ÍGE-IDŐ 30.  

Miért foglalkozunk ennyiféle, látszólag összefüggéstelen témával?

Nagyon sok levél érkezett ez idáig a kedves olvasóinktól, (eddig 150000 látogató tisztelte meg lapjainkat), amiben különféle kérdéseket tesznek fel, és egyre többen vannak azok, akik kezdik megérteni azt is, hogy a startlapunkon felsorolt szerteágazó témák miféle összefüggésben vannak egymással. Sokan csak a misztikumot keresik, de annak mélységei egyáltalán nem érintik meg őket, és még többen vannak azok, akik már ki-kikacsintgatnak a materializmus koszos lópokróca alól, de még bátortalanok, mert ott alul ugyan unalmas és levegőtlen, de azért itt kint mégiscsak az Ismeretlen van.

Már a startlapon írtuk, hogy a lapjaink nem materialisták, de nem is a megszokott értelemben vallásosak. Egyházunk egyik vonulatot sem követi. Mi hunok vagyunk, és a hunok keményfejű emberek. Konokok. Nem adják lentebb magukat divatoknak, mert ősi örökségünk messze több annál, mint amit a tudomány ma gondol a világról és az emberről. Talán inkább életet kellett volna írnom.

Van világlátásunk és világnézetünk is, no és hitünk, amit mindennél jobban óvunk. Vallásunk nincsen, mert mi nem hiszünk abban a fétisizált és bálványizált Istenben, akit ránk akarnak tukmálni. Nem elfogadjuk vagy valljuk a hitünket, hanem tudjuk Isten létét. Ami a dologban a legérdekesebb, hogy ez mégsem egy másik Istenben való hit, hanem ugyanaz, csak egészen másként. Az előző 29 lapon lényegében rámutattam az őselemekre, amelyeket mi teljesen másképpen gondolunk, mint a kor filozófusai és ideológusai. A hunok mindig az Öregisten időt és a Nagy Anyát tisztelték Teremtőjüknek. Ők a világegyetem legöregebb és ezzel legnagyobb "képződményei", és semmiképpen sem gondoljuk őket biológiai lénynek, vagy anyaginak. Még csak nem is erők, vagy energiák. Létük minden szempontból transzcendens, mert időlét. Ez végtelenül egyszerű és logikus, mert idő nélkül nincs se létezés, se folyamat. Idő nélkül nincs cselekvés vagy teremtés sem, és így nincsenek teremtési napok, se egyéb történés. Az Isten sem létezhet idő nélkül, hiszen az értelem is dinamikus folyamat. Ez vallás független tézis. Gondolatainkba nem "belefér Isten léte", ahogy egy kritikusom írta, hanem azon alapszik. És ennek ellenére reális, racionális tudomány. Hihetetlen, de mégis van ilyen. Mi mindent a világ egyetlen dinamikus eleméből, az időből gondolunk el. Ezt nevezzük Teremtőnek, így azután már a cselekvő Isten is teremtett lény, aki további teremtést hajt végre. Ebben a sorban még az emberek is benne vannak, de az életfa alsóbb ágain. Nem legfelül és nem is legalul. Középtájon. Mindez csak időből áll. De nem valami történelmi időből. Az folyamat az időben.

Amennyiben meggondoljuk a dolgot, azt is könnyű belátni, hogy az az elképzelés, amit a mai gondolkodók az időről kialakítottak, a semmi ragozása. Legtöbben az időt csak valamiféle paraméternek (pld: szorzónak vagy osztónak) gondolják, de vajmi keveset törődnek annak szerkezetével vagy struktúrájával. Még a saját definícióikat sem veszik komolyan, hiszen keverik a skaláris (irányultság nélküli) időt a vektoriális (irányultsággal és nagysággal bíró) térrel. Ez egy szimpla együgyűség, amit évszázada tanítanak.

Előző lapjainkon azt lehetett olvasni, hogy mi esszenciálisnak mondjuk az időt, ami azt jelenti, hogy az időnek beltartalma, közege van. Ez nem anyag, nem anyagi. Egyfajta erőtér. Beltartalma mert önvaló, ami arra utal, hogy az időn kívül nincsen idő. Ott a valódi üresség (van), és zárójelbe is tettem, mert ott a nincs (van) ami logikailag is paradox, de másképpen nem tudok róla írni egy földi embernek, mert fogalomköre idáig nem terjed. Minden csak az időzónáján belül, a saját időrendszerén belül van, és csak itt létezhet, mert az idő közege nélkül léte egy szempillantás alatt eltűnik a létezésből. Nem energiává vagy mássá alakul, hanem megszűnik létezni. A fény és az anyag szimmetriarendszerei csak a térben maradnak meg, ami szintén az idő leszármazottja. Nincsen külön vagy eltérő tér és idő. Az idő nem a negyedik dimenzió, hanem ő a dimenzió. Maga a kiterjedés. Egy gömb amit a semmi övez, és amin belül van valami, kívüle semmi. A valami semmiféle általunk ismert dologhoz nem hasonlítható. Mi is benne vagyunk, éltet minket, de nem látható és így nagyon nehéz felfogni létét, mert semmiféle fogalmunk nincsen róla tudományunkban. Ezt nevezzük Víznek. (Ez nem a kémiai vegyületet jelenti)

A Víz egy központi forrásból árad ki környezetébe, és fénysebességgel tágul a végtelenbe. Miután egyedül van saját kiáradásában, nem rezdül, mert semmi sem perturbálja (háborgatja). Talán azt is mondhatjuk, hogy kezdetben nem hordoz információkat. Itt egy szokatlan információtárolási módról kell említést tennünk. Az információ legmagasabb szaturációval az "n" irányú és "n" egyig terjedő amplitudójú helyzet-perturbációban tárolható. Ez magyarul azt jelenti, hogy egy fizikai pontot egyszerre akárhány irányban háborgathatunk, és ettől morgástere úgy fog kinézni, mint egy amőba, ami össze vissza nyújtogatja az állábait. Ennek gyakorlatilag végtelen variációja van. Ez a perturbációs felhő - mint moduláció - megjelenik a forrás kiáradásán is. (vagyis az előbb emlegetett amőba formai létét a végtelenbe árasztja ki. Erre már rájöttek tudósaink, és pontosan ebből ered a Heisenberg-féle határozatlansági reláció elve. Igen ám, de a szétáradás miatt ez a határozatlanság, mint a létezés transzportere (továbbítója) kiárad a végtelenbe. Ez logikailag kimaradt elterjedt tudományos elméletekből.

Kezdetben nyugalom van. A kiáradás egyenletes, mint egy műsor nélküli rádióadó. Csend van, és ez a csend kerül adásba. Az üres adás nem azonos az adásnélküli állapottal. Ha van egy URH mikrofonod és bekapcsolod, akkor (ha egyezik a sáv) annak adását megtalálhatod a rádióvevődön. Ha nem szólsz bele, akkor is megtalálod, csak akkor úgy fog megjelenni az éterben, hogy csendet sugároz, vagyis amikor rátalálsz a vevő keresőjével az adók közötti zaj, sistergés helyett egyszer csak csend lesz a vevő hangszórójában. Vagy pedig éktelen sípolásba kezd, mert túl közel vagy a hangszóróhoz a mikrofonoddal, és ettől fütyölni, gerjedni kezd a rendszer. (Az adó és a vevő együtt). Vidd távolabb, és/vagy halkítsd le a vevődet. A kis rádióadóval - az URH mikrofonnal - menj egy kissé távolabb, és még mindig csend lesz a vevődben. Most kapcsold ki a mikrofont. A vevő sistereg. Kapcsold vissza. Elhallgat a sistergés. Nos, ehhez tudom hasonlítani az időforrást, amelyet még nem háborgat semmi. Ritmikus kiáradása van, de nincs a rezgésein információ.

Ekkor még nincs anyag vagy fény. A sötét csend végtelensége "idősen időtlen", mert semmit semmihez mérni még nem lehet. Metrikáinknak még semmi értelme sincsen. Lucus a non lucendo. (A sötét nem világít). DE már van valami, amit valaminek nevezhetünk. Ma a bizonytalan létezési határozónk ad magyarázatot erre. Azért írom ilyen furán, mert tartalmazza a szó az igei állítmányt is. VALA-MI. Két ilyenünk van, és míg az előbbit tárgyakra, és személytelen dolgokra használjuk, addig a VALA-KI szavunkat személyekre vonatkoztatjuk. Ebben mély logika van, mert a távoli megfoghatatlanra is azt mondjuk, hogy valami, és a közeli megfoghatónak és embernek gondolt személyekre valakit használunk. A vala kissé régies, de mai kifejezéssel élve azt jelenti: VAN. AN az eget jelenti. A VA szótag a V és az A együttese. Ez a két teremtőt jelenti együtt. A van igei állítmány az égi V-t jelenti. Azért mert ő a lét kezdete és alapja. A mi V vagy A betűjelünk már csak síkmetszet a valóságról. A LA a Napot jelenti. NA és AP együttese. A NA a női minőség, ameddig az AP (PA) a férfiminőség. Ez nem biológiai értelmű!! A spint, a csavarodást jelenti! A kettős minőség a tér és a fénykvantum struktúrális szerkezetéből ered. Erről az ablak 15 lapon írtam. Ezért az anya és az anyag szavunk összecsegése. Az anyag balos vagyis női csavarodású valami. Az antianyag ennek tükörképe, vagyis férfi jellegű. Az jobbos. Ez a ki és mi szavunkban is benne van. Elgondolkoztató, hogy az általunk alig tanulmányozott maori nyelvben a ki, kifelé; KI WAHO. Az, hogy a VA angolos dupla V-vel lett írva, semmit sem számít. Mi azt is úgy olvassuk, mint a másik V-t. Az még izgalmasabb, hogy a Napot és a naptári napot is egyformán nevezik; RAA, vagyis RÁ, mint ahogyan Egyiptomban (Hikszosz óm) neveztük a Napistent. Ez Óceánia más nyelveiben is megtalálható, mert sokezer kilométerrel északabbra Hawaii-n is RAA a Nap neve. De a napost (napfényest) már így mondják; LA. Hawaii Ataisz maradványszigete. Az északi végében feküdt. A lak, lakos szavunk ezzel a szóval rokonságban. Az ik leszármazott. Nos akkor mit is jelent a lakik? Hogy a ház leszármazottai lennénk? Nem. A La leszármazottai.

Nos, ezért van nyelvészeti tanszékünk és kutatásunk. Erről olvashatsz a BÁBEL lapokon. Ezen az úton még sok hiányzó logikai részletre, elemre rátalálhatunk. Ugyanígy foglalkozunk a nyelvészet egy másik furcsa ágával is, a számmisztikával, amelynek szintén kiegészítő szerepe. A nyelv és a nyelvészeti matematika nagyon izgalmas összefüggéseket mutat. Erről olvashatsz a TAMERLÁN lapokon. Mindez szorosan hozzátartozik az energiakutatáshoz. A kiszáradt fa nem hoz hajtásokat. Mert halott. A bürokrata vagy a dogmatikus akadémikus ilyen kiszáradt fa. Forma tartalom nélkül.

De térjünk vissza még egy gondolatra Hawaii-ra. A beszédhang Havaii nyelven RAO. A hang pedig REO. Az ó pedig a kiáradás, a körben terjedés megtestesítője az abc-ben. Az A és a V párja. Az Ó és az A teremti meg a megfogható világot, az anyagot, az anyagi részecskéket. És hogy-hogynem a másik őselemet a Földet éppen így hívják hawaii nyelven: AO. A nyelv tehát egy nagyon ősi, de nagyon logikus világkép elemeit hordozza. Honnan ered? A Hawaiiak, és még nagyon sok nép azt állítja, hogy az égből jött tanítóktól tanulták. A materialisták pedig kigúnyolják őket. Erről az égi kapcsolatról szólt két előző lapunk, a 24-es és a 25-ös lap. Ezért indítottuk az UFO-kutatási csoportot.

Vagyis egy kis nyelvészkedéssel megtudhattuk, hogy miből is áll az anyag, esetünkben a "Föld"-elem. Biztosan tudják, hogy mit is beszélnek, mert a Holdat MARAMA névvel illetik, de a holdfényt úgy mondák, hogy ATA-RAU. És itt az U-hangzóval belépett egy másik, egy alsóbb fraktális szint a rendszerbe. Nem lehet kétséges, hogy rokonnépet találtam a világ túloldalán, mert a hónapot is MARAMA névvel illetik. Vagyis ugyanúgy holdhónapokban gondolkodnak, mint elődeink. Valamikor nem az év volt a lényeges, hanem a holdhónap. Ez mindenki számára könnyen elérhető és viszonylag pontos időszámítást tett lehetővé, mindenféle technikai vagy csillagászati ismeret nélkül is. Teleholdtól teleholdig. A hónap jelentésű MA-RA-MA így, választójelekkel van a szótárukban, vagyis a szótagoló - analizáló elv is jónak látszik. A mondáinkban a Hold a Nap felesége (és nem a Földé!) és ebben is női identitású. A Holdistennő. Eredetileg nem a Föld társa volt, hanem úgy érkezett a külsőbb univerzumból. A hawaii nevében benne is van RÁ, a Nap. A sok ezer kilométere fekvő indonéziai maorik (ők a már csak kis számban (400000) élő őslakók) ugyanúgy nevezik a Holdat és a Napot és a hónapot: Marama és Raa, no és; marama. A Holdnak nincs önálló fénye, csak a Nap fényét veri vissza.

Mi nem vagyunk nyelvészek, és nem is használjuk a nyelvészetben szokásos módszereket. Mi csak a logikát keressük a nyelvekben. Nézzük meg hát a kínai szótárat! A Hold jüé, vagy jüé ljáng. A hónapot is jüé-nek nevezik, de a Napot, az égitestet eltérően t'áj-jáng-nak és zsé-nek is nevezik és a zsé naptári napot is jelent. A jang bárányt is jelent, de oxigént is (levegő), és alak, forma, minta értelmű is. A jáng a férfierő, a jin pedig a női. Másik jelentésük Nap és Hold. Ez bizony nagyon összecseng a mondáinkkal. Nos, ezért van saját monda és mesekutató csoportunk. A t'áj-t'áj valami olyat jelent a kínaiban, hogy nagyságos asszonyom. Vagyis a t'áj-jáng ugyancsak a férfi és a női princípium együtt. Teljesen más szavakkal mondják a kínaiak és a többiek, és mégis ugyanaz a világkép. Vagyis nem jövevényszavak, hanem "jövevénylogika".

Miután történelmi feljegyzéseinkben a mostani Holdunk valamikor nekiütközött a Földnek, és ettől a Föld kérge repedezetté vált, és a katasztrófa szinte teljes pusztulással és eljegesedéssel járt, a marginális létbe szorult emberiség maradványainak tudása is komoly mértékben csökkent. De megmaradtak a népek nyelvei, amelyek csalhatatlanul megőrizték a valamikori tudásuk magvait.

Mindez csak játéknak tűnhet, és értelmetlen belemagyarázásnak, de mégis azt állítom, hogy ezek a népek valamikor sokkal átfogóbban voltak tisztában az teljes univerzummal, mint azt ma gondolhatnánk. Mi csak a Föld és a Levegő elemmel foglalkozunk (anyag és energia), mert a másik kettő számunkra egyelőre műszeresen mérhetetlen, így azután elméleti megközelítését is értelmetlenségnek tartjuk mai rohanó és haszonleső világunkban. Pedig a haladás záloga a továbbhaladás. Erre a mai materialista szemlélet már teljességgel képtelen. Rombol és rabol.

Fiataljaink útkeresők és nagyon sokan reménytelenek. Reménytelenek, mert látják, hogy se a tanulásnak se a munkának már nincs meg az igazi becsülete. Juppykat nevelünk ezrével, tízezrével, akik egyre fondorlatosabb pszichológiával igyekeznek elsütni nekünk azt a több évtizedes kacatot, ami már kiszorult a katonai titkosításból, vagy már máshol betiltották. Lényeg a gátlástalan haszon.

Kezdünk kifogyni a hagyományos energiaforrásainkból, és mindent megtesz a világ, hogy megmaradjon annál, amit már csak utolsó szalmaszálnak lehet neveznünk. A szén és az olaj belátható idő után elfogy. Az atomenergia pedig túl veszélyes üzem, és hulladékai 10000 éveken át veszélyesek maradnak. Ez eléggé sötét jövőnek látszik. Ha a technikánk és a tudományunk nem követi a népszaporulatot, akkor újra háborúkat kell indítani a maradékok maradékainak a megszerzéséért is. Ennek mellékes értelme éppen a népirtás, amit szemforgató módon, vérmocskos cinizmussal "etnikai tisztogatásnak" neveztek el a bűnösök.

Az a megalapozott logikájú létfilozófia, amelyet örököltünk, és most korszerűbb eszközökkel módunkban van kutatni, éppen erre keres gyógyírt. Már egészen biztosak vagyunk abban, hogy vannak kiutak abból a mocsárból, amiben az emberiség kóborol. Maga az anyag is rengeteg lehetőséget kínál, és sokkal ártalmatlanabb módon is lehet energiát nyerni annál, mint ahogyan napjainkban tesszük. Az éghető anyagok elégetésével csak igen kis része szabadul fel az anyagban nagyon nagy mennyiségben raktározódó fénynek. Ezt napjainkban fosszilis energiának nevezzük. Az elnevezés roppant találó, mert ez ez energia valóban nagyon ősi napenergia, ami ott lapul minden anyagban. Bármiben. Ez fény. Nem ott keletkezik, hanem benne van az anyagban. Ősidők óta. Nem a kémiai kötésekben, hanem az anyagban. Az égés végtermékei ketten együtt kisebb energiaszinten vannak, mint a kiindulási anyagok. Ez ugyanígy van az atomreaktorban is, és a tábortűzben is. Az atomreaktorban nem is kémiai átalakulás zajlik, hiszen az egyik kémiai elemből egy másik elem torzója keletkezik. Ez ugyan nem a hagyományos értelemben vett égés, de itt is ugyanúgy az energiaszint különbségi fény szabadul fel az atomokból. Egy átlagember ijesztőnek látja ezt a tudományt, pedig ha összedörzsöli a két kezét az is felmelegszik, vagyis ott is fény szabadul fel. Súrlódási hőnek nevezték el, pedig ez is atomfizika, hiszen a dörzsölés során torzuló felületi elektronhéjak atommagjaikra való visszahatásáról van szó, amelyek együtt torzulnak az elektronjaikkal, miután minden elektronnak megvan a saját protonja. Minden inzultus - ami az elektront éri - visszahat arra a protonra, amelyhez tartozik. Ezért minél erőszakosabban torzítjuk a külső elektronpályákat, annál több fény szökik ki az atomból a környezetbe. Ez természetesen egy energiátlanabb atomállapothoz vezet, ami akár az atom környezetéből való kiszakadását is eredményezheti. Azt mondjuk erre, hogy kopik, kenődik. Vagy sokáig fárasztva eltörik. Ezt a folyamatot szintén melegedés kíséri. Ugyanezért.

Az a képernyő - amin most mindezt olvasod - szintén azért ad fényt, mert a képernyőd belső felületén használt "fénypor" kristályaiba a monitorodban előállított nagyfeszültség által felgyorsított elektronsugár elektronjai csapódnak hatalmas sebességgel. Ez fényt és egyéb számodra nem is látható sugárzásokat kelt a monitorképernyő egy parányi kis pontjában. Ekkor sajnos röntgensugárzás is keletkezik, ami káros az egészségre, amit jól agyonsumákoltak a képernyőgyártók, mert az igen elterjedt képernyők a televízióban is ugyanúgy működnek. A képernyőmre az van ráírva, hogy "low radiation" (alacsony sugárzású). Jó vicc! A régebbiek tehát "high radiation" kategóriába tartoztak. Csoda, hogy nem fényképezték rá a csontvázamat a könyvszekrényemre...