A kéthiperteres Téridő

123. ábra

A 9. variáció első három üteme ábrázolja a három Téridőt. Az első az egyes Téridő , a második ütem a második Téridő, ami az első Hipertérnek felel meg, és a harmadik ütem pedig a második Hiperteret ábrázolja (ebben élünk mi). A következő ábrán külön mutatom a három Téridőt, beírva a Hangok nevét, amik az elemzéseknél, a könnyebb érthetőséget segítik elő.

124. ábra

Mindhárom Téridőben hat Forráshely van, mindhárom ütemben hat darab egyen értékű nyolcad Hang található, szépen egymás után egyenletes ritmusban, ritmuslépésekben, pontosan úgy, ahogyan a Források Helyei cserélgetik egymást a három Téridőben.
Máris felmerül az első kérdés: eddig úgy tudtuk, hogy a Téridőben egyszerre öt betöltött Forráshely lehetséges, mert abban a pillanatban amikor a hatodik helyre kerül a Forrás, az első Forráshely megszűnik, és egy stabil rendszerben építi magát újra és újra. Akkor a kottában miért van hat betöltött Hely, Hang?
A Teremtő csodálatos kódolása elárulja ezt is, csak figyelmesen, okosan kell értelmezni a Hangok varázslatos rezgését, alkalmazását.
A Téridő első Forráshelyének, az első Atyának, ami az ütem első Hangja, a D Hang felel meg. Az ütem és a Téridő utolsó Forráshelyének a Hangja szintén egy D Hang (a hatodik Hang), igaz egy oktávval alacsonyabban szólal meg, mint az előző D Hang. A Téridő geometriai ábrázolása egy oktaédernek felel meg. Így a másik két Téridő is egy-egy oktaéder alakzatban mutatkozik meg a mi háromdimenziós világképünkben. Vagyis három oktaéder mutatja meg számunkra a legmegfelelőbben a három Téridőt és kapcsolatukat úgy, hogy a három Téridő egy ponton, egy Forráshelyen találkoznak egymással.

125. ábra

Ez a találkozási Hely a Szikut, a Nemtér-Nemidő Helye, a hatodik Hely, ahol a Forrás áthalad egyik Téridőből a másikba méghozzá úgy, hogy ebben a pillanatban mindegyik Téridőben létezik, információsan biztosan, ezen a Helyen magába öleli a három Téridő újabb és újabb információs halmazát, és ezzel a legfrissebb adattal építi tovább Téridejét, a benne élő univerzumát, és fraktáljait. A kottában az ütemvonalak a Téridő “határvonalai”.
Tehát a D Hang, az első Atya, elérkezett a Szikut Helyére, mint D Hang, méghozzá egy oktávval mélyebben elhelyezkedő D Hang. Az ötödik Forráshely az oktaéder felső csúcsán található, tehát a “legnagyobb ugrása” a Forrásnak a hatodik lépés, hiszen átlósan halad át az egész oktaéderen. Ez jelenti az oktávkülönbséget.
Nézzük meg a második és harmadik ütemek első és utolsó Hangjait. Mindegyik ebben az alsó oktávban található, ugyanis itt vannak még, illetve érkeztek meg a Nemtér- Nemidőbe. Ők igazából az első Atyák, akik az első, de (és) a hatodik Helyen vannak. Így már talán mindenkinek érthetőbbé válik a Teremtő zseniális kódolása.
Vizsgáljuk meg ezeknek a Hangoknak a kapcsolatát!
D, Cisz, C, H, és B.
Ezek a Hangok lefelé haladva félhang (a temperált rendszer legkisebb lépése) távolságra helyezkednek el egymástól. A D Hang a D főhanghoz, a Cisz és a C Hang a C főhanghoz, a H és a B Hang pedig a H Hang vátozataihoz tartozik. De van egy érdekessége a temperált rendszernek, ami szintén egy fontos kódoláshoz vezet el bennünket. A D Hangnak van egy változata, ami enharmónikus a Cisz Hanggal, vagyis egy ugyanazon a Helyen helyezkedik el, mint a Cisz Hang, ő a Desz Hang. Ha önmagában szólaltatjuk meg a két Hangot (a Cisz és a Desz Hangot) nem fogunk semmilyen nagy különbséget felfedezni a két Hang között, egyformának tűnnek első hallásra. De ha több Hang összességében szólal meg a két Hang, biztosan lehet hallani a két Hang közötti másságot, pedig két “azonos” Hangról van szó. A Hang azonosnak mondható, de rezgése, információs tartalma annak a közegnek felel meg, amelyikben tartózkodik. A Cisz a C tartománynak, a Desz pedig a D tartománynak.
Minden egyes Téridőben ugyanazok az Atyák, ugyanazok a Források vándorolnak, de az adott Téridőben az ottani Teremtési információkkal ellátott univerzumaikat, világaikat hozzák létre, a maguk önálló rendszerében.
A következő találkozási ponton ugyanez a helyzet, a C és a H Hangoknál. A C Hang H megfelelője a Cesz Hang, és a H Hang C megfelelője a Hisz Hang.
Desz=Cisz, Cesz=H, és Hisz=C
Így még jobban érthetőbbé válik a Szikutban tartózkodó Forrás viselkedése, alkalmazkodása a három Téridő között.
Most nézzük meg az Öt Atya Hangjait mindhárom Téridőben!
Első Atya Hangjai : D, Cisz, H.
Az első Hang az első ütem első Hangja, majd a második ütem első Hangja követi, az utolsó pedig a harmadik ütem első Hangja. Az Atyák száma megfelel az ütemekben megjelenő Hangok számával.
Második Atya: F, E, D.
Harmadik Atya: B, A, G.
Negyedik Atya: A, G, F.
Ötödik Atya: Gisz, Fisz, E.
Ami elsőre feltűnik, az azonos Atyák Hangjai ereszkedő lépésben egy-egy Hangtávolságban vannak egymástól.
A három Téridő egymás mellett építi fel saját Téridejét, minden Forrás egy kicsivel odébb, egy Hanggal mellette keletkezik. A Források rezgése, frekvencia magassága arányában, megfelel a Hangok közötti különbségeknek. Tehát az első Téridő második Forrása az F Hangnak felel meg, mint karakterében, mint frekvencia tartományában, a tőle lefelé egy félhang távolságra levő E Hang a második Téridő második Atya Forráshangja, úgy karakterében, mint frekvencia magasságában.
Még egyszer kihangsúlyozom a frekvencia magasságokat csak arányukban szabad értelmezni, a Téridők rezgése egy olyan frekvencia tartományba tartozik, aminek megszólaltatására nem megfelelő a mi zenei világunk. 
A Teremtő Atyának van a legmagasabb rezgése az Univerzumban. A belőle induló teremtési fraktálok mentén a fraktál hosszával arányosan csökken a rezgésszám, erre utal az Atyák Téridőnként csökkenő Hangjainak frekvenciája.


Téridőnként találunk azonos elnevésű Forráshangokat, akik ráadásul még azonos oktávban is szólalnak meg. Pl. az első Téridő negyedik Forráshelyén egy A Hang található ugyanúgy, mint a második Téridő harmadik Forráshangja, ami szintén az A Hang.
Nem létezik két egyforma Hang, nem létezik két egyforma Forrás, semmi sem lehet egyforma, csak hasonlatos. Ebben rejlik az igazság. Téridőkön belül léteznek hasonló felépítésű univerzumok, ami azt jelenti, hogy hasonló teremtési elvek alapján épülnek fel az életterek, az égitestek, a teremtett lények, és ezek fejlődési folyamata is hasonló, de nem ugyanaz, csak hasonló.
Vannak olyan Helyek, Hangok, akik csak egyszer fordulnak elő egy-egy Téridőben. Ezek azok a különleges teremtési területek, ahol magasabb szellemi világok találhatóak, ahová előbb vagy utóbb mindenki eljuthat megfelelő Isteni Tudás birtokában.
Készítettem egy pár ábrázolást a hasonlatos Világokról, egyet megmutatok

A zenei kvintkör alapján helyeztem el a 12 Hangot, mint már sok kutatásom alkalmával. Két csoportba lettek összekötve a Világok, a Hangok. Az egyikben a hasonlatos, a többször előforduló Hangok Világa, a másikban pedig az egyszeri alkalommal, egyszer előforduló Hanggal rendelkező Világok. Ez utóbbi Hangok összessége: C, H, Fisz, Cisz, Gisz.
A B, a D, és az F Hangok az első és harmadik Téridőben keletkeznek, a G és az E Világok a második és harmadik Téridőben jönnek létre, az A Hangok pedig az első és második Téridő Világaihoz tartoznak. Ha jobban megvizsgáljuk az összekötéseket, észrevehetjük, hogy különböző tetraéderes csoportot rejt magába az ábránk. Ezért színesek a vonalak, ámbár több közös vonal, átjáró, átjárás létezik, amiket megpróbáltam egy másik színnel jelölni. Lejegyzem az általam elkészített, felfedezett tetraéderes kapcsolatokat.
C-Cisz-Fisz-H, C-Gisz-Cisz-Fisz, B-G-A-E, B-F-E-D, B-F-G-A, és F-G-D-A. Mindenképpen érdemes elgondolkozni ezeken az összefüggéseken, várom az ötleteiteket.

A három Téridő legalsó és legfelső Hangja B Hangoknak felel meg két oktáv távolságban egymástól. Vagyis egy nagy, közös rendszerről van szó, ahol egy Forrás sem lépi túl az “oktávot”.

Miközben a Forrás egyik Forráshelyről halad a másik Forráshelyre sok változás történik információs felszínén, frekvenciájában, más Hangalakot vesz fel, és közben még forog is. Igazából még az sem mindegy, hogy milyen irányban forog. Azt tudjuk, hogy a Téridő jobbos forgású, az anyag pedig balos. Azt már nem tudjuk megmondani pontosan, hogy hol van a határ, melyik pillanatban vált egyik irányból a másik irányba (önmagához képest), és azt sem szabad elfelejteni, hogy az Anyai Téridőben minden ugyanígy megy végbe, csak ellentétes forgással, és ez a két Téridő egymásban létezik, de nem egyszerre, és így léteztetik egymást. A következő táblázatban bemutatok egy lehetőséget, ami a Forráshelyek, a Hangok közötti “forgástávolságokat” adja meg számadatokban. Nagyon fontos használati utasítás: ezek az adatok csak arányszámokban értelmezhetőek!

127. ábra

A harmadik Téridő Hangjait láthatjuk a függőleges és vízszintes első sorban. A zenei kvintkörre felállított távolsági, forgási lépéseket írtam be a táblázatba. Kékkel jelennek meg a jobbos irányú lépések, forgások száma, a balosokat pedig piros színnel jelölöm. Tehát a H-H viszonya egymáshoz nulla-nulla távolság. A H-D forgási arány jobbra 9, balra 3. De fordítva, tehát a D-H egymáshoz való forgás aránya jobbra 3, balra pedig 9. Ne felejtsük el, az én rendszeremben a legnagyobb szám a 12, ami nem is jelenik meg. A Források hihetetlen gyorsasággal forognak, és ezek olyan számadatokkal járnak, amivel mi még nem sokat tudunk kezdeni. Az itt megjelenő adathalmaz a jövő kutatásához ad segítséget.
Egy Téridőn belül 36 számadatot kapunk, tehát a három Téridőben 3x36= 108 lehetséges távolsági forgásarány van a Hangok, a Források, Forráshelyek között. A 108-as számot már régen keresem, végre egy jó megoldás erre az adatra.

A Téridők geometriai ábrázolása egy oktaéder alakban jelenik meg. A következő ábrákon bemutatom Bach Chacconjának három Téridejét “álló” és “mozgó “ állapotában. A temperált rendszer 12 Hangját (a műben megjelenő Hangok nevével ellátva) egy szabályos körben egymástól egyenlő távolságban helyezem el, ahogyan az oktávban szerepelnek, ez lesz az “álló” oktaéderes állapot, majd a kvintkör szabályai alapján írom be a Hangok nevét, ez lesz a “mozgásban “ levő oktaéderes állapot.
Kezdjük most a második Téridővel!

Az első ábrán csodálatosan felismerhető az oktaéder alakja. A Hangok mellett szerepel a lépések száma, pontosan úgy, ahogyan a kottában követik egymást a Hangjegyek. A kékkel és pirossal jelölt vonalak az oktaéder két csúcspontjából kiinduló kapcsolatok a többi Forráshelyhez, a kék, a C Hang a hatodik, a piros, a Fisz Hang pedig az ötödik Forráshely. Ha figyelmesen végigvezetjük a lépéseket, itt is megtalálható az oldallépés, és az átlóugrás. Milyen véletlen.
A mellette levő kvintkörös “mozgó” ábrán ugyanazokat az összekötéseket látjuk, ugyanazt az oktaédert, Téridőt fedezhetjük fel, csak egy egészen más állapotában. Próbáljuk meg egy gömbben (térben) az egész alakzatot elképzelni. Újabb bizonyíték arra, hogy minden állandó mozgásban van, forog, és ami nagyon fontos, hogy a Téridő nem elgörbül, hanem görbére keletkezik.
Nézzük a harmadik Téridőt!

129. ábra 

Itt ugyanaz a helyzet, mint a második Téridőnél, csak minden egy kicsit “odébb” került.
Lássuk az első Téridőt!

Az első Téridőnél az első és utolsó Hang elnevezésében megegyezik, de a két Hang között egy oktáv távolság van. Az én ábrámon ezt a távolságot nem lehet bemutatni, szintén térben érdemes átgondolni a lehetőségeket, és ha kettő D Hangot képzelünk az ábrába, akkor egyértelműen megmutatkozik az oktaéderes alakzat. A könnyebb megérthetőség kedvéért tettem be a két piramisos megoldást, az oktaéder felét, hogy jobban áttekinthetőbb legyen a megoldás. Itt is vezessük végig a Hangok sorrendjét, a Forráshelyeket és máris sok mindent megérthetünk a Téridő működéséből.

Hangkészlet

A 9. és a 10. variáció 26 Hangtávolságot, és 27 Hangot tartalmaz. Ebből a 27 Hangból kettő Hely üresen marad, egy Esz és egy H Hang Helye, tehát 25 Hangról beszélhetünk. A két üres Hely között 7 betöltött Hanghely van, az alsó üres Hely alatt 6 betöltött, a felső üres hely fölött pedig 12 betöltött Hanghelyet számolhatunk össze. Ha egy körbe rendezzük a Hangkészlet Hanghelyeit, akkor 18 Hang követi egymást, majd egy üres, aztán 7 Hang, majd megint egy üres Hely zárja a kört. Összesen 74+1= 75 Hangot számolhatunk össze a két variációban.
A Bindu működéséhez 27 Hely szükségeltetik (lásd előző fejezeteim), ennyi Hanghelye van a két variációnak.. A kéthiperteres Fénykvantum Forráshelyeinek száma 22+3=25 (lásd: “Ablak 19. Fénykvantum dimenziószerkezete”). Összesen ennyi betöltött Hanghely van a Hangkészletben. A kéthiperteres Téridő egy Téridejében minden Atya 7 lépésben vesz részt (lásd dimenziólépcső), a két üres Hely között ugyancsak 7 betöltött Hanghely van. A Forrás 18 lépésben járja körbe a három Téridőt, ez a szám is megtalálható a két variáció Hangkészletében. Egy Téridő Forráshelyeinek száma 6, tehát két Téridő Forráshelyeinek száma 6+6=12, ez a két szám is fontos szerepet mutat a Hangkészletben.. Amikor egy Téridőben tartózkodik az Öt Atya, és egyik sincs a Szikutban, akkor a másik két Téridőben Létszünet van, ezért a Hangkészleten belül is kettő üres Hely létezik.
Minden Téridőben 25 olyan létezési Forráshely van, ami csak a saját Téridejét érinti, nincsen más Téridőkkel kapcsolatban, tehát 3x25=75
Tehát itt csak az erre a Téridőre jellemző létezési informácók vannak, nincs “áthallás” a többi Téridőből.
Pontosan ennyi Hang alkotja a 9. és a 10. variációt.

A Térben született Tér

A 9. variáció utolsó üteme (4. ütem), a Fénykvantum szerkezetéről, tulajdonságairól mutat be sok csodálatos információt.

A feketével összehúzott csoport a tizenhatod értékű Hangokat jelöli, a másik pedig, a pirossal jelölt, a nyolcad Hangok csoportja. A világoszöld szín a kettő közötti két közös Hangot jelöli, egyben összeköti a két tetraédert. Tehát két tetraédert ad ki a két egység, és ez nem más, mint a Fénykvantum, mert két tetraéder egymásban egy Fénykvantumnak feleltethető meg.
A Fénykvantum stabilitását megtaláltam a Hangok egymáshoz való tükröződésében is, hiszen minden fraktális elágazás “tükrözésekből”, tükörképi másolatokból jön létre.
Nézzük meg újra a Hangokat: A-F-E-D, és Cisz-A-E-G.
Páronként vizsgálom a tükörképeket, tehát két Hang tükörképe egymáshoz viszonyítva. A legegyszerűbb párosításokkal kezdem, ez az “első kör”. Mindkét csoportban van A és E, tehát ez egy első lépésnek mondható: A-E=H-D. A keletkezett Hangok közül a D nem új, hiszen már megtalálható a rendszerben. A H Hang új. Egy-egy pár maradt még: F-D=H-Gisz, és Cisz-G=Cisz-G. A Cisz-G Hangok tritónusz kapcsolatban vannak egymással, és mivel a tritónusz felezi az oktávot, tükörképi Hangjai azonosak maradnak, vagyis oda-vissza zárja a kört, ha nem kerül más információs közegbe. Az F-D=H-Gisz kapcsolat szintén azért érdekes, mert oda-vissza érvényes a tükrözés, tehát H-Gisz tükörképe F-D, így az itt megjelenő két új Hang “visszatükröződésében” zárja a Fénykvantum rendszerét, amibe beletartozhat a feljebb újonnan létrejött H Hang. A Fénykvantum egy stabil, önmagába záródó Forrásrendszert alkot, hasonlóan mint a Téridő Forrásrendszere. A három Téridő utolsó, 5.-6. lépése szintén tritónusz Hangtávolságú (Gisz-D, Fisz-C, és E-B), amik tükörképi visszatükrözései ugyancsak ezt a stabilitást bizonyítják.
Természetesen előbb, vagy utóbb egyre több Forrás (Hang) gömbszférái érik el egymás jelenpontjait, amiből elindul a fraktális Forrásmásolódás.

A felső sorban az első Téridő Hangjait találjuk, a második sorban a Fénykvantum Hangjait, és a harmadikban pedig a 10. variáció első ütemének Hangjait írtam be, amik az első fraktális elágazásoknak felelnek meg.
Vizsgáljuk meg a Fénykvantum Hangjainak, Forrásainak létrejöttét. Négy Hang, négy Forrás közös: a D (ebből kettő van a Térkvantumban, a Fénykvantumban pedig egy szerepel), az F, és az A Hangok. Az A Hangból kettő szerepel a Fénykvantumban, vagyis a kettős idősűrűség miatt két Forrás keletkezik a negyedik Atyából. Az első (D Hang) és a negyedik (A Hang) Atya tükrözési találkozásából jönnek létre az E és a G Forráshangok, ahol az E Forrásból szintén kettő keletkezik. A második és negyedik Atya (F-A) találkozásából pedig megszületik a Cisz Hang.
Tehát az első Téridőből kettő “találkozás”, kettő “elágazás” elég, hogy megszülessen a Fénykvantum (D-A=E-G, F-A=Cisz).
Az első fraktális elágazásoknál, tehát a harmadik sorban levő Forráshangoknál természetesen minden Forráshangja szerepel a Téridőnek: D-F-B-A-Gisz-D, ami viszont nagyon érdekessé teszi a dolgot, hogy öt Forráshang egyezik a Fénykvantum Hangjaival: D-F-A-A-E. Ha összehasonlítjuk a Téridő közös Hangjaival, háromféle Hang marad teljesen közösen: D-F-A. Tehát a Téridő Forrásrendszeréből jön létre a fraktálvilág, ahol a Fénymag egyes Forrásai is szerepelnek, mert Fény nélkül nem létezhet az Élet. 
Maradt még három Hang, a H, a Gisz és még egy plusz F Hang. Egyetlen tükrözéssel megkapjuk a megoldást, az első és második Atya, a D-F=H-Gisz tükrözésével, ahol az F Hang megkettőződik. Mint gondolatot megemlíteném itt, hogy a D-F Hangok a Fénykvantumnál megmaradnak, de a Térkvantum D-F tükrözésénél keletkező H-Gisz Hangok már másik Forrásmásolódási rendszerhez fognak tartozni.