együtt egy egész. Akarat és Vágy, vagyis két Törvény van. Aktív és passzív. A gondolathoz hasonló szellem kifejezés két dolgot is takar; a transzcendenciát és a hatalmas sebességet. A középkorban nem lett volna értelme annak, ha ezt fénysebességnek nevezték volna. A gondolat terjedési sebességével hasonlítja, ami (talán) azonos az előbbivel. A férfi és nő hasonlattal azt is szemlélteti, hogy a teremtéshez két polaritású "valami" kell, és a kezdeti taszítódás után valamiféle vonzódás egymáshoz. Ezután egyik a másikban (is) való létezése. Az atya magja az Anyában, aminek növekvő élete van. Megosztódás, utód. A kétneműség (szexuális hasonlat) főképpen csak az érdeklődés fenntartására szolgál. ***

»2.« Ebből megérthetitek, hogy az akarat szellem, mégpedig más, mint a sóvárgó vágy. Az akarat érzékelhetetlen és megismerhetetlen élet: ám az akarat a vágyat megtalálja, és a vágy az akaratban - lét. Mármost nyilvánvaló, hogy a vágy mágia és az akarat mágus, s hogy az akarat nagyobb az őt adó Anyánál. Az akarat úr az Anyában, és az Anyát némaságként, az akaratot pedig eredet nélküli életként ismerjük meg. A vágy mégis az akarat indítéka, de nincs tudása, sem értelme; az akarat pedig a vágy értelme.

Ebből megérthetitek, a lét relatív létezés, kölcsönös realizáció. Az akarat-szellem és a sóvárgó vágy két egymásnak száguldó semmi, két időforrás és azok múlttere. Ez relatív létezés, de nyugodtan mondhatjuk ezt egy nagyon körültekintő relativitás-elméletnek is, ami a tárgyakon túl a dimenzióforrásokra is ki van terjesztve. A vágy az akaratban - lét. Ez a Vízbe rohanó Tűz. Legyen a Víz (vágy) az állónak vett, és a Tűz a mozgó (akarat). Forrásuk két pont: Atya és Anya. Nem mások, csak más a szerepük és a relatív perdületük iránya. Kilehelt, vagy hátrahagyott múltjuk alaptalan mélység, végtelen (de mint megszámlálható végtelen az akarat az öregebb és ezért nagyobb. A relatív létre alkalmas semmik. A hasonlatok emberi fogalmakkal operálnak, de a figyelmeztető szöveg: nincs tudása, sem értelme - jelzi, hogy ez csak érzékletes hasonlat. Figyeljük meg, hogy a második fontos elemet milyen szemérmesen jellemzi. Az Anya semmivel sem tér el az Atyától létezési jellemzőiben, de a teozófia dogmatizmusa abban az időben félremagyarázhatta volna a dolgot így -ugyan az Atyáról olvasott jelzőkkel (tulajdonságokkal) fel van ruházva az Anya is, de jelentőségét nem hangsúlyozza túlzottan a szerző, hiszen akkor több Istenről kellene beszélnie, mivel a pontosan egyenrangú időforrások jelenpontjai ezt logikailag meg is követelnék. Az indiai mitológiában a Teremtő neve; Rudra, kétneműen Purusa és Prakriti. ***

»3.« Ekképp adjuk tehát értéstekre röviden, ami a természet és a természet szelleme, ami öröktől alap nélkül van; és úgy találjuk, hogy az akarat-szellem nem talál helyet nyugalmának. A vágy viszont önnön lakhelye, és az akarat a vágy megfoghatatlan köteléke.

A természet léte örök, de ha volt kezdete akkor ezt így lehet filozófiailag elgondolni. A rendszer sokkal bonyolultabb annál, hogy leegyszerűsített formában (három dimenziós szemléletben) azt érzékeltetni lehessen, de ez a magyarázat iránymutató a megismerés felfelé vezető útján. Az alapelv koherenciája a megismerés során az a lámpa, ami segít abban, hogy ne sétáljunk a szakadékba, vagy ne menjünk neki a butaság sziklafalának. A vágyban alakul ki a létezés, a relatív időgeometria. Ennek logikai alapelveit tartalmazza a rejtvény és ezzel mankót ad az elinduláshoz. Az Univerzumot néhány hihetetlenül egyszerű elv kormányozza és tartja működésben. A rendszer őrületes bonyolultsága néhány nevetségesen egyszerű relatív mozgástörvényre vezethető vissza. Ezek: »1.« A pontszerű időforrások radiális emanációja. (E) (expand, EMANÁCIÓ, VÍZ, ÉDES) »2.« Az ekvitemporiális időfelszínek egymáson való akadálytalan áthatolása, ami ezeken semmilyen változást nem hoz létre. »3.« Az időfelszínek és a más (elért) források interakciója, amely azonnali E-vel való sugárirányú elsodrást jelent. (KEMÉNYSÉG) »4.« Több felszín együttes sodrásának vektoriális eredeztethetősége, ami a tachionok létrejöttének elsődleges oka. (TŰZ MEGGYÚJTÁSA) Ez a fénysebesség fölé is felgyorsuló mozgás abszolút sajátrendszerben is elgondolható, amikor a forrást saját dimenzióforgása (KESERŰ) hajtja előre. Ezért nincs lakhelye sem, mivel jelene örökösen a jövőjében rohan. »5.« A relatív mozgás az időforrások egymás által realizált időterei között és az egymásban való relatív időinterakciók. »6.« Kettős törési faktorú negatív időterek (TŰZ) kettéhasadási (két helyen való létezési) törvénye. Radiális kettős faktorú (felhasadt) vonzás. A vonzás a negatív dimenzióidő miatt lép fel. Az eseményhorizont, kúpos felszín:(SAVANYÚ) A belső dimenzióidő (FANYAR) »7.« Csavarodási tézis (KESERŰ) és annak esszenciális következményei. »8.« A múltban való léteztetés törvénye. (A képe létezik, attól létezik /Jézus/) (RÉMÜLET) »9.« Az időtükör törvénye. (TURBA) »10.« A maradandóság ciklizálódási alaptézisei, félspínűség, és a szuperszimmetria-törvények. (OLAJ) és (SAL, SAL NITRI)***