A Chaconne ütemmutatója ¾. Ez azt jelenti, hogy egy ütemben három darab negyed értékű hang játszható el. Három, egy, négy A Pí első három száma: 3,14. Az első ütemben, ami egy csonka ütem, összesen négy hang szólal meg, de csak háromféle hangot különböztetünk meg egymástól. 3...1...4 szintén a Pí: 3,14.

 1 ábra

 Tartalmát tekintve kettő darab félhangérték, ami négy darab nyolcad ütésig tart. Mivel a nyolcad érték a legkisebb ebben az ütemben, ő az alap, az Egy egység. A félhang értéke az alaphoz képest a négy, a pontozott negyed értéke pedig a három. 3….1...4 3,14

Végezzük el a következő osztást: 4:3=1,333333 A Pí kezdőszámai és Jézus jelenléte!

 Ez az arány az egész műnek az ütemmutatója, ugyanakkor pedig az első akkord ritmus aránya egymáshoz képest. A következő osztás: 8:12=0,6666666 Az első csonka ütemben pontosan 12 db. értékű nyolcad van benne.

 Ő Jézus titkos száma és jelenléte. Az első akkord: D-F-A . Ő a d-moll első foka. Az alaphangra, az alaphangnemre épülő első fő akkord. Mint akkord is a Pí kezdő számait rejti magában. A zene eredete című írásomban kifejtettem a zenei hangok rendszerének létrejöttét. Az alaphangtól le és felfelé építkező kvintugrásokkal létrejövő hangok, amiket aztán belehelyezünk egy oktáv távolságába. A mi esetünkben a „D” hang az alap. Fölfelé a kvintek: A-E..stb. Lefelé a kvintek: G-C-F..stb.

F-C-G-D-A

 A „D” hang az Első, az Egy, a meghatározó. Ő az Atya, (az Anya). Tőle fölfelé egy kvintugrásra található az „A” hang. Az alaphangtól lefelé harmadik kvintugrásra található az „F” hang. Az „F” és a ”G” hangok között négy kvintugrásnyi távolság van. Egy ugrás, három ugrás, négy ugrás. Itt így találtam meg a Pí kezdőszámait, 3,14. A csodálatos ebben, hogy minden hangnem első akkordja ezzel az elgondolással a Pí kezdőszámait írja le. A következő táblázatban bemutatom hogyan néz ki. Itt csak egész hangokkal fogok dolgozni.

                                                        F-C-G-D-A-E-H
                                   F-C-G-D-A-E-H
                          F-C-G-D-A-E-H
                 F-C-G-D-A-E-H
        F-C-G-D-A-E-H
F-C-G-D-A-E-H

Mindenhol megtalálható az egyes, a hármas és a négyes ugrás. Még van egy érdekesség: a dúros akkordok egy jobbos spirált írnak le a hangok összekötésével, a moll akkordok pedig egy balos spirált. Úgy, mint az Atya és az Anya.  

F-C-G-D-A                                             F-C-G-D-A

Dúr jobbos spirál                                                  Moll balos spirál

Most nézzük meg a dúr és a moll alap akkord egységét!

 Dúr alap I                                          Moll alap
Atya                                               Anya
C----E----G                                     A----C----E
nagy terc kis terc                              kis terc nagy terc
 tiszta kvint             TÜKÖR              tiszta kvint

Az Atya és az Anya világának felépítése ugyanilyen tükörképben van egymással, mint a dúr és a moll. A tiszta kvint, ami az ötös ugrás, az öt lépés, az ötödik lépés, az öt Atyát és az öt Anyát rejtő szám, a Létezés, a Hang.

A csonka ütem

 A mű első üteme egy csonka ütem, ami a következőt jelenti: az ütemmutató ¾, vagyis három negyed értékű hang szerepel egy ütemben. Viszont az első ütemben 2/4 érték szerepel. Ez előfordul sűrűn zenei daraboknál, a szabály az, ha csonka ütemmel kezdődik egy darab, akkor annak a befejezése is csonka ütem, pontosan annyi érték a kettő együtt, mint egy egész ütem. Ez a mi esetünkben nem igaz, mivel az utolsó ütem értéke ¾ értékű. Mi lehet ennek az oka? Az előző fejezetben bemutattam a darab két első variációjának kottáját. Ha megnézitek felfog tűnni, hogy a variációk kezdete és vége nem ütemkezdetre és nem az ütemek végére kerülnek, hanem az ütemek belsejében kezdődnek, végződnek, és folytatódnak. A Teremtés folyamatát öleli magába, mindenhol átfedések vannak, minden összefüggésben van egymással, egyik Atya átfedi a másikat, egyiknek a kezdete, másiknak a vége, ezzel a folytonossággal teremtődik meg az Állandóság.

Az egész mű utolsó üteme.

2 ábra

   Egyetlen egy hang, a mű alaphangja a „D”. Egy darab ¾ értékű hang. Itt is megtaláljuk a Pí kezdőszámait. Ennek a hangnak felfelé is és lefelé is van egy kottaszár húzva. A hegedűn ezt a hangot két különböző húron kell megszólaltatni egyszerre. Mindkét húron ugyanaz a „D” hang szólal meg, csak másképpen. Egy hangot hallasz, de ha jobban kinyitod a füledet, meghallod, hogy ez igazából kettő hang. Ő az Atya és az Anya, amikor már (újra) Egyek: egymásban teremtettek saját Univerzumokat, melyek tükörképileg ellentétes forgásúak, keletkezésűek voltak, de saját identitással és most Egyénileg dolgozzák fel a teremtésük tanulságait a teremtési Korszak végén, amely egy Új Teremtési Korszak Nyitánya . . .

Az első 9 akkord területének kódolása, a Teremtés feltételei

Már régóta keresem a megoldást, hogyan tudnám a kottaképet térben ábrázolni. Még nem sikerült, de lassan el fogok jutni a megoldáshoz. A mostani ábrázolások még síkbeliek, de ez feltárt egy újabb roppant érdekes teremtési kódot, ami közelebbre visz bennünket az igaz valóság megismeréséhez. Elkészítettem a Chaconne első 10 variációjának a hangkészletét. Jelentése: hány darab, illetve milyen hangok szerepelnek a variációkban. Összesen 29 fajta hangot különböztetünk meg. Ebből kettő hang egyik variációban sem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy ők nem léteznek, hanem csak nem nyilvánulnak meg, ezért a helyüket meg kell hagyni. Szerkesztettünk 29 kört egy közös pont köré egyenlő távolságban úgy, hogy minden körön egyenlő távolságban 29 pontot helyeztünk el.

3  ábra

Minden pontsor végére beírtam a hangok nevét. A legmélyebb hanggal kezdjük, majd utána sorban következnek a hangok a külső kör mentén haladva körbe, amíg nem érünk vissza az eredeti ponthoz. A legmélyebb hang mellé érkezik a legmagasabb hang. A másik szabály: a legbelső pont a legmélyebb hang, a legnagyobb átmérőjű kör pedig a legmagasabb hangnak felel meg. Innentől kezdve csak meg kell keresni a hangok helyét és egy másfajta ábrázolási módszer tárul elénk. Ezután szerkesztettük meg az első variáció 9 akkordját úgy, hogy a hangok bejelölése után összekötöttük a pontokat vonalakkal, így különböző mértani síkidomokat kaptunk. Kiszámoltam a mértani alakzatok területét. A kerületeit azért nem számoltam ki, mert a jövőben ezek az ábrák térbeliek lesznek, így a mostani eredmények félrevezetnének bennünket. A területek aránya egymáshoz képest viszont nem fog változni, így ezeket tudjuk használni. Mutatom az akkordokat, hozzá a mértani síkidomokat a méreteikkel. Minden akkord violinkulcsban van egy bé előjegyzéssel. Első akkord:

4 ábra

                    4a ábra
 

D=M2=7 F=N2=10 A=O2=14 Terület=25,6969…… Nem használok mértékegységet, mert ezek változóak, ellenben az arány minden mértékegységben változatlan, ugyanaz marad. Mindenki kedve szerint eldöntheti mit szeretne, a fontos csak az, hogy a terület végösszege a négyzeten szerepeljen az adott mértékegységben. Második akkord:

5 ábra

5a ábra

6 ábra

6a ábra

7 ábra

7a ábra

 8 ábra

8a ábra

9 ábra

9a ábra

10 ábra

10a ábra

11 ábra

11a ábra

12 ábra

12a ábra

 Itt többfajta lehetőséget próbáltam ki a láthatatlan szünetjel, illetve a kottajegyek hovatartozása miatt, viszont mindenféle módon ő a legkisebb területű akkord, így egy későbbi időre kell tennem ezeknek az elemzését, mert most egy gondolatrendszert szeretnék végigvinni. D=M2=7 E=N2=9 F=O2=10 G=P2=12 Terület=12,359….. Ezután elkészítettem egy táblázatot, az első sor az akkordok száma, a második a területe és a harmadik pedig a nagyság sorrendje. A legkisebb az első.

  Ennek a kódnak ez az egyik fontos kulcsa. Húztam egy eseményvonalat és bejelöltem az akkordok helyét már a kódolt számukkal ellátva. Mivel az akkordok időtartama különböző, egy negyed és két negyed, ez alapján osztottam be az eseményvonalat. Mivel az utolsó akkord, ami az egyes számot kapta, időtartalma egy negyed, ekkora egységgel mentem tovább, ez jelöli a „0” pontot, hiszen idáig szól a hang, a hangok. (nálam egy negyed egység: 2cm) Ezután az egyes számmal jelölt helyet összekötöttem a kettes számmal jelölt hellyel úgy, hogy egy körben legyen a két akkord kezdőpontja, vagyis a kör középpontja a kettő pont közepére esik. Így csináltam meg a többi kört is, a kettest a hármassal, a hármast a négyessel és így tovább. Az egyes pont és a nulla pont köré is szerkesztettem egy kört, hiszen eddig tart az első variáció.

13 ábra

Sokáig tanulmányoztam az ábrámat, és lassan kitisztultak a kódok. Ez az ábra a Teremtés feltételeit hordozza magában. A zene haladási iránya a „0” pontnál van. Ezt a pontot egy olyan szögben szerkesztettem meg, amiben benne van az összes többi kör, tehát a kettes és hármas pontot átölelő legnagyobb kör a szög horizontja. Logikusan a „0” pont elé fog esni a szög csúcsa. Ez a szög kb. 87 fokos. Pontosan akkora, mint az első Tűz palástjának (a körökhöz húzott érintő) szöge sík ábrán megszerkesztve. RV=1,41

ábra14

15 ábra

 Teremtő Fiú azonos az Atyával, ezért az Atya látja meg saját magát maga előtt menni. Ez az okság sértés az Univerzum létalapja. Vessük össze a két ábrát! A 15. ábrán négyzettel bekeretezett 3-as szám az Első Atya Forrásának az a helye, ahol abban a pillanatban meglátja, megérinti a Fiú 8. lépésének Forrása. Ebben a pillanatban az Atya 10 E-vel táguló múltszféráját érinti a Fiú Forrása. A 13. ábrán az első pont, a hármas szám az Atya 3. (bekeretezett) előző Forráshelye. E Forráshely nélkül nem lenne teremtés. Ez a Forráshely az első fontos Hely a Teremtésben. A Chacconne ezzel az akkorddal indul. A 13. ábrán a kettes pont a Fiú 8. lépésének a Forrásával egyezik meg. A kottában egyébként ő a nyolcadik akkord. A két pontot összekötő kör szintén 10 E, mint az Atya (bekeretezett) 10 E-vel táguló múltszférája. Számoljuk össze a kottában és a 15. ábrán hány lépés távolságra van az Atya és a Fiú Forrása egymástól az okság sértés pillanatában! Pontosan 10 lépésre mindkét ábrán. Ez a pont az Első Atya megjelenése. A Teremtés egyik legfontosabb feltétele a Atyai és az Anyai Forrás felhasadása, „kettéhasadása”.

16 ábra

Az ábrán látható, hogy ebben a pillanatban a Források egy kettős idősűrűségű zónában haladnak, amiben a látott kép, a képileg követett Forrás kettéválik, „szétcsúszik” az egy kép kettővé, ezáltal az azt követő Forrás is kettéválik, követi a képe(ke)t. A Chaconne kódolt ábráján ez a hely a 6-7-es, a 7-8-as és a 8-9-es körök ötvözetében jelennek meg. A kettes múltszféra a 7-8-as kör, a 6-7 és a 8-9-es kör pedig a hármas múltszféra. Ezen az ábrán már bemutatja, hogy van egy balos és egy jobbos kettős idősűrűségű zóna. Miért? Mert az Anyai Forrás felhasadása egy balos kettős idősűrűségű zónában történik, a 7-8-9-es körök zónájában, az Atyai Forrás pedig egy jobbos kettős idősűrűségű zónában történik, 6-7-8-as körök zónája. A számok alapján még az is kiderül , hogy egymásban, az Időben, egymás után léteznek, léteztetik egymást. Egy fontos információ, ami még jobban alátámasztja az elképzeléseimet. Az előző fejezetben, ahol bemutattam a tritónuszok által létrejövő két teremtési sebességet, RV=3,16, RV=4,16 , a 13. ábrán a 9. (ő a második akkord) a 7. (ő a harmadik akkord), ami a 8.- negyedik akkordig tart. Ez a Felhasadás pillanata. A harmadik tritónusz a 13. ábrán a 2. akkord, aki a Teremtő Fiú az én ábrámon, Aki az előző fejezetben a szög csúcsán halad. A Felhasadás pillanatában válik ketté az Atya Forrása egy Teremtő Fiú Forrására és az Originális Atya Forrására. Érdekes módon ezt is megtaláltam a Chaconne kódolt ábráján. A 16. ábrán látható, hogy az Originális Atya Forrása az Anya múltterében, korábbi múltszféráiban halad tovább. Pontosan a harmadik múltszféra „szélén” éri el az Anya eseményhorizontját és belekerül az Anya negyedik, ötödik és hamarosan a hatodik múltszférájába. Az én ábrámon pontosan a 4-5-6-os számok, akkordok, körök írják ezt le. A 6-os szám mutatja, hogy a Felhasadás pillanatában történik meg, hiszen összeérnek a körök, az 5-6-os kör egy hármas múltszférát idéz fel. A 4-5-ös kör pedig mutatja, hogy az Atya Originális Forrása 1 E-vel tágul. Tartsatok ki, már csak egy kör, egy múltszféra van! Visszaolvasva munkámat én is látom, hogy nagyon bonyolultan hangzik minden, de nézzétek meg újra az elkészített kódolt ábrát, a 13. ábrát. Valójában ilyen egyszerű az egész. Nézzük meg a következő ábrát:

17 ábra

 Ebben a lépésben találkozik az Atya a saját felhasadás pillanatának információját hordozó múltszférájával, ami által képileg az Első Atyából keletkezik a második Teremtő Atya. Az én ábrámon ezt a 3-4-es kör írja le. A három az Atyai Forrás, ahol az okság pillanatában (nálam a 2-3-as kör, a kettes a Fiú) keletkezik az Első Atya, a második Teremtő Atya keletkezésénél pedig a felhasadás pillanatának a 8 E-vel haladó múltszféráját érik el. Nálam az ábrán a 3-4-es múltszféra pontosan 8 E.

Folytatás jön.

NEXT  TOVÁBB