|
A Teremtő topográfiája
|
|
Az eddigi részekben eljutottunk az idő két ősállapotához; a Víz és a Tűz őselemekhez, és itt tulajdonképpen már kimondhatjuk, hogy a hagyományokban talált ábrák és leírások egyértelműen azt mutatják, hogy a relativitás-elmélet nem a huszadik század terméke, hanem sokkal, de sokkal régebbi eredetű, és nem az anyagra vonatkozó, hanem az anyagot is alkotó szubatomi világra. Ez (amit itt kieszelünk) tehát nem más, mint: Az idő relativitáselmélete. Gondoljuk végig! Ha a rakétára és annak utasaira igazak Einstein tanításai, akkor mindenre igaznak kell lennie, ami csak a rakétát alkotja. Vagyis az atomokra, és az atomokat alkotó minden elemre is, vagyis még a kvarkokra, és még a kvarkokat kialakító valamikre is igaznak kell lennie, hiszen ezek alakítják ki, hozzák létre a makro-rendszereket is. |
|
Manapság óriási szakadék tátong a tudományunkban a valós világ és a kvantum-mechanika között, és utóbbiban minden dolog teljes miszticizmusba burkolt egy átlagember számára. Mert alapjaiban ez egy 400 éves gondolatiság, és a mechanika erőszakosan rányomta a bélyegét. Maga a szó két olyan fogalmat köt össze, amelyek közül az egyik teljesen transzcendens, a másik pedig teljesen anyagi, ami tárgyban, fogaskerékben emelőben gondolkozik. Newtoni. A tudomány mostanra egyre jobban elszakad a mindennap emberétől, és ahogy az orvostudomány a latin nyelv mögött bujkál, az atomfizika a matematikai apparátus mögé bújt. Így semmivel sem kevésbé misztikus, mint egy leszólt törzsi sámán a maga (egyébként működő) varázsigéivel. Ezt előbbi csak híreszteli. A törvény tehát a szubatomi világokra is kiterjeszthető (kiterjesztendő), vagy az ott jól megalkotott alaptörvények a makrovilágban is érvényesek maradhatnak. Ha megvizsgáljuk a fénysebesség feletti mozgástartományokat, akkor kiderül, hogy ott valóban megfordul az idő. Einstein azt gondolta, hogy ha a rakéta elérhetné a fénysebességet, akkor abban megállna az idő. Pontosan ez történik a Víz elem határállapotánál. Megállnának az órák, megállnának a mozdulatok, megállna minden ami eddig mozgásban volt. Ugyanezt gondolják a csillagászok a fekete lyuk közelében is, hogy amennyiben belezuhannánk, akkor egyre jobban lassulna az idő, és az utolsó másodperc évezredekig tartana, vagy szinte végtelen időkig. A múltterjedési sebességgel rohanó dimenzióforrás előtt végtelenségig halmozódtak az őt elhagyni képtelen időesszenciák, és ez fényesen bizonyítja Einstein zsenialitását. Ezért nem jelent meg az "Einstein összes művei" könyvsorozat? A tudományt teljesen meg kellett volna reformálni? Nos, úgy tűnik, hogy a tudományt inkább lefagyasztották ezen a ponton. Einstein 1954-ben halt meg. Főképpen csak az 1916-ig publikált munkáját ismerjük. Mert nem értenénk? Majd mi eldöntjük. De én nem a szerelmi levelezésére vagyok főképpen kíváncsi, hanem az érdemi munkájára! Ilyen már megjelent. |
|
Ebben a pontban tényleg áll az idő, pedig "fénysebességgel" száguld, és amint végiggondoltuk, az idő csak "kintről nézve" áll, hiszen a forrásból az esszenciális gömbök ugyanúgy ritmikusan megszületnek, és a forrás számára egyre újabb elemmel növelik azt az egydimenziós szálat, ami mind-mind "ugyanott" van, és a forrásból nézve mégis a végtelenbe nyúlik (és mégis időtlenül rövid). Ezt neveztük szinguláris stringnek. Ez az állapot ugyanúgy speciális eset, mint a téglalapok között a négyzet, vagy az ellipszisek között a kör. |
|
Itt egy olyan dimenzióforrás hullámterét ábrázoltuk, ami háromszor olyan gyorsan halad, mint ahogyan a múltesszenciái terjedni képesek. Pontosabban mondva ez a forrás 3,16E haladást mutat, és ez lesz később a teremtési varázsarány. Ez most már sokkal gyorsabb eset, mint az előző rész vektorszerkesztésén látszott (1,73E), de egy kis kegyes csalással most kihagytuk az összes lehetséges köztes evolúciós lépés levezetését, de ez a sebesség és még ennél sokkal nagyobb sebesség is létrejöhet a dimenzióforrások egymás közötti találkozásai során. Ezt én a káosz evolúciós folyamatai közé szoktam sorolni. Ebben az őskáoszban még egyelőre csak Tűz és Víz időelemek vannak, és ezek egyelőre csak potenciális lehetőségei a későbbi teremtésnek. Sokan vannak az alkalmasak, de kevesen a kiválasztottak... |
|
Az ókori szövegekben ez a Kálanága (Rudra), a farka felé rohanó időkígyó. A zsidó teremtésmítoszban is szerepel, (Lilit az időkígyó, Ádám első társa, aki ragyogó ifjakat és tündöklő leányokat szült Ádámnak) és ugyanígy megtaláljuk ezt a motívumot az afrikai teremtésmítoszokban is, de a teljesen "elszeparált" majáknál is; mint Quetzalkoatl tollaskígyót. Mi sem természetesebb, mint az, hogy mindenhol teremtői rangban. Jól figyeld meg a forrás időgömbjeinek a tágulását! Ezt szemlélve kiderül, hogy a rendszer csúcsán mindig keletkezik egy újabb gömböcske, ami azután minduntalan beleolvad a mögöttes rendszerbe. A frontális gömb még teljesen Víz típusú, mert csak egyetlen oszcillációs pillanat reprezentánsa. Ez az elszakadt dimenziógömb folyamatosan újratermelődik, és minden 1E-nél gyorsabb időrendszer előtt megtalálható. Nagyobb sebesség esetén több ilyen is megjelenik a Tűz típusú időforrás előtt. Ez a zóna nem tűz típusú, pontosabban nem olyan, mint a hátrább lévő tartományok. |
|
A folyamatosan újrakeletkező és feldagadó gömbök mindig belenőnek a mögöttes (régebbi múltat jelentő) időrendszerekbe, és itt megjelenik egy új jelenség. Az egymásba behatoló sajátidő-szférák metszetei egyúttal kettős, hármas.. stb. időrendszerek kialakulásához is vezetnek, ami azt jelenti, hogy egy-egy "helyen" a kúpos időrendszer belsejében több sajátidő van jelen egyszerre ugyanott. Ennek nagyon fontos szerepe lesz majd a későbbiekben. Azt is érdemes végiggondolni, hogy ameddig a Víz típusú rendszerek csak a legrégebbi felületük felől közelíthetők meg (mert kívül mindenhol ez az ekvitemporiális (teljesen egyidejű, egyetlen időpontot hordozó, (szinguláris) felület van), addig a Tűz típusú időrendszereknek a jelene(!) is elérhető, mert ez ott rohan a rendszer csúcsán. Lényegében mindig a saját jövőjében száguld. Ezért szerepel jövőlátó, vagy jós szinte minden teremtésmítoszban, és sok magyar népmesében is fellehetjük ezt a logikai motívumot. Lásd: Madách Ember tragédiája; Lucifer Ádámot végigviszi az összes életén, és megmutatja neki a jövőjét is. Ez lényegében a reinkarnációról és jövőlátásról, progresszióról is szól. Ha végignézünk a kúpos paláston, akkor a teljesen homogén idejű Vízfelszínnel szemben itt megszűnik az eddigi szinguláris jelleg, és a kúppalást mentén sorozatos időpillanatok találhatók. A szinguláris gömbök sorozatából egy kvantált sorozat alakul ki, amely együttesében már nem szinguláris, és nem is "pontszerű". Főleg abban tér el a Kaluza-Klein féle stringektől, hogy itt mi most nem felejtettük ki az eseményhorizontot a stringek ábrázolásából, és nekünk volt álló, szinguláris stringünk is, tehát az evolúciós folyamatunk teljesebb. A rendszer tengelyvonala (mozgáspályája) mentén ugyanúgy megvan az oszcillációs ciklusonként felvillanó forrássorozat, amelyen a forrás visszalát a saját múltjába, viszont az is érdekes, hogy az originális ("öröktől fogva létező") Tűz típusú stringeknek semmit sem tudunk a jövőjéről, hiszen azt magában hordja, így előtte nincs semmi (a számára), és a külső szemlélő számára sincs ott semmi. A rendszer (mint minden időrendszer) csak belülről létezik saját magának. Csak magához képest létezik és léteztet, mert csakis önmagából való. Ezért keleten úgy is hívták, hogy önvaló. |
|
Itt felülettel és gömbökkel modelleztük az éppen mindig aktuális első hét impulzust (egyébként baloldalon a végtelenig folytatódik a kiterjedése, és a jobbra haladó forrás is a végtelenbe tart, és végtelen ideig létezik!!). Ez a meséinkben az égig érő fa, vagy életfa. A Teremtő, akiben kialakul a zengő élet. Ez a hetes zóna roppant fontos a Teremtő teljességében, mert itt (és itt is csak bizonyos tartományokban és bizonyos peremfeltételek megléte esetén) alkotóképes a belső világa. Ezt részletesebben is vizsgálni fogjuk. Mostani tudásunk alapján a második és a harmadik zóna teszi lehetővé a teremtett világ kialakulását. Kezdetben vala a TÖRVÉNY. A teremtés törvénye. Ezt kell megismernünk. Már vannak esélyeink. Számos ehhez fűződő érdekes és bizonyító ábrát mutatunk a már elkészült és folyamatosan készülő archeológiai, misztikai, nyelvészeti, teológiai és néprajzi lapjainkon is. |
|
Előző rész
|
|
E-mail
|
ÍGE-IDŐ 9.
