KORONA 8.  

A MAGYAR KIRÁLYI JOGAR

Sok vita folyik a koronázási jelvényeink eredetéről, és könnyen és tudományos szempontból is meggyőző, nem roncsoló vizsgálatok helyett, zavarosabbnál zavarosabb teóriákat terjesztenek ezekről. Többnyire degradáló szándékkal, amúgy "leszólva dicsérve". A korona és a palást mellett több ereklyénk is van. Napjainkban az alanti képen látható jogarról mondjuk, hogy "királyi jogar", de ennek alaposabb vizsgálata is sok izgalmas kérdést vet fel. Vegyük hát szemügyre jogarunkat.

A magyarok királyi jogara

Úgy elsőre ez egy kidekorált bunkósbot, de persze a dolog lényege nagyon messzire esik ettől a butaságtól. Ahogy a koronán, vagy a paláston is minden méretnek, és minden dolognak, díszítőelemnek, cirádának fontos szerepe van, ugyanígy itt is minden szakrális és szent. A jogar manapság mint hatalmi jelvény közismert, és a kalandosabb elmék akár fegyvernek is gondolhatják. Bizonyos para értelemben az is. A fejrész filigránozott aranyból készült, a nyél pedig egy aranyozott ezüsttel borított mogyorófa bot. Az ezüstözött arany a nyélen nem spórolási célból lett alkalmazva, hanem az ezüst sokkal kopásállóbb és keményebb anyaga miatt.

A ma közkézen forgó ismertetőkben a jogar mai formáját a 12. században nyerte el, de a benne felhasznált kvarcgömböt régebbinek tartják. Ennek egyszerű oka van. Európában a kvarcot (keménysége miatt) abban az időben nem tudták így megmunkálni. A fatimidák uralma alatti Egyiptomból származtatják, és a 10. századi iszlám kultúrával hozzák kapcsolatba. A gömbön három oroszlán relieffje van. A gömböt két tízszirmú virág tartja, amelyeket három mindkét oldalán Y alakú pántocska köt össze. Vegyük észre, hogy ezzel hat - hat ponton rögzítettek a tízszirmú záró elemek.

Sok helyen olvashatunk a korona és a jogar 12 századi keletkezéséről, de ennek inkább politikai, mint művészettörténeti jelentősége van. Minden eredetileg hun leletanyagot el kellett senyveszteni, és teljesen mindegy volt, hogy honnan eredeztetik, csak hun ne legyen. Nincsen hun írás, és nincsenek leletek sem. Ez persze lehetetlen, hiszen ez az évezredes óriásbirodalom rengeteg leletanyagot hagyott hátra. Ezt elbizonytalanított, és évente egyre bizonytalanabb ködbe burkolt dezinformációs "dicsfény" övezi. Az igazán árulkodó az a gyöngydrótos filigránozás, amely az aranylemez felületét díszíti. Ugyanezt a stílusjegyet megtalálhatjuk a szent koronán is. Az, hogy ilyenekkel a nyugati kincstárak is büszkélkednek, nem azt jelenti, hogy ők is elő tudtak állítani hasonlókat. Ezeknek a kincseknek az első nagy szállítmánya a Nagy Károly-féle rabló-hadjárat során kerültek nyugatra, amelynek egy jelentős részét a "kalandozó" hun-szkíta különítmények szereztek vissza, majd egyéb idegenlelkű királyaink és papjaink is jelentős mértékben hozzájárultak ezeknek a kincseknek a nyugatabbra juttatásában. Ezért kellett minden ókori és újkori információnak vesznie.

A Föld az univerzális galaktikus atlaszban az előkelő 28. bolygó számozást viseli. Ezt a számozást csak a régi tanítások beavatottjai ismerik. A jogar nyelét 4x28 filigrán díszíti. Ez a kijelentés elsőre furcsa, de egyéb díszei is az univerzumunk széles ismereteire utalók. A motívum centrumában mindig egy Tűzjel látható. Ez az a cseppalak, amit már sokszor említettem. Ez a jel az tér-antitér, energia-antienergia, anyag-antianyag paritásának keletkezését takarja, ami magyarul azt jelenti, hogy minden dolognak óhatatlanul van egy antipárja, ellentettje, amelyek egymás számára lebontóak és veszélyesek, de magukban mégis jól és tartósan léteznek. Nevezhetjük ezt jónak és rossznak, feketének és fehérnek, férfinek és nőinek. Mindazonáltal egymás nélkül nem létezhetnek. Paradox és mégis alapvető törvénye ez az univerzumnak. Universus nem más mint az önmagába visszaforduló. Ez a teremtés és a létezés alapja. Aki ezt a jelet használta, az minden lényeges dolgot pontosan tudott. Ezer évekkel előbbre volt nálunk a tudásban, és ezek a letisztult formák és ismeretek már nem a mai ember szintjén tévelyegnek. Az amit ma gyöngydrótnak lát a materialista agyú, az az őseinknek még lélekszál volt, amely nem anyagi valami, és ott vezet át mindenen, amely közeget még nem is ismer a mai fizikánk. Ebben a szálban nincsen idő és nincsen távolság. Úgy is felfoghatjuk, hogy ebben minden egy helyen és egyszerre van. ITT. Ez az Í múlt ideje. I-TT. A múltidő jele a két T.

A világ teremtésének a jele. 4x28 = 112 ilyen jel szerepel a jogar nyelén.

A Renum 11 számmisztikában a következő szavakat találtam ezen a számértéken: (28) a világ, a van, adaptáció, eredet, gondolat, kéz, Nap ura, Nippon (ez Japán neve), örökifjú, téridő, űrhajó. A szavaknak szerintem üzenetértéke van. Pusztán kíváncsiságtól vezérelve megnéztem, hogy milyen szavak találhatók a 108 -as szám alatt a Renum szótáramban, mivel 108 törzsünk volt, és ezeket találtam: ensológia (az ens tudománya), fény, Föld utca, főnix, ház, óz, örök jelen, palota, Israel, tora. A huszonnyolcas érték alatt egy igazán érdekes akadt: Hawaii. Ez azért érdekes, mert az őshazánk Ataisz elsüllyedésekor ide sokan menekülhettek őseink közül, miután Ataisz északi végében lévő Hawaii szigetei nem süllyedtek el a Csendes-Óceán habjaiban. Ezért foglalkoztat annyira minden óceániai ősnyelv. Ezekről majd a BABEL című internetes folyóiratunkban lehet olvasni. Ataisz történetéről az ARVISURA lapunkon találhatsz információkat.

Visszatérve a jogar vizsgálatához, a benne szereplő kvarcgömböt még a szkeptikusok szerint se készíthették Európában, mert ez abban az időben itt ez nem volt lehetséges, és a történészek szerint a gömb Szent István királyunk sógorától, II. Henrik császártól származhatott, aki a korabeli feljegyzések szerint kedvelte a hegyikristály faragványokat. A szent koronánk is innen (és ezért) került vissza a római pápán keresztül, hogy ne merüljön fel az a gyanú, hogy a német császár küldött vazallusi koronát a magyarok királyának. A korona persze ugyanúgy Nagy Károly idejében távozott az országunkból. Mindkét királyi relikviánkat hasonló gyöngydrót díszítés borítja, amely nagyon könnyen előállítható egy alakos kézi mángorló segítségével, hiszen az arany ilyen tisztasági fok mellett nagyon puha fém, egy jobb fogú ember harapása is meglátszik rajta. Ami különleges ebben a hun-szkíta-avar filigrándíszítésben az az, hogy különleges aranyforrasztási technológiával van az alapot képező arany alaplemezre rögzítve. Ezt akkoriban nem tudták a nyugati ékszerészek véghezvinni, és az emlegetett 1200 -as években viszont már nem léteztek azok a keleti műhelyek, ahol ezt a technológiát alkalmazták. Valamikor 1050 körül kerültek ki az utolsó ilyen stílusú ékszerek a khorezmi mesterek kezéből. Maga a város - Korezm - is elpusztult a déli szomszédok támadásában. Kirabolták és fölégették. Később az iszlám terjeszkedése is elpusztított mindent, ami még megmaradt belőle.

Tehát ez az ereklyénk -jogarunk- is nagyon régi lehet. Meglehet, hogy közel egy időben készültek, bár a történészek sokkal későbbinek mondják. Ezért tették át a koronánk keletkezési korát is ezzel egyidőbe. Ezeket az aranytárgyakat faszénnel kohósították. Az arany nyomelemei elmondják, honnan való, a C14 vizsgálat, vagy egy nyomelem izotóp, pedig elmondja mikor. Ilyen egyszerű ez. Nos, ezért nem vizsgálják meg. Sok hazug félremagyarázó vehetné a sátorfáját.

Ami árulkodó, hogy van (volt?) a szent koronánknak legalább egy hasonló párja, amelyet csak egy Arthur királyt ábrázoló festményen láttam, (ő Atilla kortársa volt, és az ő mágusa volt Merlin), de ezt nem egy magyar festette, és valahonnan vehette a mintát. Ez sok jellemzőjében azonos a magyarok koronájával, és az tűnt fel nekem, hogy a képen a magyar koronát látom, de ennek hiányoznak az oldalsó pántjai. Ha ez a korona a napjainkban még megvan az angol kincstárban, akkor nem lehet kétségünk affelől, hogy a koronánk már a 400-as években is létezhetett. Az ácheni dóm német püspöke szerint a koronánkat 307-308 -ban készíthették. Halála előtt mesélte el a titkot, de kikötötte, hogy ez haláláig titok marad. De nagyon nyomhatta a lelkét ez az évezredes titok.

Nagy Károly ezzel a koronával koronázta meg saját magát, hasonlóan, mint késői utóda: Napóleon. Ebben is temették el egy trónon ülve, egy fehér lepedővel letakarva, és erre kívülről helyezve a koronát. Sok évszázadon át az ácheni dóm kazamatáiban volt, majd felbontva a kazamatát levették az ékszert Nagy Károly földi maradványairól. Ezt titkolták előlünk. Akkor viszont már Atilla királyunk dédapja is hordhatta ezeket a királyi jelvényeket. Ezt azért kellett eltitkolni előlünk, mert ezerötszáz éve félnek Atillától. Még a nevét is németes helyesírással kell leírnunk, bár senki sem így mondja. Csak az a fura, hogy Csaba-királyfit vár vissza az Erdélyi népünk, és ebben világosan benne van a többszöri feltámadás hite, és az is, hogy Atilla király volt. Így is írtak róla a korabeli krónikák. Bizánc még az unokáinak is fizette a "védelmi pénzt". Ma ezt a várost Isztambulnak hívják, és minderről megvannak a kincstári feljegyzések.

A jogargömb oroszlánja.
Ilyen kemény követ akkoriban
  csak Egyiptomban tudtak megmunkálni.

Miért érdekes ez az egyiptomi származás. Azért, mert az óegyiptomi nyelv és nép is rokonságban lehetett a hun nyelvvel és népességgel. Az utolsó vízözön ötezer éve volt, és ezután Mezopotámiában és Egyiptomban igen hosszú ideig közös hatalom is uralkodott. Vagyis ez a két nyelv és nép nem is volt annyira kettő. De minderre majd fény derül, ha feltárjuk az eddigi óegyiptomi nyelv belső világát. Már dolgozunk ezen, de nagyon nagy munka, hiszen már senki sem beszéli változatlanul ezeket a ősnyelveket, és az írásjelek jelenlegi megfejtése is eléggé kétséges. Fontos ez, mert hegemóniát jelentene nekünk, ha kellő bizonyíték birtokába jutunk. Ezt a hegemóniát mindenki magának szeretné megszerezni, de csak akkor szabad végleges kijelentéseket tenni, ha megmásíthatatlan bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre. Készül a népek szótára. Ádám-Éváról elindulva.

A jogar legjelentősebb formai eleme a gömböt borító felső záró lemezen van. Ez a jel több jelentést is hordoz. Miután a virág tíz szirmú, ez jó egyezést mutat az összes ősi vallások idevágó tanaival, amelyek az tanítják, hogy a világegyetemben tíz originális teremtő van, bár csak kettő teremtette. Erre utal Jákob létrája is, amelyen tíz isteni entitás szerepel. Ők okok és nem okozatok. Ezt jelképezi az oltárok felett félkörívben elhelyezett tíz ablak. Ez a jogar-jel a dimenzióforrás alapelvét hordozza, ahol egymást keltő és egymástól elszakadni képtelen időforrások dimenzió összefonódási képét láthatjuk. Ez a két összefonódó láncszem alakjában jelenik meg. Ami kissé bonyolítja a dolgot az, hogy ezek még egy furcsa, négyszer forduló négyzettel is össze vannak fonódva, ami nem más, mint a Föld jele. DE ezt most nem azért írtam nagy F-el, mert bolygónév, hanem itt őselem mivolta miatt használtam a nagy kezdőbetűt. Az egészet egy kör övezi, ami a Víz őselem jele. Ez a komplett jel azt jelenti, hogy ez az uralkodó isten kegyelméből uralkodik, de hatalma csak az anyagvilágban van. A jelet egy "tízszirmú virág" övezi, amely a tíz Tűz, vagyis a tíz Teremtő minőség jelei. Alakjuk együtt valóban hasonlít egy virágra, de nem erről van szó.

A jogar gömbjének teteje a teremtő forrással.

A virágformában lapuló teremtő.

A cseppalak csúcsa a furatra mutat. A csepp csúcsszöge 36 fokos, hiszen a teljes kört tíz részre osztották. A dolog persze fordítva lehet, hiszen innen eredhet az, hogy a kört 360 fokra osztjuk. A tízszer harminchat fok adja ki a teljességet. A motívum úgy is értelmezhető, hogy a Vízbe hatoló Tüzek teremtik a világot. Ahol a kis nyelet rögzítő csavar a gömbön átnyúlik egy fúrat van a kvarcgömbön. Így egy olyan átfúrt szféra jön létre, ami magát a időforrás topográfiát hozza létre, vagyis rezonanciát a Teremtővel. Sajnos a jogar eredeti méreteire sehol sem találtam adatot, de meglepődnék, ha nem hüvelykben lenne minden mérete. Ez sok mindent elárulna. A mai hossza 37.5 cm, ami nem látszik hüvelyben egész számnak.

 Talán éppen ez a lényeg? 37,5 / 2,5 = 15. De a hüvelyk ennél kissé hosszabb, 2,54 cm. A különbség csak 0,6 cm. Ez lehet egy - a fejrészt rögzítő - díszalátét is. A jogar tetején azonban egy dimenzióforrás díszítés van, amely azt sugalmazza, hogy valahogyan meg kellene jelennie a dologban a 16-os számnak, hiszen 4 x 16 hordozó dimenziója van a Mindenhatónak. Ezért a jogarnak valahogyan 16 hüvelyk hosszúnak illene lennie a logika szerint. Ha az a bizonyos rögzítő alátét 0,6 cm vastag, akkor a jogar hossza éppen 15 hüvelyk lenne, és ha itt nem egy fél centis rögzítő csavart helyezünk el, hanem akkorát, hogy az kielégítse az alatta lévő jel másik üzenetét is, akkor valahogyan az anyag jelének üzenetét is ki kellene elégítenünk. Mekkora dísz lehetett itt?

A Sajó bácsi jutott az eszembe, akivel nekem sajnos már csak egyszer volt alkalmam találkozni életében, amikor egy közös ismerősünk fölcipelte hozzánk vendégségbe. Ő neves kémikusunk volt, teljes nevén Dr. Sajó István akadémikus, akit mellőztek, pedig valami olyan dologra jött rá, ami rendbe tette volna az eléggé zavaros nukleáris fizikát. Rájött arra, hogy az anyagi részecskék meglepő módon mind leírhatók a pi hatványaival, az elektron szorzójával, és egy egész számú szorzóval. Minden szépen kijött neki négy tizedes pontossággal, energia, méret, tömeg... Vagyis az anyag kulcsszáma a pi, és ezért sokkal fontosabb annál, mint amit elsőre gondolhatnánk róla. De hol van itt a pi?

Tizenhat hüvelyk, az 40,64 cm. Ekkora lehetett a jogar végdísszel? De akkor mekkora lehetett ez a végdísz?

Jó, akkor vonjuk ki a jogar mostani méretét a fentiből. 40,64 - 37,5 = 3.14 cm.

Vagyis a dolog olyannyira együtt van, hogy akár ez is lehet az igazság. A baj az, hogy a 3.14 cm nem egész hüvelykben van, mert akkor a dísznek 2,54 centinek kellene lennie. Ez persze nem lehetetlen, hogy a záródísz egy hüvelyk, és az alátét 0,6 cm, ami megközelítőleg 2/8-ad hüvelyk. Egy nyolcad hüvelyk 0,31 cm!

Az Istennek természetesen nem létezik az idő, miután ő az. Neki minden egyszerre van. MOST. Vagyis ismerhette a méter fogalmát is. Már akkor is, amikor az embereknek még sejtelme sem volt róla.

Annyit mindenesetre kijelenthetünk, hogy ez a jogar nemcsak ékszer szerepét töltötte be, hanem magában hordozza az Univerzum számtalan furcsa titkát. Már ennyit megértve is egészen más szemmel nézhetünk nemzeti ereklyénkre.

Erről a "kanyarszögről" beszélek, amit az egyre
 növekvő időszférák rajzolnak ki a körbehaladó
 időforrások nyomában. Szférák és nem körök!

Ezt a jelet mintha már láttuk volna valahol... Koronánk és népünk is keletről jött mai hazánkba. Azért nem tudhatjuk azt, hogy az avarok milyen nyelvet beszéltek, mert rájönnénk arra, hogy ez is csak egy ugyanolyan olyan hun nép volt, mint a magyarok, hiszen akkor a honfoglalásról kialakított képet, mesét és a cégéreket is át kellene festeni. A szándékokról nem is beszélve. Az ékszereink félelmetes hasonlatossága kiabálóan mutatja népünk rokonságát. Ezért nem kellett Árpádnak tolmács az avarokhoz. Ezért nem merték csak úgy meghódítani a kapzsi rómaiak az avarok birodalmát, mert egy hatalmas birodalom nyugati határát jelentették azok a sáncok, amelyeknek maradványai máig felfedezhetők. Ilyenek voltak például a Csörsz sáncok, amelyek emlékét a budapesti Csörsz utca elnevezése is megőrizte a mai korban is. Ez az avar királyság nyugati határvonala volt.

Az avarok őskeresztények voltak, és azt az uruki-mani keresztény irányzatot képviselték, amelyet nálunk tűzzel vassal irtottak a "szeretet nevében". Ezért verték ki a fejünkből a rovásírást, amelyet azért még a mai napig is használunk. Ezt az ősi, 6000 éves őskeresztény vallást még igazságos Mátyás királyunk is vissza akarta állítani hazánkban amikor a pápai szinódus zsarolni próbálta, de sajnos nem tette meg. Igen nagy pénzért, teljesen irreális, százezerszeres áron vásárolta vissza az ország szent koronáját, mert aki nem ezzel koronáztatott királlyá, az a magyarok szemében csak "kalapos király" volt, mint II. József. Ezért vonta vissza halála előtt a törvényeit, mert tudta, hogy halálával úgyis semmivé lesznek. Nem a korona alatt hozta őket. Nos, eszerint még érvényben van a Corpus Juris sok rendelkezése. A törvénymódosításhoz koronázott király kell. Ezt a legősibb törvényeink mondják ki. Ezért került királyi korona a köztársasági címerünkre is. De vajh kit húznak legközelebb deresre?

A jogar nemcsak szimbolikus jelentésű tárgy a király kezében, hanem kommunikációs eszköz is, amely a Teremtővel köti össze. Ilyenkor maga az Isten a király tanácsadója és konzultánsa. Ugyanúgy szent eszköz volt ez a hunoknál, mint a beszélő boglár is, amely szintén az égi tanácsadók segítségét jelentette. Évente egyszer. Minden almavirágzáskor.

TEREMBURA STARTLAPELŐZŐ

KÖVETKEZŐ