|
Zenei kulcsok 3
Igen, igen! Ez a fénymag jele! Az időfizikában így ábrázoljuk a fénymagot.
![]()
9. ábra fénymag
A két ábra egy és ugyanaz, de meglehet, hogy ez egy
térbeli alakzat árnyképe, mert a mi világunkat árnyékvilágnak is
nevezik. Talán még a fénymag keletkezési útja is egyezik a violinkulcs rajzolási irányával. Ő a tér előtti létező, aki létrehozza a teret és a mi általunk látott fényt
is, ami szintén téridő természetű, és nem elektromágneses.
9b ábra.
A magyar királyi jogar végén látható a szent ábra a fénymagról,
az összefonódott fél-dimenziókkal
Megfejtettük nagyon egyszerűen a formát. De honnan kapta a nevét? G kulcs.
Minden, ami létezik hullámokban terjed. A hullámok terjedése rezgésbe hozza a többi létező forrást. Ami létezik rezeg, az hangot ad ki magából, ebből következik: a világegyetem sok- sok hang eredője, hangok összessége. A föld hangját, rezgését már megállapították. Sőt tudják a naprendszer bolygóinak a hangmagasságát
is. Ha valaki tudja hol szerezhető be ez az anyag, írja meg nekem. Köszönöm. Én csak a föld hangját ismerem, egy nagyon mély G hang. Nem érdekes? Nem tartom véletlennek. Egyébként is tudjuk már nincsenek véletlenek. Gondoljunk bele, ha valamivel vagy valakivel egy húron akarunk pendülni, már benne van a közmondásban. Vagyis fölvesszük az alaprezgést, a G hangot, így vagyunk harmóniában a bolygónkkal, a föld anyával. Innen kapta a nevét a G kulcs.
Itt van egy nagyon fontos kitérő, ami alátámasztja az elméletemet. Milyen hangra hangolnak ma a zenészek egy zenekarban. Az A hangra. Egy zenész megadja az A magasságát és ugyanarra az A-ra hangolja mindenki a ő A hangját. Ha sikerül a hangolás tiszta hangzású koncertre számíthatunk, ha nem sikerül a hangolás valószínűleg hamis hangokra, hangzásokra készülhetünk föl.
Az A hang, amire ma hangolunk egy egész hanggal magasabban, vagyis két félhang távolágra
helyezkedik el a G hangtól. A következő ábrán a pirossal bekeretezett részről van szó.
10. ábra G-A
A hangmagasság, amire ma hangolunk 441-446 Hz távolságon belül van. Természetesen ha az egyik hangszer 441 Hz-re a másik 445 Hz-re hangol biztosak lehetünk benne hamis lesz a közös produkcióra. Mindkettő az A hang, de az egyik magasabb a másiknál.
A zenekarok általában 442 Hz-re szoktak hangolni, ez a magasság kényelmes a hangszereknek. Ha valaki egyedül, tehát szólóban játszik szereti a hangszerét magasabbra hangolni 444-445 Hz-re. Ez azért van , mert a magasabb hang fényesebben szól és gyorsabbnak, virtuózabbnak tűnik az előadása is.
Sokat gondolkodtam miért az A hang, miért nem a G hang? Hiszen a G logikusabb lenne. Aztán jött a válasz.
Vannak együttesek, akik régi zenét játszanak korábbi évszázadokból. Ehhez sokszor használnak régi, korabeli hangszereket a hangzás és a hangolás miatt. Én is, mint hárfás többször találkoztam hasonló problémákkal. Egyik koncertemen
G. F. Händel Saul oratóriumát adtuk elő. A karmester ragaszkodott hozzá, hogy az akkori hangmagasságban szólaljon meg a mű.
Két lehetőségem volt: vagy lehangolom minden húromat egy fél hanggal lejjebb, vagy áttranszponálom a szólómat egy fél hangtávolsággal lejjebb. Természetesen a transzponálást választottam, hiszen a húrok áthangolása akár egy hét munkája is lehetett volna. A fizika törvénye szerint a húrok feszültsége, amit már évek óta megszokott, nehezen vett volna föl más feszességet, rezgést, magától visszament volna az ő megszokott magasságára.
Azonkívül tönkre mehet a húr is, rosszabb esetben a hangszer is károsodik
NEXT
 TOVÁBB
 
|
