A HIÁNYOS KIRÁLYI PALÁST |
|
Csapjunk a húrok közé! A koronázási jelvényeink közül nagyon érdekes és tanulságos dolog, ha szemügyre vesszük a koronázási palástunkat. Elsőre úgy rendben van a dolog, de amennyiben alaposabban megszemléljük, sok felettébb elgondolkoztató dolgot találhatunk rajta. Megszólal a palást, és magáért beszél. Jobbra fent van egy kis mandorla maradék, az a kis belógó ívelt motívumdarab, ami jelzi, hogy a palást sokkal nagyobb volt valamikor. No, de mekkora lehetett? |
A mandorla maradéka a paláston. Ilyen a helyes palástkúp szöge. Ezért ugyanilyen szögű a tari sztúpa toronyszöge is. | ||
Nagyon fontos volt a palást alakja és mérete is. Az elejét összezárva egy teremtő szögű kúpot alkotott, és ez elengedhetetlen a Szent korona működtetéséhez is. Az innen megtekinthető nagyobb kép jól mutatja azt, hogy a koronához hasonlóan durva kezek működtek közre a palást megcsonkításánál. Az elejéről hiányzó darabok miatt ez most valóban csak muzeális érték, de az elv ismeretében létrehozható egy új, hibátlan működésű palást is. |
Arról a kis megmaradt ívdarabról beszélek. A palást közepén van egy ugyanilyen mandorla, úgyhogy tudjuk a méretet, hiszen a két ívdarab azonos. A baloldalon ez a mandorla már egyáltalán nincsen meg, tehát onnan nagyobb darabot vágtak le a palást elejéről. Körben a palást alját is levágták, úgyhogy a palást kifeszítését szolgáló alsó bújtató teljességgel hiányzik. Koronázáskor a palást olyan kúp formáját vette fel, amely már ismerős lehet a templomokról. Itt a Kőrösi Csoma Sándornak szentelt tari sztúpa tornyán mutatom a szent szöget. Az aranyhímzés sem a drágaságot szolgálta, hanem a teljes ívű palást rezonancia miatt egészen pontos szögű fémezett kúpot kellett hogy kiadjon. A valamikori (kivágott) alsó aranykarika is ezt a célt szolgálta. |
Univerzuszok
az ezeréves sisakon |
A palást mentén egyre növekvő, majd csökkenő méretű Jézus (?) alakok vannak, méghozzá 2x9=18! Sokáig kerestem a kapcsolatot a palást és a korona között. A corona latina apostol képecskéin függőleges sorokban hatosával állnak a Vízforrások, és ilyen sorból csak 3 van! 3x6=18! A dimenziólépcsők között 4x6=24 piros kis "pontocska" bújik. A huszonnégy óra, a huszonnégy vén, az istenek tanácsa. Triális (hármas) lelkek, ezért a 3x24=72 kerub. Ugyanez van a korona felső képecskéjén is 2x12=24 eloszlásban. No, és a pánt gyöngyei éppen 72-en vannak. Ahányan Isten fiai és leányai. Az ő nevük mindig él-re vagy aciah-ra végződik. Utóbbiak a leányok. |
A Földön minden nép földön kívüli ősökkel dicsekedhet (és dicsekszik is), és nagyon sokféle faj élt már itt az évmilliók alatt. Hozták magukkal a szokásaikat és vallási meggyőződésüket, mert amiként az első kijelentésem igaz, ugyanúgy a második is. Bizony a sokkal fejtettebb tudománnyal felvértezett ősök túlnyomó része Istentiszetelő volt. Azért említettük fel a sokféle fajt, mert ezek nem mind olyanok voltak, mint mi, hanem kisebb nagyobb eltéréseket mutattak. A nagyobb se volt ritka. A hunok ősei között sok hatújjú volt, és ez nemcsak ezer évvel ezelőtt, hanem napjainkban is kiütközik. Ady is hatujjúnak született. A paláston két ilyen is látható. |
Máté kezein kissé sok az ujj Az eredeti képeken nagyítóval nézegettem, és semmi kétség ez a szereplő mindkét kezén hatujjú. Tévedett volna a hímzőnő? No nézzük! |
Ha levette a cipőjét, akkor pontosan huszonnégyig tudott számolni. A kép melletti felirat manipuláltnak látszik, és így is csak Sephanus lett Stephanus helyett. A kutatók István királynak mondják. Gyanúsan sok ujja van, és az ilyeneket előszeretettel képeztek ki papnak, mert az átlagtól sokban eltérő képességei erre alkalmasabbá tették. István szentségét nem vitatjuk, de az azonosításával lehetnek problémák. A lényeg az, hogy megérthetjük a palást jelentőségét, működési elvét és szentségét. |