Das Wohltemperierte Klavier

„Temperált zongora”

A prelúdium fejezetben már foglalkoztunk a temperált hangrendszerekkel. Az oktáv 12 egyenlő félhangtávolságra való fölosztását jelenti, aminek előnyei, és hátrányai is vannak. Mindig vannak emberek, csoportok, akik vagy az egyikre, vagy a másikra esküsznek. Meggyőződésem, hogy mindkét oldalnak vannak igaz, és kevésbé igaz elgondolásai. A kettő kiegészíti egymást. Feladatomnak tartom rávilágítani egy pár nagyon fontos összefüggésre a temperált hangnemek és az időfizika között. A temperált hangrendszerben 15 dúr, illetve 15 moll hangnemet használunk. Ez összesen 30 hangnem. A következő ábrán jól lehet látni elnevezésüket, előjegyzésüket.

1. ábra

A következő ábrán a kvint –kör segítségével mutatom meg a hangnemeket, ahol már nagyon érdekes dolgokat fedezhetünk föl.

2. ábra

Itt már több mindent meg kell magyarázni. Hogyan jöttek létre a hangnemek? A temperált hangrendszerben a dúr és a moll skálákat használjuk.

Ez egy dúr skála.

3. ábra

Az ábrán látható hangsor, hangnem neve C-dúr, látjuk nincsen előjegyzés, és megmutatja, hol vannak egész, illetve félhangtávolság lépések. Az e-f és a h-c lépés félhangtávolság, a többi, pedig egészhang távolság. (Az egészhang távolság két félhangtávolságnak felel meg.)

Minden dúr hangsornak van egy moll párja.

4. ábra

Mint látjuk, itt sincsen előjegyzés, ez a C-dúr párja az a-moll. Ha jól megnézzük az ábrákat, észrevesszük hogy mindkettő ugyanazokból a hangokból áll, csak máshol kezdődnek el. A különböző hangnemek úgy jöttek létre, hogy az oktávot felosztott 12 félhangra építették föl ugyanezt a dúr, és moll hangsort. Az érdekesség az, hogy az előjegyzések a hangnemekben a kvint távolsággal növekednek. A kvint az ötös távolság a zenében. A # hangnemek a C-től fölfelé számolva, a b-s hangnemek, pedig lefelé számolva, kvintlépésekben változik. A korábban föltett zongorabillentyűzeten ti is leellenőrizhetitek, a jobb megértés miatt. Ezért is nevezik kvint-körnek. Miért beszéltem először 15-15 hangnemről, aztán pedig 12-12 hangnemről? A kvint-kör ábrája nagyon szépen megmutatja. 3dúr, illetve 3 moll hangnem enharmónikus másik 3 dúr, illetve 3 moll hangnemmel. Az enharmónia fogalmát már tisztáztuk korábban, ha nem emlékeznétek, nézzétek meg a preludium fejezetben. Enharmónikus hangnemek: Cisz-dúr Desz-dúr; aisz-moll b-moll; Fisz-dúr Gesz-dúr; disz-moll esz-moll; Cesz-dúr H-dúr; gisz-moll asz-moll. Így jutottunk el arra a következtetésre, hogy 12 dúr, és 12 moll hangnemet különböztetünk meg a temperált hangrendszerben. Most nézzük meg az időfizikai megfelelőit. A 12 dúr hangnem a 12 tűzjel. A 12 moll hangnem, pedig a 12 vízjelet képviseli. 12+12=24 a Vének Tanácsa. 24 kerub tartja fönn a világot. Ők az első teremtmények, az első fiai, leányai Istennek. A tűzjelek a „fiúk”, a dúr hangnemek, a vízjelek a „leányok”, a moll hangnemek. Minden kerubnak, minden hangnemnek más a karaktere, a feladata, de ne felejtsük el minden kerub, minden hangnem ugyanabból az „egyből” származik. Istenből. A hangsoroknál is megmutattam, mindig ugyanazokról a hangokról van szó, csak máshol kezdjük el. Erre nagyon jó példa a szolmizáció, ugyanis minden dúr hangnemet el lehet énekelni a dó, ré, mi fá, szó, lá, ti, a moll hangnemeket, pedig a lá, ti, dó, ré, mi, fá, szó hangokkal. Mivel minden hangnemnél maradnak az eredeti hangsor fél- egészhang távolságok, így minden hangnemben ugyanúgy kell énekelni. Erre találták ki a szolmizáció rendszerét. Nagyon megkönnyíti a kottából való olvasást.

Minden kerub, minden hangnem egy új világot hoz létre, felelős érte, és természetesen kapcsolatban vannak egymással, vannak közös feladataik. A zenében úgy tudom értelmezni, amikor egy darabon belül hangnemet vált a zene, zenei megnevezése, modulál. A kerubok triális, hármas lelkek. Hol mutatja meg ezt a kvint-kör? 3 enharmónikus hangnem van! 3x24=72 Ezt a számot talán már többször hallottuk, ugyanis ennyi kerubot emlegetnek. A hármas lélek azt jelenti, hogy egyszerre 3 működésben levő jelenléte lehetséges, természetesen ennek több feltétele van, és igen komoly törvényekkel jár együtt.

Az egymást követő hangnemek kvint távolságra kezdődnek egymástól. A kvint a tér jele. A tér, a következő tértől, a következő hangnemtől 5 távolságra, 5 lépésre van. Minden hangnem 7 hangból áll. Egy világ elkészítéséig el kell jutni a fény létrejöttéig, az pedig a 7-es egység. Most egy nagyon érdekes összefüggésre hívom fel a figyelmeteket. A prelúdium fejezetben hosszasan foglalkoztam a tritónusz fogalmával. A tritónusz, a szűkített kvint, a szűkített „tér”.A tér kilépési pontjainál találkoztunk ezzel a hangközzel. Nézzétek meg a 2. ábrát, a kvint-kört. Vizsgáljuk meg a legbelső körben levő hangokat. Milyen hangok vannak egymással szemben? H-f,eisz; fisz-c,hisz; cisz-g; gisz-d; disz-a; b,aisz-e. Mind-mind tritónusz távolságok. Ezek (lesznek) a kilépési pontok az egyik térből a másik térbe. A következő ábra igaz nem a temperált rendszert mutatja, hanem a templomi C-dúr hangsorokat, de számunkra nagyon kifejező, nézzétek meg.

5. ábra

Mintha egy időfizikai ábrát látnánk magunk előtt. Ami nagyon izgalmassá teszi a dolgot, az egymással szemben levő hangok: c-gesz,fisz; g-desz; d-asz; e-b; h-f; szintén mind tritónusz távolságok. A C hanggal függőlegesen lefelé 2 hang áll. Ez a két hang enharmónikus egymással.(fisz-gesz) Pontosan ez a két hang adta meg a prelúdium fejezetemben a tér két kilépési pontját. A háromszög Isten jele. Itt szeretném megmutatni Kisfaludy György ábráját, ahol megmutatja a tér és a két hipertér összekapcsolódását.

6. ábra

Minden hatodik lépés a térben kilépési lehetőség a hiperterekbe ugyanúgy, mint az 5. ábrán. Minden 6. lépés egy újabb tritónusz távolságot ér el. A 6. ábrára még nagy szükségünk lesz a bizonyításoknál.

Erre a 24 különböző hangnemre írt J. S. Bach két kötetet. Wohltemperiertes Klavier I. II.

Magyarul: Temperált zongora I. II. Az első kötet 1722-ben a második 1742-ben lett kész. Pontos dátumot nem tudunk, mivel Bach életében nem nyomtatták ki a két kötetet. Az első kötet úgymond kézről-kézre terjedt. Az évszámokkal csak azt akartam tudatni, hogy nem egyszerre íródott a két kötet. Mindkettőben 24 prelúdium, és 24 fúga tétel található. Tehát az összes temperált hangnemre komponált egy prelúdiumot és fúgát. Azt is írhatnám, megformálta, lekottázta Bach a 24 kerub „világát”. Ezeket a darabokat az akkori zongorára komponálta, neve: klavikord ( Klavichord). Ezeken a hangszereken természetesen nem volt olyan sok lehetőség, mint a mai zongorákon, Bach nem is volt igazán megbékélve a dologgal. Szerintem mást hallott a fejében, mint az akkori hangszereken el lehetett volna jól játszani. A másik pedig, abban az időben több fajta frekvenciát használtak országonként is, de hangszerekként is. Ez nagyon megnehezíti annak a dolgát, aki valóban Isten, és a Teremtő frekvenciáját hallja. Gondolkoztam is rajta, bizonyára ez az egyik oka, hogy Bach bizonyos hangnemeket kihagyott, mivel tudjuk 3-3 enharmónikus hangnem van. Csak egyet hagyott meg: esz-moll disz-moll. Ennek még nagyon fontos szerepe lesz a jövőben. Mostani vizsgálataink alapján nagy valószínűsége van annak, hogy a Teremtő rezgése (frekvenciája) a disz (esz) hangon található. Ezt most nem fogom tovább boncolgatni, mivel még nincs elég adatom hozzá, ugyanakkor mindenképpen egy külön fejezetben kell a Teremtőről beszélni. Mutatok nektek egy klavikordot, ezen a hangszeren játszották annakidején ezeket a darabokat.

7. ábra

Többféle kéziratos kotta létezik a temperált zongora köteteiről, több helyen gondosan őrzik őket. A kiadott nyomtatott kották számításaim szerint 90-95%- ban megegyeznek az eredeti kottával. Amiket megváltoztattak a kottában, nagyon becsületesen megírják a kötetek utolsó oldalain, így nyugodtan elkezdhettem a nyomtatott kottával dolgozni. Bízom benne, ha olyan tételhez érkezem, ahol szükséges lesz az eredeti, elémteszik. A kutatást azzal kezdtem, hogy összeszámoltam a két kötetben, a 2x24 darabban előforduló ütemek összegét. Az első kötetben 2087 ütem, a második kötetben pedig 3029 ütem van. A második kötetben van egy fúgatétel, az e-moll fúga, ahol két olyan variációt adnak meg, ahol az ütemek száma nem egyezik meg. Így a második kötetben két különböző számot kaptam. 3029, és 3044.

2087+3029=5116

2087+3044=5131

Mindenféle számolgatásba kezdtem, mire egy nagyon érdekes összegre jutottam. Elosztottam Bach számával, a 14-es számmal, gondolva a Teremtő „vicceire”.

5116:14=365,4285714

5131:14=366,5

Hát nagyon elcsodálkoztam, hogy az év napjait kaptam meg. Sőt, megvan a szökőév is! A tizedes jegyek nem egyeznek pontosan a csillagászati tizedesekkel, véleményem szerint azért nem, mert ez volt az eredeti terv, gondolom ebben a teremtési korszakban. Most a 6. teremtési korszakát éli a Föld. Az idők folyamán sok minden történt a Földdel, a Földön, ami megváltoztatta a keringését, és a pályáját. (Gondoljunk csak a piramisokra) Ezután megnéztem a két szám aranymetszéspontját.

5116x0.618=3161,688

5131x0.618=3170,958

Nagyon érdekes módon pontosan arra az e-moll fúgára esik, ahol a két különböző ütemű lehetőséget kínálják föl. Azért ha jól megnézzük, itt is előttünk van a Teremtő forrás egyik legfontosabb száma, a 316. A 3161,688-as aranymetszéspont első 3 száma.

A 3161,688. ütem pontosan a második kötet e-moll fúgájának a 61. ütemére esik. A másik aranymetszéspont, a 3170,958 pedig ugyanennek a tételnek a 70. ütemére esik. Minkét esetben megegyezik az aranymetszéspontok 3.-4. száma az ütemek számával. 61, és 70. Kiszámoltam a két aranymetszéspont közötti különbséget. 3170,958-3161,688=9,27 Hát a 9-ces szám sem lehet véletlen, hiszen már az előző fejezetben is az aranymetszéspontoknál többféle módon jelölte a nemtér-nemidőt.

Igen sok gondolatom támadt, mit rejtenek a tételek egyenként. A Földnek már egy igen fontos adatát kaptuk meg az ütemek számából. Tételenként új, és új információkat fogunk megkapni. Tehát minden hangnem egy prelúdium, és egy fúga tételből áll. A prelúdium szerepét már elemeztük az előző fejezetben. A legfontosabb funkciója: bevezetés Isten világába. A fúga szerepét egy későbbi munkámban fogom megmutatni, most annyit elárulok, a fúga működése, fölépítése megegyezik a tachion mozgásával, szerkezeti világával. Ebben a fejezetben szeretném az első kötet legelső tételét, a C-dúr prelúdiumot elemezni.

C-dúr prelúdium

Nézzük meg a kottáját.

8. ábra

A C-dúr prelúdium a klasszikus zenében az egyik legismertebb darab. Vajon miért? Első ránézésre még a laikusnak is föltűnik, olyan nagyon egyforma mozgás van végig, nincsen igazából nagy változás, egyszerű a kottakép. El is árulom, egy pár zongoraóra után, bárki el fogja tudni játszani. A mű zenei elemzése több helyen megtalálható, én elsősorban az időfizikai elemzéssel foglalkozom. A darab 35 ütemből áll. Ez a bizonyos monoton mozgás 32 ütemen keresztül játszódik le. A 33. és a 34. ütemben hasonló, de mégis másfajta mozgást vehetünk észre. Az utolsó, a 35. ütem egy álló akkord, ő a már előző fejezetben is sokszor említett megérkezés a gyémánt valóságba, megérkezés a Teremtőhöz. A 32 ütemet külön is kell értékelni és a maradék kettőt is. A magyarázatoknál nézzétek a nyolcas ábrát, a kottaképet, és a hatos ábrát, a tér és 2 hiperteres képet. Bármilyen furcsán hangzik a két ábra ugyanazt mondja el. 32 ütemen keresztül minden ütemben 16, a tartott hangokkal együtt 18 hang van. (A tartott hang szerepét is tisztáztuk már.) A 6-os ábrán számoljuk össze a körökkel jelölt forráspontokat. Pontosan 16 pontot, mint minden ütemben pontosan 16 hangot találtok. Ennyi párhuzamos univerzum létezik. A kottában elég, ha csak az első ütemet nézitek, ugyanis 32 ütemen keresztül ugyanaz a mozgás van, csak más-más hangokkal. Az első 8 hang pontosan megegyezik a második 8 hanggal. A tartott hangokkal ugyanez a helyzet: 9 hang+ 9 hang. Tehát minden ütemben kétszer ugyanazt a formát találjuk meg. Ennek az egyik jelentése, hogy léteznek párhuzamos univerzumok, és mind itt van egy helyen, de egymásután léteznek. A másik: a keltő források ide-oda rezgést végeznek, és ez egy „ellenütemben” létező túlvilágot hoznak létre. Ott antitér, antianyag, antifény van. Tehát van a mi világunk, és van az antivilág. Nem egyszerre, hanem ellenkező ütemben, úgy, mint a kottában, minden ütemben megismétli önmagát. Az első 8-9 hang a mi világunk, az ütem második fele pedig az antitér. Ez is egy bizonyíték, hogy a kettő szorosan összefügg, egyik élteti a másikat, mennyiségben, minőségben mindkettő azonos. Csak az egyik tér, a másik, pedig antitér. Most vizsgáljuk meg az első 9 hangot. Az első 5 hang különböző, tehát más-más hangok, a 6. 7. 8. hang pedig a 3. 4. 5. hang megismétlése. Ebben a következőt látom. Az első 5 hang a teret jelképezi, nézzük meg a hatos ábrát, minden univerzum egytől ötig váltogatja a dimenziószámát, és mindig 5 forrás van. A 6. 7. 8. hang pedig a fotinó születését jelképezi. Azért egyforma a 6. 7. 8. hang a 3. 4. 5. hanggal, mert a fotinó a térben született tér. Innen is láthatjuk, hogy minden egyvalami dologból, az időből jött létre. Ezért van az ismétlés. A fény szimbólumát eddig a 7-es számmal jelöltük. A 8-as szám mögött a következőt kell tudni: a fénynek is van egy nemtér- nemidő rétege, ugyanúgy, mint a térnek. Ez jelöli a 8-as számot. Az átkötött 9. hang pedig a térhez kötődő nemtér- nemidőt mutatja. Ezt látjuk is, hiszen a 2. hangnál van az átkötés, ő pedig még a tér hangjaihoz tartozik. Tehát 16 párhuzamos univerzum van, viszont a vele keletkezett 16 antitérrel együtt 32 világról beszélünk. Milyen érdekes a C-dúr prelúdiumban 32 ütemen keresztül megy ezafajta mozgás. Mivel minden ütemben kétszer ugyanaz ismétlődik meg (tér-antitér), összesen 64 ugyanolyan mozgást számolhatunk össze, csak mindig más-más hangokkal. A világ keletkezésekor egy másik ugyanilyen univerzumrendszer is létrejön, tehát 2x32=64 univerzum létezik. Az egyik rendszer az Anyában, a másik pedig az Atyában jön, jött létre. Ezt jelképezi a 33. és a 34. ütem. A mi világunk az Anyában keletkezett, a tükörvilág pedig az Atyában van. Itt szeretném megemlíteni, sok zeneszerzőt ihletett meg Bach C-dúr prelúdiuma, olyannyira, hogy új darabot komponáltak erre a darabra meghagyva a prelúdium hangjait. Mindnek a címe: Ave Maria ( Üdvözlégy Mária). Igen, mindig tudták, hogy ez egy nagyon értékes darab, dokumentum. Az is igaz, hogy mi az Anyában keletkeztünk. Itt viszont az egész univerzumrendszerről van szó. Ave Univerzum!

Az első 32 ütemben pontosan 512 hang szerepel, az átkötött hangokkal pedig 576. Számoljuk ki a különbséget. 576-512= 64 Pontosan ennyi univerzum létezik. Az 512 egy igen fontos szám. Pontosan a 9. lépés a kettes hatvány elágazási rendszerében. (1,2,4,8,16,32,64,128,256,512). Ez pontosan az idő „felhasadása”. A kilencedik lépést pedig a nemtér-nemidővel lehet összekapcsolni. Már beszéltünk ma a kerubokról, Isten után ők az elsődleges felelősek az univerzum fönntartásáért. Ezek a teremtmények 4 mikronos lelkek. Ők az úgynevezett nagy lelkek. Ezeknek a lelkeknek pontosan 512 „csápjuk” van. Ez a mű 4/4-ben íródott. Ez az ütemmutató. Ez jelentheti a 4 világot, de a 4 mikronos lelket is. Viszont 4+4=8, tehát a fény, 4x4=16, a 16 világ. Nézzük meg az 512-es szám aranymetszéspontját. 512x0.618=316,416

Már nem is csodálkozunk. „Kettőt ütünk egy csapásra.” 4,16 teremtési sebesség, 3,16 a Teremtő forrás paraméterét takarja fénysebességben. A 34. ütem végéig 544 hang van, átkötött hangokkal pedig 614. Fordítsuk meg ezt a számot. 416. Ez is a Teremtő „huncutkodása”? 544 számmisztikai jelentése: Apa+ Anya, a nirvána gyémánt kulcsa.

A 33. ütem az Anyát, tehát a mi világunkat, a 34. pedig az Atyát jelképezi. 33 Jézus jelenlétét adja, ezért ő a mi univerzumunk.

Többfajta elemzést végeztem el, megvizsgáltam külön-külön minden ütemben milyen hangok szerepelnek, és pontosam minden hangból hány darab van. Tehát az első ütemben 3C, 3E, és 2G szerepel, természetesen kétszer, mivel megismétli önmagát, tehát 6C,6E,4G. Ez három fajta hangot jelent. Az azonos elnevezésű hangokat egy csoportba vettem akkor is, ha egy másik oktávban szerepel. Minden oktáv C hangja 1C-nek felel meg. A következő ábrán megmutatom az első 32 ütem összegzését, az univerzumrendszer összegzését.

9. ábra

A piros számok jelölik hány fajta hang szerepel. Ahogy látjuk, a 3-as és a 4-es szám váltogatja egymást egy kivételével. Egy darab 5-ös számot vehetünk észre. Ez pontosan a 28. ütemre esik. Mit jelent ez? Mint már tudjuk, az első 32 ütem a 64 univerzumot írja le. Mi most a Föld nevezetű bolygón élünk. A Föld az univerzális galaktikus atlaszban a 28. bolygó számozást viseli. Szépen meg lett jelölve az ötös számmal a 28. ütem. Szerintem, ha legközelebb adatokat küldenek a Földről a földiek a világűrbe abban a reményben, hogy földönkívűliek egyszer majd megtalálják, elég lenne ezt a rövid kottát átküldeni, hiszen ezzel a dokumentummal pillanatok alatt megtalálják a Föld nevezetű bolygót.

Elkészítettem egy másfajta rendszert is, megszámoltam a lépéstávolságokat. Ez a következőképpen történt. Mivel a félhang távolság a legkisebb, ezért ezt vettem alapul. Minden félhang egy lépésnek felel meg. Pl. az első hang a C, a második hang pedig az E. A C-E távolság 4 lépés fölfelé. A következő ábrán mutatok egy pár ütemet a távolságokkal.

10. ábra

Most csak a végeredményt közlöm veletek, külön vizsgáltam a 32 ütemet, és a 35 ütemet. A 32. ütem végéig 3491 lépéstávolság van, a darab végéig pedig 3716 ugrás van. Első ránézésre nem mondott sokat ez a két szám. Aztán elkezdtem gondolkozni, hogyan kaptam meg ezeket a számokat? Ide- oda, le-föl lépkedtem, ahogyan a hangok. Lehet, hogy ez a megoldás? A következő ábrán megmutatom a „játékaimat”.

11. ábra

3491=? 3,14 9 így rejtette el a Pi számát és az ahun számát?

3716=? 3,16 7 Így rejtette el a Teremtő forrás egyik legfontosabb számát és a fény szimbólumát? Amíg nem találok jobb megoldást így hagyom, ha valakinek eszébe jut valami, jelentkezzen.

Itt fejezem most be, nem mintha nem lenne már mit megoldani ebben a tételben, természetesen sok más adatom is van, de szeretnék még hozzá gyűjteni, és amikor újra „megérnek” a gondolataim, folytatom ezt a tételt is.